A szerb államfő feloszlatta a parlamentet
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Borisz Tadics államfő csütörtökön feloszlatta a szerb parlamentet, és május 11-ére kiírta az előrehozott választásokat. Az idő előtti választások kiírását Vojiszlav Kostunica szerb minszterelnök kérte a kormányválság megoldására.
Kostunica március nyolcadikán lemondott, és feloszlatta kormányát. A kormányfő lemondásának közvetlen okaként azt jelölte meg, hogy a kabinetben nincs egységes politika a legfontosabb kérdésben: Koszovó Szerbiához tartozásának ügyében.
A miniszterelnök szerint a belpolitikai válságból a legjobb kiút az előrehozott választás, amit május 11-én, a vajdasági parlamenti és a szerbiai helyhatósági választások napján tartanak meg.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy a három vajdasági magyar párt a május 11-ei választásokon is koalícióban indul mind a szerbiai parlamenti, mind a vajdasági és a helyhatósági választásokon. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt jó magyar esélyeket lát a májusi választásokon.
A szakértők értékelése szerint Szerbiában a májusi választásokon két tábor verseng a parlamenti többség megszerzéséért, az egyiket a legnagyobb szerbiai párt, a most ellenzéki Szerb Radikális Párt (SZRSZ) vezeti, amelyhez szövetségesként közeledik Vojiszlav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja (DSZSZ) is, a másik pedig a Borisz Tadics államfő vezette Demokrata Párt (DSZ), amely a demokratikus, Európai-párti politikai erők táborának a zászlóshajója.
Lassanként kialakulnak a jövőbeni koalíciók körvonalai is. Annyi már biztos, hogy a Demokrata Párt választási szövetségre lép a G17 Plusz párttal, egyes kisebbségi szervezetekkel, köztük a horvátokkal és a szandzsáki muzulmánok egyik pártjával, de nyíltan még nem vállalta a közösséget a Liberális Demokrata Párttal, ám ez nem zárja ki a választások utáni koalíciót. A Kostunica-féle DSZSZ felújítja szövetségét a Velimir Ilics vezette Új Szerbiával, és közösen kokettálnak a radikálisokkal.
A Magyar Koalíció - amelyet jelenleg három vajdasági magyar párt alkot - egyedül indul a választásokon mindhárom szinten. Szinte biztos, hogy jobban szerepel, mint legutóbbi választásokon, amikor a megosztottság miatt csak három mandátumot szerzett. Ezt akár meg is duplázhatja. A Magyar Koalíció - ha önállóan indul is - támogatja a Demokrata Párt köré tömörült erőket.
Az esélyek e pillanatban teljesen kiegyenlítettnek tekinthetők. A közvélemény-kutatások nem támasztják alá, hogy a Szerb Radikális Párt a szocialistákkal és az új erősítéssel, a Kostunica-Ilics-féle pártkoalícióval kormánytöbbséget tudnak szerezni. De nem nyugtatják meg a némileg erősödött demokratikus oldalt sem. Emiatt sokan éppen a kiegyenlített erőviszonyoktól, a jelenlegi bénító patthelyzet fennmaradásától tartanak.