A hódkölykök nyüszögésénél nincs meghatóbb

További Cinematrix cikkek

Ugyan csak csütörtökön este mutatják be Mosonyi Szabolcs a Vad Szigetköz című 52 perces természetfilmjét az Éltető Víz Filmszemlén, de mi már láttuk, és beleszerettünk.

A Vad Magyarország az elmúlt évek legsikeresebb magyar természetfilmje volt, a jegypénztárak előtt komplett osztályok, nagycsaládos szülők, és egymás kezét remegve szorongató idős házaspárok tolongtak, hogy bejussanak rá, és ráadásul a kritikusok is odáig voltak érte.

A Vad Magyarország társrendezője és egyik operatőre, Mosonyi Szabolcs most elkészítette a Vad Szigetköz - A szárazföldi Delta című természetfilmet, aminek láttán máris hasonló tömegigényeket vizionálunk, ugyanis ebben a moziban minden megvan, amit egy természetfilmtől elvárhat az ember: szerelmi drámák és akciófilmbe illő jelenetek, megöntözve töménytelen cukisággal.

Képeinkért kattintson!Galéria: Vad SzigetközFotó: Vad Szigetköz

A történet a Duna Szigetközi szakaszán játszódik, na meg a körülötte lévő erdőkben, réteken és nádasokban, főszereplői pedig hódok, vidrák, szarvasok, szürkegémek, réti héják, csukák és harcsák. Az 52 perces mozi februártól, az év leghidegebb hónapjától követi az állatvilág sorsát egészen a következő tél beköszöntéig, jónéhány igazán könnyfakasztó epizóddal.

Már a film első perceiben érdemes kiválasztani kedvencünket a Szigetköz állatseregletéből. Habitus kérdése, hogy a víz alatt vadászó kontyos récéket, a jégbe fagyott salátalevélen civakodó szárcsákat, a hét tojást rakó bütykös hattyúpárt, a levegőben násztáncot járó héjákat, vagy a vakarodzó hódcsemetéket részesítjük előnyben. Én az utóbbira szavaztam, ugyanis nedves kis bundácskájuk, óriási fogaik, és édes kis karmocskáik azonnal megdögönyözték a hófödte tájtól átfagyott szívemet.

Vad Szigetkoz intro

Kedvenceink a film során vissza-visszatérő vendégek lesznek, miközben a film rendezője minden értékítélettől mentesen azt próbálja megmutatni, hogy Európa legnagyobb szárazföldi deltájának flórája és faunája mennyit változott az elmúlt évszázadban az ember beavatkozásának köszönhetően.

Épült itt autópálya, ipari park, na meg pont húsz évvel ezelőtt a Bős-Nagymarosi vízerőmű, ami jónéhány halfajnak, így a kecsegének is betett, a Duna egykori legnagyobb halbölcsője már a múlté. De Mosonyi nem igazságtalan, azt is bemutatja, hogy a szabályozott folyó számos más állatfajnak viszont kedvezett. Elszaporodtak például kedvenceim, a hódok, akikből öttel, egy anyukával és négy kölykével máris közelebbi kapcsolatba kerülhetünk, megleshetjük őket például éjszaka, amint hatalmas fűzfaágakkal viaskodnak, és közben cukiságmérőt kiakasztó hangon nyüszögnek.

Galéria: Vad SzigetközFotó: Vad Szigetköz

De az emberi beavatkozás nyomainál azért az évszakok váltakozása, és a természeti csapások sokkal hangsúlyosabbak a filmben, láthatunk lassított felvételen hóvirágokat kibújni a földből, sötéten gyülekező viharfelhőket gyorsítva, szakadó esőt, majd kéthónapos szárazságtól széttöredezett földet - és a pusztító áradást, ami idén júniusban történt, 20 év alatt harmadszorra árasztva el vízzel az ártéri erdőt.

És ha ennyi természeti csapás nem lenne elég, újra átélhetjük, hogy milyen kegyetlen dolog is az a bizonyos örök körforgás: a megfagyott vadmalac teteméből hollócsapat vacsorázik, a bénán repülő cserebogár a donojkó szájában végzi, és bizony azért kell milliónyi küszikra, hogy a küszvágó cséreknek is jusson betevő falat.

De a természet nemcsak kegyetlen, hanem óvó-védő akol is, ahol a kormoránokat még akkor is eteti az anyjuk, amikor már akkorák, hogy a feje eltűnik a "fiókái" torkában, hogy a barna réti héják akkor is ledobnak egy pockot a fészekbe, ha a kölkeiknél rondább állatot még nem hordott a hátán a Föld, és hogy a vízityúk csibéket úgy hordozzák a vízitök levelei, mintha indiai hercegnő lenne mindegyikük.

És, ha mindez még nem lenne elég meggyőző, akkor eláruljuk, hogy ehhez a megható, felkavaró, és gyönyörűen fényképezett álomvilághoz Szersén Gyula kedvesen dörmögő hangja adja az aláfestést. A Vad Szigetközzel csak egy baj van, 52 perc ebből az élményből túl kevés, 9/10.

Galéria: Vad SzigetközFotó: Vad Szigetköz

Öt operatőr dolgozott a filmen

Mosonyi Szabolcs, a Vad Szigetköz rendezője és vezető operatőre az Indexnek elmondta, hogy a film a Médiatanács 9 millió forintos támogatásával jött létre, amit számos szponzor is megtámogatott.

„A film nagyjából egy év alatt készült el, ami részben annak is köszönhető, hogy korábban már forgattunk egy másik, északi pocokról szóló film kapcsán a környéken, így nagy helyismerettel rendelkeztünk. Tavaly ősszel kezdtük el a forgatást, a forgatások közben pedig folyamatosan vágtunk, így készülhetett el a végső verzió egy héttel ezelőtt” – meséli Mosonyi.

A film vezető operatőre Mosonyi Szabolcs volt, neki köszönhetőek például a hódcsaládról készült víz alatti felvételek is, amit egy GoPro kamerával készítettek, és több száz órányi anyagból vágtak össze. De a filmen rajta kívül még négy másik operatőr is dolgozott, a film elején látható, octocopterrel (nyolc propelleres távirányítású helikopterrel) készült légi felvételeket Varga Tamás, a hódváron belüli jeleneteket a német Markus Schmidbauer, a réti héják fészkelését Széll Antal, a víz alatti felvételek egy részét Molnár Attila Dávid búvároperatőr készítette (akinek a Cápák a keresőmben című, Sásdi Zsolttal közös filmje egyébként kedden nyerte el a Baikal International Film Festival fődíját).

Mosonyi elmondása szerint a Vad Szigetközt a Médiatanács külön engedélyével vetíthetik le az Éltető Víz Filmfesztiválon csütörtökön este, ez lesz a természetfilm díszbemutatója is egyben. „Ezt követően a közönség az m1-en találkozhat vele legközelebb, sajnos pontos vetítési időpontot nem tudunk, de feltehetően karácsony, újév környékén kerül képernyőre. A tervek szerint a tévés bemutató után jövő év elején kerülhet a mozikba”.