Blanka, Bianka
5 °C
12 °C

McCain: Bush és a vietkongok közös bokszzsákja

2008.01.17. 10:12
| Módosítva: 2009.02.07. 11:04

Egyetlen másik jelöltnek sincs olyan családfája, mint John McCain republikánus szenátornak. Ősei már hétszáz évvel ezelőtt is véres kardot hordoztak. A 72 éves politikus volna a legidősebb első mandátumát szerző elnök, de nem kell aggódni emiatt: úgy tűnik, hogy vasból van a szervezete. A lelki és a testi kínzást is kiválóan bírja.

John McCain engedetlen kisfiú volt. Sőt, még serdülőként sem fért a bőrébe: volt olyan tanév, hogy a tengerészeti akadémián száz fenyítést kapott, vagyis szinte minden második tanítási napon mehetett fegyelmi tárgyalásra. Mégis méltó lett őseihez, akik a fegyverforgatás nagyágyúi voltak, évszázadokon át.

Kezdődött I. Róbert skót királlyal, aki 1306-1329 között uralkodott és sokat csatázott az angolokkal. A Bruce-házi uralkodó épp úgy felmenője John McCainnek, mint az az őse, aki George Washington seregében harcolt – szintén az angolok ellen. Ükapja rabszolgatartó ültetvényes volt, nem csoda, hogy magas katonai rangot kapott a déliek seregében a polgárháború idején. Nagyapja az első világháborúban a haditengerészet főparancsnoka volt és ő dolgozta ki a repülőgép-anyahajók hadrendbe állításáról szóló stratégiát. A második világháborúban maga vezényelhette ezeket a járműveket. Akkor már idős volt, négy nappal a győzelem után meghalt. Édesapja ugyanebben a háborúban tengeralattjáró-parancsnok volt, aztán az európai flotta főparancsnoka, végül pedig a vietnami háború egyik legfőbb irányítója.

Nem csoda, hogy John McCain frusztrált gyerek volt. Olyan hagyományt kellett folytatnia, ami óriási elvárásokat zúdított rá, miközben folyton azt suttogták körülötte, hogy a neve miatt mindent megúszhat. Panamában született, egy amerikai katonai bázison, és összesen 20 különböző általános- és középiskolába járt, mert édesapját folyton áthelyezték. Nem lehettek barátai, folyton új követelményekhez kellett alkalmazkodnia, és ezt agresszióval vezette le. Egyetlen iskolai dicséretét kiváló birkózó eredményéért kapta, egy egyházi gimnáziumban.

Nagyapja és apja nyomán ő is haditengerészeti akadémiára ment, ahol 1958-ban az ötödik legrosszabb eredménnyel végzett. Bokszolt közben, ismerősei azt mondták, hogy nem volt tehetsége hozzá, de vakmerőséggel kárpótolta hiányosságait.

A haditengerészet pilótája lett, vagyis anyahajókon szolgált, hűen követve nagyapja örökségét. Első halál-közeli élménye még 1960-as pilótavizsgája előtt történt: egy gyakorlat közben gépe lezuhant, de még időben katapultált. Egységét a Karib-tengerre vezényelték, ő is ott volt Kuba 1962-es blokádjakor, amikor a rakétaválság miatt majdnem kitört a harmadik világháború.

Első éles bevetése Vietnamban volt. Anyahajóról felszállva gyárakat kellett bombáznia. Később azt mondta, hogy idióta parancsokat teljesítettetek, mert a célpontokat rosszul választották ki, csomószor ugyanoda kellett bombát szórnia ahol már mindent letaroltak. 1967 júliusában jött a második halál-közeli élmény: az anyahajón baleset történt, tűz ütött ki és felrobbant egy bomba. 134 amerikai katona vesztette életét a katasztrófában, McCain is megsérült, két repesz fúródott a lábába. Két nappal a baleset után azt nyilatkozta egy lapnak, hogy látva egyetlen bomba pusztítását, már nem biztos benne, hogy ilyeneket akar szórni Észak-Vietnamra.

 

Mégsem ment haza feleségéhez és gyerekeihez, hanem átkérte magát egy másik anyahajóra. Októberben már 22 alkalommal bombázta Észak-Vietnámot. A 23. alkalommal egy hőerőmű lebombázásáért szállt fel, 1967. október 26-án. Ez volt az utolsó vietnami akciója.

A gépét egy szovjet gyártmányú légvédelmi rakéta eltalálta. Megsérült, de sikerült katapultálnia. Egy Hanoi melletti tóba esett. Majdnem megfulladt, alig ért a partra, amikor a feldühödött tömeg megpróbálta meglincselni. Tucatnyian rugdosták, meztelenre vetkőztették, köpködték és lábát bajonettel szúrták. Végül katonák mentették ki a tömegből, és lecsukták. Hamarosan kínvallatásra vitték, de csak a nevét árulta el. Napokba telt, mire a vietnamiak rájöttek, hogy az apja az amerikai hadsereg egyik magas rangú parancsnoka. Ekkor szállították csak kórházba. Amikor decemberben újra börtönbe szállították, cellatársai úgy vélték, hogy maximum egy hétig maradhat még életben, annyira rossz állapotban volt. Túlélte ezt is, és 1968 márciusában magánzárkába helyezték át. Itt majdnem két évet töltött.

Amikor nyáron az apját a vietnami hadműveletek főparancsnokává nevezték ki, a vietnamiak felajánlották, hogy szabadon engedik. McCain azt mondta, hogy amíg egyetlen nála régebben fogva tartott amerikai van Vietnamban, addig ő sem megy haza. Augusztustól újra kínozni kezdték, azt akarták, hogy háború-ellenes kiáltványokat írjon alá. Volt olyan hét, hogy minden nap kikötötték, és kétóránként megverték. Vérhast kapott, több fogát kitörték és több csontja is eltörött. A mai napig nem tudja a feje fölé emelni a kezeit. Megpróbált öngyilkos lenni, de az őrök időben észrevették. Egy idő után megtört és aláírt egy szöveget, miszerint az amerikaiak bűnös háborút vívnak Vietnamban. Később ezt nagyon megbánta. Amikor újabb, keményebb hangú nyilatkozatokkal próbálkoztak, akkor ellenállt a kínzásnak. Amikor háború-ellenes amerikai aktivisták látogatták meg, fogadni sem volt hajlandó őket.

1969 decemberében került a Hanoi Hilton becenevet viselő hadifogoly-táborba, ahol a korábbiaknál elviselhetőbb körülmények fogadták. 1973 márciusában, a békekötés után engedték csak haza. Nixon elnök személyesen fogadta, McCain mankókkal a hóna alatt sántikált oda hozzá.

Mindenki azt hitte, hogy leszerel. Ehelyett nagyon kemény edzésekbe fogott és 1974-ben már újra repülni kezdett. Több háborúban már nem vett részt, de 1981-ig maradt a tengerészet légierejénél.

Amikor hazament, két roncs találkozott. McCain szörnyű sebesülései miatt szenvedett, a felesége pedig 1969-es nagyon súlyos autóbalesetéből lábadozott még mindig. Akkori neje, Carol Shepp, korábban modell volt. Carolnak már volt előző házasságából született két kisgyereke és született egy közös lányuk is. Nem sikerült közel hat év távollét után újra kezdeniük, McCain egyre többet csajozott. Korábban is volt már egy kicsapongó korszaka, az ötvenes évek végén táncosnőkkel randizott, sportkocsikkal száguldozott és rendesen ivott.

1979-ben ismerkedett meg második feleségével, a nála 17 évvel fiatalabb Cindy Lou Hensleyvel, akivel azóta is együtt vannak. Cindy Arizonaban volt tanárnő, az apja az állam egyik leggazdagabb embere volt, sörrel kereskedett. Miután McCain belevetette magát a politikába, a felesége egy jótékonysági szervezetet alapított. Többek között Nicaraguában, Salvadorban és Bangladesben segített természeti katasztrófák sújtotta vidékeken. 1991-ben Cindy hazahozott két bangladesi csecsemőt kórházi kezelésre. Egyiküket örökbe fogadták és a másiknak is találtak amerikai nevelő szülőket. (Korábban két gyermeke született már a házaspárnak.) Cindynek időközben súlyos gerincbetegsége támadt és rászokott a fájdalomcsillapítókra. Függősége annyira súlyos lett, hogy saját segélyszervezetének gyógyszerraktárát is kirabolta. A cég egyik munkatársa meglátta, és zsarolni kezdte. Évekig húzó botrány lett az ügyből, végül 1995-ben Cindy McCain feloszlatta segélyszervezetét. Azóta gründolt egy másikat, ez USA-ban élő szegény gyerekeken segít.

John McCain 1976-ban került közel a politikához: ő lett a haditengerészet és a szenátus közti összekötő, a hadsereg egyik washingtoni lobbistája. Ekkor lett jóba a republikánusok több befolyásos emberével. Egyébként is ismert személyiség volt már, fogságának történetét számos tv-műsor és cikk is feldolgozta addigra.

1981-ben leszerelt és rövid időre apósa cégénél helyezkedett el a PR-osztály helyettes vezetőjeként. 1982-ben lett politikus, ekkor Arizona állam kongresszusi képviselőjének választották. 1986-ban már Arizona szenátora lett, és felsőházi tisztségében azóta is minden választáson megerősítették az állam polgárai. Annyira népszerű, hogy 2004-ben a demokraták egy teljesen ismeretlen általános iskolai matektanárt indítottak ellene. McCain akkor a szavazatok 77 százalékával nyert, a demokrata voksok nagy részét is megszerezve.

McCain népszerűségének egyik titka, hogy remekül bánik a sajtóval. Az újságírók nagyon szeretik, mert közvetlen, szívesen anekdotázik és mindig együtt utazhatnak vele a kampánybuszban. Legalább ilyen fontos, hogy rendkívül szuverén személyiség: első kongresszusi mandátuma óta rendszeresen kiszavaz a republikánus frakcióból, és az elnököket akkor is meri kritizálni, ha éppen saját pártjából valók.

Emlékezetes döntése volt, amikor még Reagan idején nem szavazta meg a libanoni beavatkozást. Az elnöki felhatalmazás azonban átment mindkét házon. Néhány héttel később 241 amerikai katona halt meg Bejrút partjainál egy merényletben, és az USA azonnal kivonta csapatait a térségből. McCain előrelátását mindenki ámulva fogadta. Később rendszeresen kiszavazott a frakcióból amikor a kampánypénzek ellenőrzésének szigorításáról vagy éppen a politikusi előjogok kurtításáról (pl. repülőtéri VIP-garázs felszámolása Washingtonban) volt szó. Kétszer is ifjabb Bush adócsökkentési csomagja ellen szavazott, első alkalommal egyetlenként a republikánus szenátorok közül. Azt mondta, hogy az adók csökkentésével egyetért, de ehhez a kormány kiadásait is csökkenteni kellett volna.

Egy demokrata szenátorral hét évig küzdött egy szigorúbb kampány-finanszírozási törvényért, amit végül 2001-ben fogadtak el. A kilencvenes évek elején maga is gyanúba keveredett a Keating Five nevű botrányban, amikor támogatást fogadott el egy csalásokba keveredett befektetőtől, és lobbizott is cége megmentéséért. Ezt nagyon megbánta és a korrupció elleni harc élére állt a szenátusban.

Az Öböl-háború idején (1991) a harcok állandó tv-kommentátora lett és határozottan kiállt amellett, hogy az amerikaiak Kuvait felszabadítása után ne vonuljanak be Bagdadba. Így is történt, ám 1997-ben iraki menekültekkel találkozott, és ennek hatására azt mondta, hogy megbánta akkori döntését. Clinton boszniai és koszovói beavatkozását kezdettől támogatta.

McCain a kilencvenes évek végén a szenátus kereskedelmi bizottságának elnöke lett és ezzel az egyik legbefolyásosabb politikussá vált. A Time 1997-es összeállításában bekerült az USA 25 legbefolyásosabb embere közé. A kereskedelem mellett aktívan foglalkozott védelmi politikával és indián-ügyekkel is.

A mostani iraki háborút kezdettől támogatta, ám nagyon hamar kritizálni kezdte. McCain szerint a hadsereg rossz stratégiát követett, és sokkal több embert kellett volna Irakba vezényelni. A taktikát jóváhagyó Donald Rumsfeldet minden idők egyik legrosszabb hadügyminiszterének nevezte. Ezzel legalább olyan keményen támadta a republikánus kormányt, mint a demokraták.

Clinton idején főszereplője volt annak a tárgyalás-sorozatnak, amelynek a végén az USA és Vietnam helyreállították diplomáciai kapcsolataikat. John Kerry 2004-es demokrata elnök-jelölttel közösen járt Vietnamba tárgyalni és esetleges túlélő hadifoglyok után kutatni. Amikor ilyet nem találtak, amerikai veterán-szervezetek lehazaárulózták mindkettőjüket.

Kerryvel érdekesen alakult a kapcsolatuk. Amikor közös delegációba kerültek, utálták egymást, mert McCain elfogadhatatlannak tartotta, hogy szintén veterán kollégája a békemozgalom élére állt, és háború-ellenes tüntetéseken szónokolt. Sokat beszélgettek a repülőn Vietnamba jövet-menet, és kifejezetten megkedvelték egymást, kibékülésük a vietnami generáció megbékélésének szimbóluma lett. 2004-ben Kerry még az alelnök-jelöltséget is felajánlotta McCain-nek, ő azonban ezt a túlzott közeledést már visszautasította.

McCain neve már az 1996-os elnökválasztásokkor is felmerült, mint Bob Dole lehetséges alelnök-jelöltje. 2000-ben sokan úgy tartották, hogy eljött az ő ideje, ő lehet az a mérsékelt republikánus, aki két ciklus után átveszi a demokratáktól a hatalmat. Azonban George W. Bush lett a republikánusok befutó jelöltje.

Most szombaton tartják Dél-Karolinában az előválasztást. 2000-ben, ahogy idén is, McCain győzött New Hampshireben. Aztán kikapott Dél-Karolinában és utána már nem tudott talpra állni. Minden idők legdurvább előválasztási kampányát hozta a 2000-es Dél-karolinai Bush – McCain párharc, amiben elsősorban Bush stábja használt övön aluli módszereket. Ilyen volt például az a közvélemény-kutatás, ami elhintette, hogy McCainnek van egy törvénytelen fekete gyereke. Dél-Karolinát Bush megnyerte, és utána hiába nyert még McCain Michiganben és néhány kisebb államban, Bush tarolni kezdett a fontos államokban. McCain visszalépett, és 2004-ben már fegyelmezetten beállt Bush mögé.

Legnagyobb problémája a mostani kampányban, hogy öreg. Sokakban kétséget ébreszt, hogy 72 éves elmúlt, mire beiktatnák már a 73-on is túl lenne. Nem véletlen, hogy a kampány elején elővette 95 éves édesanyját, bizonyítandó, hogy jók a génjei. Tavaly egy korát firtató újságírónak ezt mondta: „öregebb vagyok mint a föld és több sebhelyem van mint Frankensteinnek, de még velem van az erő”.