További Külföld cikkek
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
- Egy évre betiltják a TikTokot Albániában egy iskolai gyilkosság miatt
Megkezdődött Ukrajnában vasárnap az elnökválasztás megismételt második fordulója. Október 31-e óta immár harmadszor szólítják az urnákhoz az ukrán választópolgárokat, hogy eldöntsék: az oroszbarát Viktor Janukovics kormányfő vagy az Ukrajna euroatlanti integrációját erősíteni kívánó és Moszkvával pragmatikus jószomszédi viszonyt szorgalmazó, a közvélemény-kutatások alapján esélyesnek látszó ellenzéki elnökjelölt, Viktor Juscsenko lesz Leonyid Kucsma távozó elnök utóda.
Előzőleg az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a választási törvény egy módosítását. Az ukrán alkotmánybíróság egy nappal a megismételt második forduló előtt nyilvánosságra hozott állásfoglalásában alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényi módosítást, amely erősen korlátozza az otthoni szavazást.Rövid bizonytalanság után az illetékesek siettek megerősíteni, hogy a választás megismételt, második fordulóját ez nem befolyásolja, számolt be a CNN.
Otthoni visszaélések
A választójogi törvény december nyolcadikai módosítása a parlament ellenzéki képviselőinek és Leonyid Kucsma kompromisszumos megállapodásának eredményeképpen született. A változtatás szűkíti a mozgássérültek otthoni szavazásának lehetőségét, engedve Juscsenko híveinek, akik azt állították: az otthoni szavazás visszaélésekre adott alkalmat. Sokan ugyanis kétszer - otthon és a szavazóhelyiségekben - adták le szavazatukat.
Az alkotmánybíróság szombaton megállapította, hogy a módosítás sérti a mozgássérültek jogait, és így az új törvényt azonnal hatályon kívül helyezte.
A Választási Bizottság elnöke, Jaroszlav Davidovics nem sokkal később újságírók előtt elmondta, a választás forgatókönyvén mindez nem változtat: "Eleget teszünk az alkotmánybíróság döntésének. De nincs más alternatíva, a választást meg kell tartani".
Milliók szavazat nélkül?
Az ukrán legfelsőbb bíróság november 21-én semmisítette meg a szavazások eredményét, amely a Leonyid Kucsma által támogatott Viktor Janukovics győzelmével zárult. A bíróság december 26-át jelölte ki a választás ismételt második fordulójának időpontjául. Janukovics hívei azzal a panasszal keresték meg az alkotmánybíróságot, hogy a törvény megváltoztatása miatt milliók esnek el a választásban való részvételtől.
A bíróság szóvivője, Mikolaj Szelivon úgy vélte: "Senkinek sem szabad úgy éreznie, hogy az elnököt jogellenesen választották meg. Sokkal rosszabb lett volna, ha a döntésünket a választás után hozzuk meg."
Juscsenkó szóvivője, Irina Gerasenyko optimistán nyilatkozott az AP hírügynökségnek: "A bíróság határozata nem fogja befolyásolni a választásokat. Tiszteletben tartjuk, és elfogadjuk a döntést."
Ennek ellentmond az, hogy a Janukovics-párti törvényhozó, Sufrics egy nyilatkozatában arra utalt, a változás alapot adhat a választások utáni jogi támadásoknak. Az ügy meglátása szerint mintegy 3 millió embert érint, akiknek szombat este nyolcig kellene a helyi választási bizottságoknak jelezniük, hogy otthon szeretnének szavazni.
Az AP úgy látja, a pénzszűkében lévő ukrán kormány nem valószínű, hogy ilyen rövid idő alatt képes lesz felkészülni az otthoni szavazásokra.
Az árkok betemetése
A két elnökjelölt mindeközben megismételt kampányuk utolsó akcióit hajtják végre. Juscsenko az ország újraegyesítésével fordul népéhez. Az ország ukránul beszélő, nyugat-ukrajnai fele által támogatott, ellenzéki jelölt egy kijevi gyűlésen úgy fogalmazott: "a nyugat és kelet közti megosztottság mesterségesen fenntartott helyzet".
A felmérések szerint 14 százalékos előnnyel rendelkező Juscsenko a Kucsmához lojális erőket vádolta a rurális keleti országrész, és az ipari nyugat közti viszony megromlásával.
Kucsma ugyanakkor egyaránt felelőssé tette Juscsenkót és Janukovicsot az ország megosztottságáért. A választások után, bármelyik fél is lesz a nyertes, meg kell találni a közös hangot, hogy együtt működhessenek Ukrajna érdekében, mondta az elnök, aki egyébként nem télapós hozzáállásáról, hanem korrupciós ügyeiről és gyanús körülmények közt eltűnt tényfeltáró újságírók kapcsán vált ismerté nyugaton.
Kettős mérce
Mindeközben Vlagyimir Putyin ismét kettős mércével vádolta a nyugati országokat. A Kremlben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, meg fogja majd kérdezni az Egyesült Államok elnökét, valóban az a céljuk, hogy elszigeteljék Oroszországot azoktól az államoktól, amelyek egykor részei voltak.
Az ukrán választások tétje egyébként valóban az, hogy az Európa és Oroszország közé szorult ország nyugat vagy Moszkva felé fordul majd, vélik az elemzők.