Egyetemista srác szívatja a fotós szakmát az amerikai elnökválasztáson

2016.02.06. 11:42
62 hozzászólás

Érdekes történetet göngyölítettek fel a priceonomics szerkesztői. Donald Trump hivatalos fotósáról akartak portrét írni, miután az ingatlanos-milliárdosból lett elnökjelölt népszerűsége felfelé ívelt (csak aztán hétfőn Iowában elszenvedte első vereségét). Kíváncsiak voltak rá, hogyan dolgozik és mennyit kap a fotós, akinek a fotói a Trumpról alakuló képet meghatározzák, úgyhogy onnan indultak el, ahol mindenki kezdte volna a keresgélést. Megnyitották Trump kampányoldalát, és megnézték, ki csinálta a nyitóképet, amin Trump V-betűt mutatva pózol az egész képernyőt beterítő fotón.

trumnp

Gage Skidmore nevét találták a kép alatt, akiről kiderült, hogy nem a republikánus jelölt hivatalos fotósa. Sőt, nem is fotós. Sőt. Skidmore egy 22 éves srác, aki hobbiból körbefotózta az összes elnökjelöltet egy sor kampányeseményen, és több mint negyvenezer fotót rakott fel róluk a Flickr-re, szabadon felhasználható Creative Commons licensszel.

Egy gyors kitérő, ha nem tudná mi az a Flickr vagy a Creative Commons. A Flickr az egyik legnépszerűbb online fotómegosztó, amit most a Yahoo üzemeltet, és egy egyszerű regisztrációval 1 terabyte-nyi tárhelyet kapunk tőlük a fotóinknak. A Creative Commons pedig egy nonprofit szervezet, a szellemi termékek (szöveg-kép-videó, satöbbi) szerzői jogaira hoztak létre egy iránymutatást, amit egyezményesen használunk az egész világon. A CC-licensz segítségével több fokozatban megszabhatjuk azt, hogy mások milyen feltételekkel használhatják vagy éppen nem használhatják az anyagainkat – erre pedig jogvitás esetekben is hivatkozhatunk.

Skidmore tehát ingyen elérhetővé tett több ezer fotót, amit bárki szabadon felhasználhat. Hogy mit jelent ez számokban? A profiljára 30 millió link mutat ma az interneten, a nevére keresve pedig közel 500 ezer találatot hoz a Google, tehát, legalább ennyi cikkben-hírkeresőben-oldalon használják a fotóit illusztrációnak. Elképesztő számok, Skidmore-nak viszont ebből az egészből egy penny haszna sincs, mégis töretlen lelkesedéssel fotózza most az amerikai elnökválasztás kampányeseményeit. A szülei viszik kocsival államról-államra, úgyhogy még az utazást sem kell fizetnie. Személyes kedvencét, a héten már visszalépő Rand Pault például negyven helyre követte 2010-ben.

Mi ezzel a baj? Miért csinálja? Megőrült?

Itt egy egyszerű kérdés: képszerkesztőként dolgozik egy kisebb-nagyobb újságnál, elnökválasztási kampány van, és önnek kell kézben tartani a fotós büdzsét. Hillary Clintonról ír cikket az újság, ön előtt pedig három döntés áll:

  • Felkér egy fotóst, vagy odaküldi a lapja saját fotósát az eseményre. Ez Amerikában ma ~200-600 dollárba (60-170 ezer forintba) is kerülhet. Attól függ, hány órát fog dolgozni a fotós, mennyit kell utaznia, mit vár el tőle. 
  • Valamelyik fotóügynökségtől vesz képet Hillary Clintonról illusztrációnak. Ez a kép exkluzivitásától függően lehet 24-500 dollár (7-150 ezer forint).

Az eredmény mindkét esetben mondjuk a jobb oldali kép, amit én a Getty Images-től töltöttem le.

Nincs akkora különbség a két kép között. Skidmore képe ugyan nem tűéles, nincs is feltétlenül jól komponálva, nyomtatásban biztos nem állná meg a helyét, de annyira nem is rossz, hogy használhatatlan legyen. Pláne ingyen. Ugye?

A nevére mutató ötszázezer találat alapján elég sokan éltek eddig a harmadik választási lehetőséggel, amivel Skidmore komoly pénzeket húzott ki a profi fotósok zsebéből, a sajátjába viszont egy fillér sem került.

Tényleg nincs ebben semmi üzlet neki. A Priceconomicsnak azt mondta, nem akar fotózással foglalkozni, könyvelőnek tanul az egyetemen, miközben lelkesedésből jár a kampányokra. A neve viszont elképesztően terjed az ingyenes fotókon keresztül, több fizetős megkeresése is volt már - bár messze nem annyi, amennyiből megélhetne vagy akár csak a költségeit fedezné.

A története elképesztő szakmai vitákat szít a fotós oldalakon, teljesen érthető okokból. A taxisok világszerte mérgesek, mert az Uber olcsóbb az adóoptimalizálás miatt – ha így nézzük, Skidmore munkássága olyan a hírekből élő profi fotósoknak, mintha az Uber ezentúl ingyen szállítana mindenkit.

Túlzás lenne azt mondani, hogy minden letöltött Skidmore-fotó egyenlő egy meg nem vett képpel egy profi fotóstól. Skidmore esete inkább rávilágít arra, hogy mennyire nehezen lehet árcímkét rakni ma egy fotóra, amikor bármilyen esemény első sorában (legyen az egy elnökválasztási vita vagy egy esküvő) mindenki mobiltelefonnal fotózza végig az eseményt. Önmagában az, hogy jó minőségű kép készül, profi felszereléssel, ma már édeskevés. A hivatásos fotósok díjazásában inkább más dolgokat fizetünk meg: a stabil minőséget, garanciát a hitelességre, objektív távolságtartást, a rendelkezésre állást és a ráfordított időt – nehéz ezeket elvárni olyantól, aki a szabadidejében, hobbiból készít képeket, mégis egy kalapban versenyeznek most a piacon.

Mindenesetre, már most sokan a hírfotózás végét látják abba, amit a srác csinál. Aki nem ennyire borúlátó, az meg csak a hírfotózás végének a kezdetét. Korai lenne a fotós szakmát temetni még egy-egy ilyen hír után, úgysem jut minden eseményre olyan fotós, aki ingyen dolgozik.