Clinton tarolt, Trump kiütötte Rubiót Floridában

GettyImages-515795176
2016.03.16. 09:01 Módosítva: 2016.03.16. 11:53
  • A demokratáknál Hillary Clinton eddigi legnagyobb győzelmét aratta március 15-én az előválasztásokon: a rettentő fontos Floridában és Ohióban is nagy különbséggel utasította maga mögé kihívóját, Bernie Sanderst, emellett Észak-Karolinában, Illinois-ban, és minden bizonnyal Missouriban is nyerni tudott.
  • Sandersnek szépségtapaszként csak egy Missouriban elért kvázi döntetlen jutott. Clinton a szimbolikus győzelmek mellett a jelöltséghez szükséges delegáltakban is hatalmas, szinte behozhatatlan előnyre tett szert.
  • A republikánusoknál Donald Trump ötből három államban, Floridában, Illinois-ban és Észak-Karolinában biztosan nyert, de a szorosan alakuló Missouriban is ő vezet.
  • Floridában a győztes mindent visz elv alapján megnyerte az összes delegáltat, és nagy különbséggel legyőzte Marco Rubiót, aki hazai pályán veszített, így kiszállt a versengésből.
  • John Kasich-nek viszont sikerült megnyernie saját államát Ohióban, ezzel első győzelmét aratta, és életben maradt. Ted Cruz texasi szenátorral együtt így három republikánus jelölt maradt, és egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikük képes lesz összegyűjteni a jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat a júliusi konvenció előtt.

Hillary Clinton ennél jobban nem nagyon szerepelhetett volna, de Donald Trump is nagyot nyert a demokraták és a republikánusok előválasztásának második szuperkeddként is emlegetett keddi fordulóján, amikor öt államban, köztük a november 8-i elnökválasztáson is kulcsfontosságú Floridában és Ohióban szavaztak a pártok jelöltjeiről. szuperkedd után a második legtöbb delegáltat is kiosztották, de szimbolikusan is fontos fordulóról volt szó, ami az egyik republikánus elnökjelöltnek a végállomást is jelentette. Percről percre itt olvashatja vissza az eseményeket>>>

Clinton most nem kért a meglepetésekből

Így dőltek el az államok

Clinton

  • Észak-Karolina
  • Florida
  • Illinois
  • Ohio

Trump

  • Észak-Karolina
  • Florida
  • Illinois

Kasich

  • Ohio

Missouri mindkét oldalon kérdéses még.

A legnagyobb győztes egyértelműen Hillary Clinton, aki négy államot biztosan meg tudott nyerni, ráadásul a két legfontosabbat, Floridát és Ohiót jókora különbséggel vitte. Minden bizonnyal Missouriban is ő lesz a győztes, de 49,6-49,4-es vezetése mellett napokba is telhet, míg végeredményt hirdetnek. Az viszont biztos, hogy a november 8-i elnökválasztáson is kulcsfontosságú két államban szimbolikus győzelmet aratott, emellé pedig még tovább növelte eddig is tetemes előnyét a delegáltakban, akikből az arányos elosztás alapján már biztosan ugyanannyit kapnak ellenfelével Missouriban.

Valójában mindegyik államban Clinton vezetett előzetesen, azonban az utolsó héten háromban is fel tudott jönni a nyakára Sanders, és a volt first lady kampánycsapata sem volt teljesen nyugodt, miután múlt kedden a vermonti szenátor nagy meglepetésre fordítani tudott Michiganben. A legnagyobb kérdés az volt, hogy Sanders tovább tudja-e vinni a meglepetésgyőzelmét több mostani államba, vagy az megmarad egyszeri kuriózumnak.

Az nem nagyon volt kérdés, hogy Clinton jókora különbséggel húzza be Floridát, ahol az idősebb szavazók, valamint a feketék és a latinók között is előnyben volt, ezen kívül pedig az eddigi déli államokhoz hasonlóan Észak-Karolinában is nagy diadalra számíthatott. Végül azonban ennél sokkal tovább tudott menni, az elnökválasztáson Floridához hasonlóan fontos billegő államban, a Michiganhez leginkább hasonlítható Ohióban is legyőzte Sanderst a legfontosabb választói csoportokban. Emellett pedig Illinois-ban és Missouriban is maga mögött tudta tartani vermonti riválisát.

A delegáltak arányos elosztása miatt így messze felülmúlta Sanderst, és

összesítésben már 300 küldöttes előnybe került.

Ez szinte behozhatatlan különbséget jelent, amit jól mutat, hogy 2008-ban Barack Obama csak alig száz delegálttal kapott többet Clintonnál, mégsem volt reális esélye a felzárkózásra a volt first ladynek. Most akkora a különbség, amit Sanders csak földcsuszamlásszerű győzelmekkel dolgozhatna le, vagyis nem elég nyernie, több tíz százalékos különbségekkel kellene sorozatban felülmúlnia Clintont.

Sanders folytatja tovább

Sanders kampánycsapata bejelentette, hogy a volt first lady nagy győzelmétől függetlenül már nagy erőkkel készülnek a további államokra, amik a következő néhány hétben tényleg a vermonti szenátornak kedvezőbb terepet jelenthetnek. Sanders már hónapok óta több pénzt gyűjt sok kis támogatójától, mint Clinton, és azt is jelezték korábban, hogy tovább akarják hirdetni országszerte a magát demokratikus szocialistának valló jelölt üzenetét, miközben készek elmenni akár a júliusi konvencióig.

Így Sanders még sokáig versenyben maradhat, államokat is nyerhet – azonban alapvető fordulat nélkül nem nagyon van esélye, hogy érdemben közelebb kerüljön Clintonhoz. Nem volt véletlen, hogy győzelmi beszédében Clinton szinte végig arról beszélt, mit fog csinálni elnökként, amivel már bőven a demokrata elnökjelölti küzdelem utánra tekintett.

Trump fontos győzelmeket könyvelhet el

Így állnak most a delegáltakban

(Még nem végleges eredmények keddről.)

Demokraták (jelöltséghez kell 2383)

  • Clinton 1096 (+szuperdelegáltak)
  • Sanders 797 (+szuperdelegáltak)

Republikánusok (jelöltséghez kell 1237)

  • Trump 640
  • Cruz 405
  • Kasich 138

A republikánusoknál sem dőlt még el Missouri sorsa, a végeredményre pedig itt is lehet, hogy napokat kell majd várni. Egyelőre azonban 40,8-cal, 0,2 ponttal Trump vezet Cruz előtt, és könnyen lehet, hogy a milliárdos is ötből négy győzelmet könyvelhet majd el. Itt van gyakorlati jelentősége is a nyertes személyének, mert ő több delegáltat kap majd. Az biztos, hogy Trump nagyot nyert a második otthonának nevezett Floridában, legyőzte Cruzt egy neki kedvező államban, Észak-Karolinában, és mindenkit maga mögött tartott Illinois-ban. Pluszban pedig még a szintén most előválasztó Északi-Mariana-szigeteken is behúzhatott egy bónusz strigulát.

Miközben az előretörését szörnyülködve figyelő, kétségbeesett forgatókönyveken gondolkozó republikánus potentátok már azt tervezgetik, hogyan lehetne megállítani a milliárdost a júliusi konvención, Trump megint meglehetősen mozgalmas héten van túl, ami a több kampányrendezvényén kirobbant verekedésektől, erőszaktól volt hangos. A felmérések és exit pollok alapján ezek némileg még erősítették is Trumpot, legalábbis most a korábbi előválasztásokhoz képest többen döntöttek mellette az utolsó pillanatban választók között.

Eddig a demokratákhoz hasonlóan a republikánusoknál is arányosan osztották el a delegáltakat, azonban

március 15-től már sok államban a győztes mindent visz elve érvényesül,

így Trump Floridában mind a 99 elnyerhető küldöttet bezsebelte. Ohióban viszont ugyanígy egy darabot sem kapott, ami alapvetően nem jött jól neki a jelöltséghez szükséges 1237 delegáltig vezető rögös úton. Pontosan azonban azért nem lehet kijelenteni, hogy ez mennyiben vetheti vissza, mert előfordulhat, hogy Illinois-ban és Missouriban kompenzálhatja a veszteséget. Ez mind csak a következő napokban derül majd ki.

Ha a győzelmi beszédében egyébként megint a nagy pártegyesítő szerepében is tetszelgő Trump továbbra is tudja hozni az eddigi 35-40 százalékát átlagosan, akkor a győztes mindent visz elven szavazó államokban tovább növelheti előnyét, mostantól ugyanis a hátralévő előválasztások kétharmadában így osztják ki a delegáltakat. Ezért aztán lehet, hogy a pártvezetés minden próbálkozása ellenére tovább halad afelé, hogy még a júliusi konvenció előtt összegyűjtse a republikánus jelöltséghez szükséges 1237 küldöttet.

Az egyszerre kedvezhet is neki, hogy két ellenfele is megosztja a vele szemben érkező szavazatokat, viszont nem elképzelhetetlen valamiféle taktikázás sem – vagyis hogy mindenki a neki kedvezőbb államra fekszik rá Trumppal szemben, ezzel. A pártvezetésnek megfelelő Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) elemzői a Politico szerint a háttérben mindenesetre máris megkeresték azokat a szakértőket, akiknek még van tapasztalatuk arról, hogyan zajlik egy utolsó pillanatig bizonytalan kimenetelű konvenció, amin még bárkit van lehetőség megpuccsolni. Az is kiszivárgott már, hogy a hét második felében számos befolyásos és vagyonos republikánus támogató gyűlik majd össze Floridában, hogy megbeszélje, milyen további lépéseket tehetnének Trump győzelme ellen.

Rubio bevégezte

Eggyel viszont megint kevesebben maradtak a republikánus jelöltek. Marco Rubio leginkább csak a csodában bízhatott volna Floridában, de valójában egyetlen felmérésben sem tudott Trump elé kerülni idén, így

nem is volt meglepő, hogy végül 18 százalékkal kikapott

a Floridát második otthonának tartó éllovastól. Az egy hónapja még a milliárdos legnagyobb ellenfelének, és a pártvezetés szemében is támogatható jelöltnek a szerepére készülő Rubio így saját államát sem tudta megnyerni, ezért kénytelen volt visszalépni a további versengéstől. A floridai szenátor csupán Minnesotában, Puerto Ricón és a fővárosban tudott nyerni, ami nagyon kevés a pártvezetés egyik nagy reménységeként beharangozott jelölttől.

Kasich otthon nyert

Rubióhoz képest sokkal jobb helyzetben vágott neki a választásnak John Kasich ohiói kormányzó, akinek szintén a folytatás múlt a saját államában rendezett előválasztáson. Kasich mögött Arnold Schwarzeneggertől kezdve, a 2012-es republikánus elnökjelölt Mitt Romney-n át az előző házelnökig mindenki felsorakozott, és látszólag Trump sem fektetett akkora energiákat Ohióra, mint Florida megnyerésére. Így végül nem is lett szoros az előválasztás (ami talán nem véletlen, hiszen Kasich életben maradása bizonyos szempontból kedvez is Trumpnak).

Ez fontos nyereség, hiszen Ohióban is a győztesnek jutott mind a 66 delegált, azonban most ott lebeg a nagy kérdőjel az eddig mindent a saját állama megnyerésére feltett Kasich feje felett. Azt ígérte, hogy marad egészen a végéig, azonban nem tudni, mennyi államban lesz még esélye a győzelemre. Elvileg a többiekhez képest mérsékelt jelöltként, Rubio kiszállásával maga mögé terelhetné a Trumptól és Cruztól is idegenkedő pártelit egy részét, azonban arra semmi esélye sincs, hogy még a konvenció előtt begyűjtse a jelöltséget. Éppen ezért neki is arra kell játszania, hogy Trump se tudja bebiztosítani addig győzelmét.

Cruz maradt a legerősebb kihívó

A delegáltakban Trump mögött második, és Illinois-ban, Missouriban, valamint Észak-Karolinában is gyűjtögető Ted Cruz célja az volt, hogy Rubio és Kasich is visszalépjen, így ugyanis ő maradhatott volna az egyetlen alternatíva az ingatlanmágnással szemben. A Tea Party-vonalat képviselő, ultrakonzervatív Cruztól idáig legalább annyira ódzkodott a pártvezetés, mint Trumptól, azonban már Rubio kiesése is kedvezhet neki. A napokban készített felmérésből az derült ki, hogy

a floridai szenátor támogatóinak nagyobb részét ő szívná fel,

míg harmaduk megoszlana Trump és Kasich között.

Cruz beszédében már próbálta elsöpörni az útból Kasich-et is, és arról beszélt, hogy világos a választás közte, vagy Trump között. Mivel azonban Kasich egyelőre marad, és nem is látszik, mi lehet az a pont, amikor esetleg kiszállna, így Cruznak ezzel a felállással számolva kell tovább küzdenie. Egy hét múlva Arizonában és Utah-ban is győznie kell, utána ugyanis egy ultrakonzervatív jelöltnek kedvezőtlen államok jönnek, azokban csak az eddigi eredményeire és Kasich kiesésére játszva lehet igazán esélye. Közben pedig már érkeztek arról hírek, hogy Cruzék a háttérben masszívan elkezdték megdolgozni a kieső jelöltek mögött maradó delegáltakat, és helyi pártvezetéseket, hogy legalábbis második preferenciában a texasi szenátornak kedvező küldöttek érkezzenek majd júliusban a konvencióra.

Sok van még hátra

Most a második szuperkedd után az államok fele már leszavazott, azonban sok van még hátra. Miközben azonban a demokratáknál egyre jobban tisztul a kép, a republikánusoknál még hárman is talpon vannak, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 1976 óta először megint csak a jelöltállító konvención dől majd el, ki lesz ténylegesen is a republikánusok elnökjelöltje.