Mária
-7 °C
3 °C

Katonai ellencsapást ígér az Egyesült Államok

2001.09.12. 16:19
Háborús cselekménynek minősítette szerdán délelőtt az amerikai külügyminiszter a keddi terrortámadásokat, és katonai válaszlépést helyezett kilátásba. Eddig összesen negyvenegy áldozatot és kilenc túlélőt találtak a World Trade Center romjai között. Az áldozatok száma továbbra is ismeretlen, de a várakozások szerint több ezres nagyságrendű. Sajtóértesülések szerint egyre több jel utal rá, hogy a támadás mögött Oszama Bin Laden áll. Az afganisztáni tálibok azt állítják, hogy nincs közük a támadáshoz, de azt is közölték, hogy ha Amerika bebizonyítja, hogy Bin Laden a felelős, akkor esetleg kiadják. Az ENSZ eközben kivonja munkatársait Afganisztánból.
Rudolph Giuliani New York-i polgármester szerdán délelőtt azt közölte, hogy a Világkereskedelmi Központ elleni támadás áldozatai közül egyelőre 41-et találtak meg. A végső mérlegre még várni kell - tette hozzá a polgármester, de a legóvatosabb becslések szerint is több ezerre tehető a halálos áldozatok száma. A speciális mentőalakulatok Manhattanben három rendőrt és hat tűzoltót mentettek ki a romok közül, valamennyien súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A mentőket több esetben is mobiltelefonon értesítették a leomlott épület alatt rekedt áldozatok.

Katonai válaszlépést ígér az Egyesült Államok

Eközben háborús cselekményeknek minősítette a New York-i és washingtoni épületek elleni keddi terrortámadásokat Colin Powell amerikai külügyminiszter, és katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba. Amerikai televízióknak nyilatkozva Powell kijelentette: az amerikai lakosság is egyértelműen háborúként értékeli a történteket, amelyekre Washingtonnak úgy is kell válaszolnia, mint egy háborús helyzetben. Az AFP jelentése szerint hozzátette, hogy nem pusztán az Egyesült Államok elleni hadműveletről van szó, hanem a civilizáció, illetve minden olyan ország elleni háborúról, amely hisz a demokráciában.

A külügyminiszter kifejtette, hogy remélhetőleg sikerül megtalálni a felelősöket, akikre közvetlenül irányítani lehet majd a katonai ellencsapást, ám a súlyos helyzetet nem lehet megoldani olyan ellentámadással, amely egy személy ellen irányul. Powell azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok mozgósítani fogja a világot minden olyan rendszer ellen, amely támogatja az effajta akciókat. Elmondta, hogy már konzultált az ENSZ- és a NATO-főtitkárral, az Európai Unió tagországainak közös kül- és biztonságpolitikai megbízottjával, és a következő órákban több közel-keleti vezetővel tárgyalni szándékozik telefonon.

Eközben már megkezdődött a hivatali munka a Pentagonban, bár az amerikai védelmi minisztérium épülete még mindig ég. Az itteni áldozatok számáról igen eltérő becsléseket közöltek, de a tárca képviselőinek legfrissebb nyilatkozatai szerint számuk valószínűleg kevesebb lesz a korábban maximumként emlegetett nyolcszáznál.

Iszlám konferencia: a történtek ellentétesek az iszlám alapelveivel

Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) eközben szerdán élesen elítélte az Egyesült Államokban elleni terrorcselekményeket, amelyeket ellentétesnek tart az iszlám alapelveivel. - Elítéljük ezeket a barbár bűncselekményeket, amelyek megsértenek minden hagyományt és emberi értéket, valamint egyistenhitű vallást, élén az iszlámmal - szögezte le az 57 muzulmán országot tömörítő szervezet Dzsiddában kiadott közleményében. "E szörnyű tragédia láttán az egész muzulmán világ osztozik az amerikai nép szenvedésében, elítéli kitervelőit, és együttérzését fejezi ki az ártatlan áldozatok családjainak" - hangoztatta az OIC

Kiadják Oszama bin Ladent?

Az Afganisztánt uraló tálibok pakisztáni nagykövete azt állította, hogy hajlandóak tárgyalni a veszélyes terroristának tartott Oszama bin Laden esetleges kiadatásáról, ha az amerikai nyomozás bizonyítékokat szolgáltat nekik a szaúdi milliárdos bűnösségéről.

"Elképzelhető, hogy megfontolás tárgyává tesszük a felmutatott bizonyítékokat, s ettől függően intézkedünk" - válaszolt a nagykövet arra kérdésre, hogy kiadják-e a közel öt éve afgán területen élő bin Ladent. A nagykövet hozzátette, hogy jelenleg korai lenne kiadatásról beszélni. Hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok hatóságai eddig hivatalosan még nem nyilvánították ki, hogy bin Ladent tekintik a keddi terrortámadások felelősének.

Kedd este ugyanez a diplomata még azt állította: bin Ladennek nem álltak rendelkezésére az ilyen támadás megszervezéséhez szükséges eszközök, nincs se telefonja, se internetes kapcsolata - emlékeztetett az AFP.

Az ENSZ kivonul Afganisztánból

Az ENSZ szerdán közleményben tájékoztatott arról, hogy az Amerikát sújtó terrortámadásokat követően ideiglenesen kivonja Afganisztánból 80 alkalmazottját. A humanitárius segítségnyújtást összehangoló ENSZ-iroda (OCHA) genfi közleménye szerint a "kialakult nemzetközi helyzetben" a világszervezet "ideiglenesen áthelyezi" az afgán területeken tartózkodó embereit. Az ENSZ alkalmazottait a szomszédos Pakisztán fővárosába, Iszlámábádba telepítik át. Az akció szerdán már el is kezdődött, és tervek szerint péntekre valamennyi munkatársukat kivonják a lehetséges amerikai támadástól fenyegetett közép-ázsiai országból.

Sok ezer áldozat

A keddi terrortámadások áldozatainak száma továbbra is ismeretlen, eddig ezernégyszáz halálos áldozatról és nagyjából ugyanennyi sebesültről tudnak. A World Trade Center romjai alatt több ezer sérült és halott lehet, az épületben 30-50 ezren tartózkodtak a támadás előtt, és nem tudni, hányan tudtak kimenekülni. Becslések szerint tízezren is meghalhattak, sokan kiugrottak az égő toronyház ablakain. A legutolsó adatok szerint több mint 300 tűzoltót és 85 rendőrt temetett maga alá a két leomló torony. A négy eltérített gépen tartózkodó 266 ember közül pedig senki sem élte túl a katasztrófát. New York kórházaiban körülbelül 1450 embert ápolnak, heten meghaltak a sebesültek közül. A sérültek nagy része egész testén megégett, életveszélyes állapotban van. A kórházakban vérhiány alakult ki, a Fehér Ház dolgozóit véradásra kérték fel.

Rendkívüli intézkedések világszerte

A védelmi rendszabályokat elsősorban az amerikai képviseletekre és katonai létesítményekre, illetve a helyi hivatali épületekre terjesztették ki. Oroszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Spanyolországban és más országokban rendkívüli kormányülésen kivételesen szigorú intézkedéseket hoztak, amelyek elsődleges célja esetleges további terrorcselekmények megelőzése. Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei számára rendkívüli ülést hívtak össze szerdára. Párizsban Jacques Chirac államfő - vidéki látogatását lemondva - maga irányította a szűk kabinet ülését.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a belügy-, a védelmi és a biztonsági szolgálatokért felelős miniszterrel tanácskozott. Oroszországban a belügyi erőket riadókészültségbe helyezték, a légvédelemnek terrorelhárító tartalmú parancsot adtak. Olaszországban a NATO-erők támaszpontjai és nápolyi főhadiszállása körül hatékonyan megerősítették a védelmet, de a tisztán olasz katonai bázisok őrizetét is fokozták. George Robertson főtitkár intézkedése nyomán szerdán Brüsszelben csak a feltétlenül szükséges létszámú alkalmazott ment be munkahelyére a NATO-központba. Izraelben szerdán nem fogadták a külföldi légitársaságok repülőgépeit.

Korábbi hírösszefoglalóink:
Manhattan kihalt, vérhiány a kórházakban
Tízezrek halhattak meg az Egyesült Államok fekete keddjén
Pearl Harbor II: terrortámadás az Egyesült Államok ellen