Trump jobb vezetőnek tartja Putyint, mint Obamát

A republikánus elnökjelölt, Donald Trump megint Vlagyimir Putyin orosz elnököt méltatta, és megvédte korábbi problémás kijelentését a hadseregben tapasztalható szexuális zaklatásokról, míg a demokrata Hillary Clintonnak nem keveset kellett magyarázkodnia az emailbotránya miatt. Szerda este mindketten ugyanazon a színpadon próbálták meggyőzni az amerikaiakat, hogy miért lennének jobb főparancsnokok a másiknál.

Ez még csak a felvezetés volt a kevesebb, mint három hét múlva tartott első elnökjelölti vitához, Clinton és Trump egymás után válaszolt a műsorvezető, az NBC-s Matt Lauer és a meghívott közönség, többek között veteránok kérdéseire. A formátumból és a szabályokból adódóan sem tudták hevesen támadni egymást, de így is mindketten éltek át kínos pillanatokat a hadrendből már kivont, múzeummá átalakított Intrepid repülőgép-hordozó fedélzetén.

A sok kérdésre kitérő választ adó Trump arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sokkal nagyobb vezető a saját országában, mint Barack Obama valaha volt. „82 százalékos a népszerűségi mutatója" – mondta. Trump már tavaly decemberben is megtiszteltetésnek nevezte, hogy Putyin tehetséges embernek nevezte. „Ha brilliánsnak nevez, akkor elfogadom a bókot" – mondta erről a szerda esti fórumon is. Trump alapvetően jó kapcsolatokra törekedne az erőskezű vezetőnek nevezett Putyinnal.

Ha ő szépen beszél rólam, én is szépen fogok róla

– mondta a New York-i rendezvényen, ami eléggé leegyszerűsítően hatott.

A republikánus jelölt viszont most éppen akkor beszélt megint elismerően Putyinról, amikor Ashton Carter amerikai védelmi miniszter azzal vádolta Oroszországot, hogy láthatóan arra törekszik, hogy lerombolja a nemzetközi rendet, és a demokrata pártvezetés elleni hekkertámadásra is utalt, írja a BBC.

Trump korábban arról beszélt, hogy többet tud arról, hogyan kell legyőzni az Iszlám Államot, mint az amerikai tábornokok, akiket szerinte Obama alatt eljelentéktelenítettek. Azonban Lauer rámutatott, hogy szerdán azt is mondta egy philadelphiai rendezvényen, hogy elnökként 30 napot adna arra a tábornokoknak, hogy előálljanak egy stratégiával az IS legyőzéséhez. Trump belebonyolódva azt próbálta magyarázni, hogy van saját terve, de azért a feltehetően lecserélt tábornokok ajánlásai alapján lépne.

A számos kijelentése miatt a nők között különösen népszerűtlen Trump a hadseregben tapasztalható szexuális zaklatásokról fenntartotta korábbi véleményét. Három éve és most is lényegében arra vezette vissza a problémát, hogy engedélyezték, hogy nők is szolgálhassanak a hadseregben. „Mit gondoltak ezek a zsenik, amikor összeraktak férfiakat és nőket?" – írta ki 2013, most pedig azt mondta, teljesen rendben volt az a Twitter-bejegyzése.

Pénzfeldobás alapján Trump előtt beszélt a tapasztalatait méltató Clinton, akinek azonban a rá jutó fél óra nagyjából harmadában az emailbotránya miatt kellett védekeznie és magyarázkodnia. A demokrata jelölt szerint nincs arra bizonyíték, hogy meghekkelték volna a magánszerverét, amiről külügyminiszterként a levelezését folytatta. A titkosított adatok kezeléséről pedig azt mondta, hogy azt tette, amit kellett, és nagyon komolyan vette az ügyet. A magyarázkodásban odáig jutott, hogy soha nem küldött titkosított fejléccel bíró dokumentumokat, miközben pont múlt hét végén derült ki az FBI által nyilvánosságra hozott dokumentumokból, hogy meghallgatásán Clinton többek között azt mondta, nem tudta, mit jelent a dokumentumok elején a bizalmas minősítésű anyagokra utaló C-betű.

Clinton arról is beszélt, hogy hibázott, amikor 2002-ben szenátorként megszavazta az iraki inváziót. Viszont szerinte ez azt is jelenti, hogy a lehető legjobb helyzetben van, hogy biztosítsa, nem történik meg ilyen újra. Clinton megígérte, hogy legyőzik az Iszlám Államot, miközben „soha többet nem küldünk szárazföldi csapatokat Irakba." Clinton emellett azzal vádolta Trumpot, hogy Howard Stern egyik műsorában egykor ő is támogatásáról biztosította az inváziót, azóta viszont ezt már letagadja.

Megvédte a líbiai beavatkozást is, szerinte külügyminiszterként a NATO és az Arab Liga bevonásával rakott össze egy koalíciót, amivel aztán életeket mentettek meg. „Egyetlen amerikait sem vesztettünk el abban az akcióban" – mondta a légicsapásokról, de a republikánusok máris azzal támadják, hogy ennél a kijelentésénél figyelmen kívül hagyta a bengázi konzulátusnál megölt áldozatokot.