Lemondott a szerbiai kormányfő

Lemondott a szerbiai kormányfő. Kostunica szombat délután jelentette be saját és kormánya távozási szándékát.

A nacionalista vezető egyszersmind előre hozott parlamenti választások megtartására szólított fel.

A koalíción belüli egység hiánya miatt a kormány képtelen a működésre - indokolta döntését Kostunica.

A Kostunica távozását előrevetítette a pénteki közleménye, amiben – miniszterelnöktől szokatlan módon – azt írta: kormánya válságban van.

Elemzők arra gondoltak, hogy meg akar válni Európa-párti koalíciós partnereitől és helyettük az oroszbarát radikálisokkal akar kormányozni.

Kostunica lépésének másik közvetlen előzménye, hogy koalícióstársai csütörtökön leszavazták. A Nyugat-barát miniszterek szavazataival ugyanis a szerb kormány csütörtökön elutasította azt a határozattervezetet, amely ellenzi az Európai Unió és Szerbia közeledését Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltására hivatkozva.

A tervezetet az ultranacionalista, ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) terjesztette be a parlament elé, és a miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (DSS), valamint a Slobodan Milosevic néhai jugoszláv elnök nevével fémjelzett, ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt (SPS) egyaránt támogatta.

Ha a tervezetről a törvényhozásban is szavaznának, akkor ott simán átmenne.

Kostunica sokakat meglepett az év eleji elnökválasztáson, amikor a második forduló előtt nem szólította fel híveit, hogy koalícióstársát, Borisz Tadicsot támogassák. Ezzel hallgatólagosan a radikális Nikolicsot támogatta.

Jellemző, hogy Kostunica az elnökválasztás után nem gratulált Tadicsnak, pedig ezt még az elnök ellenfele, Nikolics is megtette, mindjárt a választás éjszakáján.

A szerb miniszterelnök a 2000-es elnökválasztáson tűnt fel a nagypolitikában. Egy kis nacionalista pártot igazgatott, a kilencvenes évek szerb területszerző háborúi nem voltak ellenére, viszont Milosevicset sem szívlelte. Őt szemelték ki arra, hogy a demokratikus pártok támogatásával megmérkőzzön Miloseviccsel. Így emelkedett Szerbia elnöki székébe, majd lett 2004-től miniszterelnök.