Friss kommentek
- Visceroid: 1: A Donaldkacsás rajzfilm a nácikat figurázza ki, a végén ott csókolgatja a Szabadság-szobrot. 2020-06-12 19:31
Donald kacsa egy mocskos náci volt - Netuddki.: Nem kapcsolom ki a reklámblokkolót, ugyanis a kártevő oldalak ellen is véd. Nem kéne tán mindenféle káros oldalt belinkelni! :/ 2020-02-16 09:56
15 erotikus mozifilm, ami jobb A szürke 50 árnyalatánál - KUNTYI: A 90-es évek összes ilyen filmje gagyi mai szemmel nézve 2020-02-16 06:33
15 erotikus mozifilm, ami jobb A szürke 50 árnyalatánál
comment:com
Folytatódik a zombivadászat
Röhejes az új Mortal Kombat-film
Többliternyi művér és felturbózott erőszak a kötelező kivégzésekkel megspékelve sem tudja palástolni azt a tényt, hogy a legújabb Mortal Kombat is egy újabb alaposan elpuskázott videójátékos adaptáció.
A kilencvenes évek hatalmas videójátékos szenzációja volt a verekedős játékok egyik őse: az 1992-es Mortal Kombat. A játéktermekben kamaszként mind ott tolongtunk, hogy az árkádgépekbe pénzérméket bedobva
SCORPION, SUB-ZERO, KANO, A SZŐKE SONJA VAGY JOHNNY CAGE
karakterével szétverjük a virtuális ellenfeleinket, kitépjük a szívüket, a gerincüket, vagy egy övön aluli tökön veréssel garantáljuk, hogy már csak keresztapák legyenek.
A szégyentelenkedés ilyen jó még sosem volt
Szex, drogok, lopás, csalás, gyilkossági kísérlet, házilag amputált lábujjak, fehér családba született fekete fiú, véletlenül felgyújtott tolószékes férfi, emberkereskedelem, tiniterhesség, abortusz, füves sütit majszoló kislányok... Csupa általános dolog a Shameless – Szégyentelenek című sorozatból, és ez még csak a jéghegy csúcsa.
2011-től 2021-ig tartott a Shameless amerikai változata, aminek alapját egy azonos címen futó brit sorozat adta. Talán nem túlzás állítani, hogy az évtized egyik legkiemelkedőbb alkotása lett, de mi volt a titka, ami miatt ilyen hosszú időn keresztül, a megosztó kritikák ellenére sem lankadt a nézők lelkesedése a szégyentelen Gallagher család története körül?
Aludni tanít a Netflix, de azért beadja a következő részt
Év elején került fel a Netflix kínálatába a Headspace – Útmutató meditációhoz sorozata, ami izgalmas illusztrációkkal kiegészítve meséli el az agytorna jótékony hatásait, miközben minden rész végén másfajta meditációs technikát tanít. Most pedig ugyanettől a csapattól megtanulhatunk aludni is.
Akárcsak egy jó recept, a pihentető alvás is több összetevőből áll, amivel mindenki a saját életére tudja szabni azt az időszakot, ami a testi és szellemi feltöltődését szolgálja. Hasonlóan a meditációs sorozathoz, az Útmutató az alváshoz is körülbelül húszperces részekből áll, és minden epizód kettéosztható: az első felében információkat kapunk az alvásról, majd következik egy lazítást elősegítő technika.
Érdemes úgy hozzáállni ehhez a sorozathoz, mint egy bevezető órához, amikor a tanár végigmegy az éves tanterven, és beavatja a diákokat, hogy mi vár rájuk a következő hónapokban. Az Útmutató az alváshoz mindenből ad egy kis kóstolót, de nem hagyja el az alapokat, így arra tökéletes, hogy elindítson egy úton, de csodát nem érdemes várni tőle. Az illusztráció itt is telitalálat, maximálisan támogatja az elhangzott információkat, miközben szép és ötletes.
Na, ebbe a magyar filmbe tényleg bele lehet szédülni a Netflixen
Újabb magyar film nézhető a Netflixen. Illetve... nézhetőnek nevezni talán túlzás, ám csak abból a szempontból, amit egy film nézése közben általában megszoktunk. A Szeretlek, mint állat ugyanis – aki már látta, az tudja, hogy – az első olyan magyar film, amit szemüvegkamerával forgattak.
Ennek megfelelően olykor, vagy szinte mindig olyan gyorsan változik fókusz (az gyakran nem is észlelhető), hogy egy gyöngébb egyensúlyérzékkel rendelkező néző joggal érezheti úgy, a látvány értelmezhetetlen.
Miközben ez is csak egyfajta nézőpont. Igaz, annak eléggé szubjektív. Vagyis: ha kikapcsoljuk az agyunkban azt a funkciót (már ha erre képesek vagyunk), hogy a világon minden stabil, akkor a történetmesélés talán élvezhető is.
A Netflixnek hála a magyar kecskék világsikerre törnek
Megérkezett a Shadow and Bone – Árnyék és csont című fantasysorozat, ami egy tipikus, nagybetűs netflixes alkotás lett, amiben minden megvan, amitől az emberek rászoktak erre a streamingszolgáltató platformra.
Legelőször az HBO tudta elérni, hogy a kínálatába felkerült alkotásokról már az első képkockák után tudni lehessen, ez bizony az ő művük. Pár éve ezt a Netflix is elérte, és bár ez nem azt jelenti, hogy minden produkciójuk megüti ezt a szintet, de azért évente, félévente piacra dobnak egy olyan sorozatot, ami biztosítja nézőik hűségét.
Az Árnyék és csont most rendesen felrázta a Witcher óta nyugalmi állapotban tengődő fantasyrajongókat, méghozzá a Leigh Bardugo Grisaverzum-könyvsorozatain alapuló történettel. Hasonlóan a Vajákhoz, ezt is Magyarországon forgatták, vagyis a háttérben megbúvó ismerős arcok mellett végignézhetjük, hogyan válik országunk egy fantáziatörténet helyszínévé.
A sorozat első évada főként az írónő Árnyék és csont, illetve a Hat varjú című regényén alapszik. Ettől sokszor olyan is, mintha beakadt volna a távirányító, és az epizódok között ugrálva két filmből gyúrnánk össze egy történetet. Cserébe viszont kapunk hat fő és egy tucat izgalmas mellékkaraktert, humort, drámát, szerelmet, kliséket és persze kérdéseket.
Gothár visszatér, és nem beszél
Legutóbb 2006-ban jelentkezett új filmmel Gothár Péter. Ez volt a Magyar szépség, ami ugyan 2003-ban nyert a Filmszemlén, de csak három év múlva kezdték el játszani a mozik. Most induló filmje is várt kicsit, hiszen épp a Covid-19-járvány kitörése előtt mutatták volna be, 2020-ban. Erre nem gondolhatott, amikor az 1982-es Megáll az időt forgatta, de ilyen értelemben sikeres jósnak bizonyult a címadáskor.
A Hét kis véletlenben is főszerepet kap az idő. Látunk málladozó vakolatokat, nem maradhat el a lichthóf és a gang sem, hiszen a szereplők közös élettere egy generációk lomjaival/emlékeivel/kincseivel telezsúfolt hatalmas pesti lakás. Maga a ház negyven éve is ugyanilyen lehetett, és már akkor is azt mondták rá, hogy negyven éve nem változott.
Aki mindenre allergiás, az vajon a szerelemre is az?
Manapság nem ritka, hogy a pandémia miatt egy elkészült film hosszú hónapokon át dobozban várja a bemutató napját.
Kocsis Ágnes nagyjátékfilmje, az Éden majdnem ilyen alkotás,
de világpremierjét már megtartották 2020-ban, a Rotterdam Nemzetközi Filmfesztiválon, tavaly októberben pedig az Édennel nyitották meg Szolnokon az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivált.
Ettől függetlenül tény: a nagyközönség csak most, május 27-én nézheti meg először, úgy igazából élő, kólás-kukoricás mozis környezetben.
Strici is, meg nő is, meg valóság is
A stricinek is mondható Madame Claude története nem városi legenda, hanem egy hús-vér nő életútja – 2015-ben, 92 éves korában meghalt. Madame Claude Párizs legfelkapottabb bordélyházát vezette, kuncsaftjai között olyan hírességek fordultak meg, mint Marlon Brando vagy John F. Kennedy. A habzsi-dőzsi azonban nem tartott örökké: Madame Claude élete szinte zuhanórepülés az Eiffel-torony tetejéről egészen a párizsi csatornák mélyéig.
Madame Claude (Karole Rocher) egy kamaszként teherbe esett édesanya, de abból is a hanyagféle; üzletasszony, de abból is a keménykezű; és szerető, de abból is a szerethetetlen. Egy nő, aki első ránézésre puszta kézzel képes megfojtani egy kétméteres gazembert, aztán hagyja, hogy a saját „alattvalója” döngölje őt a földbe. Hataloméhes karakter, aki nemcsak a „lányai” és a mocskos pénz, de a patriarchátus fölött is uralkodni kíván, mégis saját maga ellen harcol.
Kőkemény anyák, édes mostohák, ízi-laza gyereknevelők
Ősi erő az anyaság. Mindenben és mindenkiben benne lakozik. Talán azért, mert valahonnan minden és mindenki érkezik, születik. Nem csoda, hogy a művészet egyik fontos téméja, legyen az festészet, szobrászat, és nincsen ezzel másként a filmművészet sem.
A filmekben az anya sokféle, szerető és mostoha, nagyvilági és zárkózott, prostituált és úriasszony, karrierista, családcentrikus, buzgó hívő vagy istent kereső – ahogyan az életben.
Vagyis az anyát lehet idealizáltan is ábrázolni, lehet realistán, az ehhez kapcsolódó társadalmi elvárások pedig többnyire az alapján változnak, ahogyan egy társadalmat is szabályzó jogi és morális irányelvek. A teljesség igénye nélkül nézzük, mit tud az anyákról a filmművészet.
Anya: a kőkemény
Szilágyi Zsófia: Egy nap (2018)
Valójában másfél nap. De az húzós. Magyaros, velünk élő. Egy háromgyerekes anya belső monológja ez kivetítve a hétköznapokra. Elsőre nézve olyan, mint bármelyik anya élete, kelés, fürdetés, öltöztetés, reggeli, rohanás, vinni a gyereket, nem is egyet, különóra is van, de órából csak 24, és a pillanatok tele vannak kétséggel, jól csinálom-e, kellek-e, s akarom-e mindazt, amit úgy hívnak, kapcsolat, házasság, miközben másmilyenre vágyom.
Ez történik, ha valakinek holnap meg kell válni az életétől
Itt valami súlyos tévedés van, kérem szépen. Mármint abból a szempontból, miszerint A potyautas című film a Netflixen sci-fi volna. Mert tény, a sztori egy Mars felé száguldó űrhajón játszódik, de 1961. április 12. óta az már nem fantasztikus, hogy az ember elhagyja a Földet.
Oké, oké, ettől még a film simán értelmezhető tudományosként, de amióta az ember tüzet rak, a máglyarakás nem éppen számít fantasztikusnak. Már a Holdra küldött szondák is az életünk részei. Az ember ráadásul birkát is klónozott, haldokló szívet cserélt dobogóra, vagyis rohamosan szűkül a sci-fi birodalma, de az mondjuk még ma is izmos sci-fi lenne, hogy a 3D-vel nyomtatott hasnyálmirigy emésztőenzimet vagy inzulint is termel.
Ez a sorozat farkaséhesen üvölt repetáért
Így kell sorozatot készíteni. Tisztán, sallangok nélkül, ahogyan azt az élet elénk hozza. Mint tengervíz a nyákot, a habot. Ilyen a norvégok Velkommen til Utmark, vagyis Isten hozott Senkiföldjén című sorozata. Ahogyan a sorozat egyik szereplője a lényeget összefoglalja:
Tudod, hogy megy ez itt fenn, északon... Itt nem lehetsz baloldali, nem lehetsz muzulmán, és legfőképpen nem lehetsz leszbikus.
Ha valamiért dicsérni lehet az HBO-t, akkor a nemzetek sorozatgyártásába vetett bizalom biztosan közéjük tartozik. Lám, a magyar filmgyártásban is milyen remek sorozat lett az Aranyélet, és hamarosan érkezik A besúgó.
Ezekről a magyar alkotásokról ugyan szomorúsággal teli szavakkal is lehetne íni, hiszen ha az HBO velünk élő társadalmi problémákról forgat filmeket, akkor ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medence közepén, akár egy lavór alján, egymásba löttyen a társadalmi korrupció az állami maffia eszméjével, a közepében pedig a feljelentgető szomszéd és kolléga a vazallusvilág urambátyám bajszosaival dagonyázik. De az is lehet, ebben nem szabad kivetnivalót keresni, hiszen ahogyan mi nevetünk és szörnyülködünk a norvégok társadalmi gondjain, ők is ugyanezt teszik, ha eléjük tárul a magyar aranyélet tragédiája. És ez azért mégis film, nemde...
Tudja, ki játszotta volna eredetileg a Mátrix főszerepét?
Mel Gibson a 80-as évek derekán azért nem lehetett James Bond végül, mert a producer nem szerette volna, hogy egy ausztrál játssza a figurát. Számos esetben viszont maguk a színészek mondtak nemet – a legkülönfélébb okokból – utóbb ikonikussá vált szerepekre. Indiana Jonestól Forrest Gumpon át a Mátrix Neójáig.
Most eldöntheti, vajon jól kalkuláltak-e.
A film, amiben még a statiszták is bűnrosszak
Ez az év olyan ingerszegény, hogy az emberek még a rossz filmekre is ki vannak éhezve. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy a Lecsap csapat megjelenése óta a napi toplisták elején szerepel a Netflix nézőinek a körében.
Ennek két oka lehet: az egyik, hogy a streamingszolgáltató platform felismerte, hogy most bénább produkciókkal is hasítani lehet, ezért már meg sem erőlteti magát, vagy szimplán csak szerencséjük volt, mert jó időben dobták ki a Lecsap csapat című szuperhősös vígjátékot a vidámságra és szórakozásra éhező nép elé.
Világsztárok, akikről sosem hallott még
Tucatnyi színész azért változtatta meg a nevét, mert kigúnyolták őket, előítéletektől tartottak, vagy egyszerűen nem tudta senki kiejteni azt.
Lássuk, hogy kik is ők!
Mutálódó vírusok, kihaló társadalmak, mindenki a túlélésért küzd
Ennek az írásnak az is lehetne a mottója, amit Dr. Moreau mond H. G. Wells 1896-ban megjelent művében, a Dr. Moreau szigete című regényben:
A természetbe való elmélyedés végül oly lelkiismeretlenné teszi az embert, aminő maga a természet.
A regénybéli doktor ugyan nem mutánsok teremtésével kísérletezett, hanem különféle állatok testrészeiből operált össze új, szörnyszerű lényeket. A vágy, hogy az ember beleszóljon a természet vagy a teremtés rendjébe, mindig, minden történeti korban jelen volt. Már az ókori istenábrázolások, a mitológiai lények leírása is állattestű, emberfejű vagy embertestű, állatfejű külsőt kölcsönöztek az imádni valónak, a rettenetesnek.
A Bibliában négyarcú, négyfejű (ember, oroszlán, bika, sas) lények a kerubok, a mesékben haltestű sellők, patás szatírok élnek a vizekben, az erdők mélyén. Victor Frankenstein, Mary Shelley a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című, először 1818-ban kiadott regényében pedig már odáig merészkedett, hogy holtak testrészeiből varrt új emberi lényt, amit elektromos árammal keltett életre.
Sötét titkokat halászott ki a brit filmrendező
A Netflixen futó, A fenntartható halászat valódi arca című dokumentumfilm (Seaspiracy) a következő olyan alkotás, ami feltárja, hogyan végez az emberi faj tömeges öngyilkosságot. Nem könnyű végignézni a másfél órát, de mindenképpen érdemes, mert olyan információkat oszt meg, amiket máshonnan nehezen lehetne megtudni.
Persze azért nem árt szem előtt tartani, hogy mint minden alkotás, ez is csak egy nézőpontot képvisel.
Turistákat mészárolt, most róla szól a Netflix
Valós történet adta az alapját a brit krimisorozatnak, ami tavaly év végén debütált a BBC-n, április eleje óta már a Netflix kínálatában is elérhető. A nyolcrészes minisorozat azóta a legnézettebb tíz műsor között van a platformon.
A történet középpontjában Charles Sobhraj áll, aki a hetvenes éveken a Távol-Keleten mészárolt le hátizsákos hippiket, hogy azoknak az útleveleivel bejárja Ázsiát.
Lukáts Andor szubjektáló intézetet alapított
A történet főhőse, Ábel, akit Vilmányi Benett játszik, épp itt álldogál abban a szobában, ahol mi is meg a szubjektáló készülék, vagyis az a szerkezet, amellyel ez a különleges képességű fiú rákapcsolódik az elveszett gyermekek szemére. Bekapcsolja a magnót, becsukja a szemét, hallgatja a hangjukat, és próbál rákapcsolódni a látásukra. Mintha az ő szemükkel látna. Ezt hívja a film szubjektálásnak, amire egy egész intézet, a Lukáts Andor játszotta Fellegi professzor szubjektáló cége épül, ahol az elveszett, eltűnt gyerekeket próbálják megtalálni ezzel a különös módszerrel.
A szék, ahol mindezt Ábel végzi, leginkább egy szürke fogorvosi székre hasonlít, fölötte lóg egy fodrászüzletekben használatos szárítóbúra. Ütött-kopott a búra is, a szék is, minden régi, retró, vagy ahogy a stáb fogalmaz, szocreál, de
szocreálok a lepusztult rákospalotai stúdió nyújtotta körülmények is:
férfi-női mosdó egyben, szinte ránk dermed a hideg, fűtést csak egy-egy irgalmatlanul zúgó ósdi készülék lehel, csoda, hogy nem fagynak meg a színészek. Forgatási helyszínnek egy recepció, egy dolgozószobának mondható helyiség – épp itt forog Lukáts Andorral, Nagy Marival és Vilmányi Benett-tel egy jelenet – Fellegi professzor lakásának egy negyed szobája és még egy szoba van berendezve polcokkal és ággyal, szándékosan sötét tónusúra véve a hangulatot a kor felejthetetlen rekvizitumaival, a testnevelésóráról ismert bőrzsámollyal, a sárga üdítőital- és cigiautomatával, az eltűnt gyerekek fotóival és a sok-sok, a gyerekhangfelvételt rejtő kazettával. A meghittnek vagy ideálisnak cseppet se mondható körülmények dacára a színészek teljesen belevarázsolódnak a mesébe, a közép-kelet-európai szerelmesfantasy-világba hajló történetbe.
Trónok harca: amikor életre kel a fantasy
Történelemnek kicsit durva lenne. Ezt mondta egyik barátom, miután végignézte a George R. R. Martin regényfolyama alapján készült Trónok harca sorozat összes évadát, majd elgondolkozva hozzátette: de lehet, hogy tévedek.
Meglehet. Az amerikai író ugyanis tűpontossággal építette fel a Trónok harca kitalált világát, mély emberismeretről tett tanúbizonyságot történetének karakterábrázolásaiban, így kétség nem fér hozzá: ismeri a történelmet, ismeri az embert.
S ha már tudja, miről szólnak az évszázadok, az uralkodóházak belső viszályai, tudja, mitől féltékeny egy asszony, és miért egy férfi; és miért lüktet az ér az ember homlokán, ha olyan hatalmat kap, amelynek erejével halandók sorsáról dönt, akkor miért ne lenne tisztában az ember lelke mélyén lakozó vágyak kavalkádjával is, és miért is ne tudná pontosan, honnan ered és hová vezet a gyomor tájékáról emelkedő szenvedés. Az ilyen író tudja, hogyan veszti el a józan eszét az, akinek homloklebenyében remeg a félelem, miért kapzsi az éhség, és hogyan költözik tekintetünkbe a gonoszság.
Mert ne legyenek kétségeink: a Trónok harca bár nem történelem, mégis a legtisztább valóság ígéretét hordozza magában. És a sorozat még csak mindössze tízéves. Éppen idén, áprilisban.
Godzilla és Kong harca nem tabletre való
–
A Godzilla Kong ellen egy egyszerre rendkívül látványos szörnyes film, a két felhőkarcoló méretű szörnnyel a főszerepben, és egyben fájó emlékeztetője is annak, hogy mennyire jó volt ezeket a filmeket a moziban, a hatalmas filmvásznon nézni.
Pihent a gitár, dolgozott a fűrész és a kalapács
A Netflix legütősebb ajánlatainak listájára kattintva gyakran találkozhatunk idegen nyelvű filmekkel, amelyek hatalmas népszerűségnek örvendenek. (Az angol nyelvű műsorok is számíthatnak idegennek, de mi most azt vettük alapul.) A németek új dokumentumsorozata, a Das Hausboot (magyarul annyit tesz: a lakóhajó) nehezen indul, mégis egy izgalmas és szívmelengető szériává szépül.
Zenészek és művészek mekkájává varázsolni egy szemétkupaccal egyenlő állapotban vásárolt lakóhajót? Igen, pontosan ez volt az elképzelése az énekes Olli Schulznak és a youtuber Fynn Kliemann-nak. Nem, nem arra kell gondolni, hogy felépült egy bulihajó, ami a magyarok által jól ismert A38-ra hajaz, és több mint félezer embert fogad... Inkább egy olyan hajó épült (pontosabban szépült), ami kibérelhető, így esküvőknek, kisebb koncerteknek adhat otthon, elsősorban mégis egy zenei stúdióhoz hasonlítható, ahol az előadók, zenekarok, írók és költők idilli körülmények között varázsolhatnak szavakból és hangokból műalkotást.
Louis CK üdvözletét küldi
Louis CK neve annak is ismerős lehet, aki amúgy nem rajong a magyar származású humorista munkásságáért. Neve egy elég nagy botránynak köszönhetően lett szélesebb körben is ismert, amikor 2017 novemberében a New York Times cikkében megjelent, hogy akaratuk ellenére maszturbált nők előtt. CK beismerte tettét, majd bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott ezzel a viselkedésével. Ezt követően az író-komikus-producer eltűnt, nem vállalt fellépéseket, nem szerepelt sehol. Az HBO például levett minden Louis CK-tartalmat a kínálatából.
Majdnem egy év kellett hozzá, hogy a humorista újra munkába álljon. Eleinte kisebb stand-up klubokban lépett fel. Ezekből a fellépésekből nem csinált nagy felhajtást. Radar alatt készült új műsorra, amivel 2019-ben Budapestre is ellátogatott. Nagyjából a Magyarországon is előadott poénokat vették fel Washingtonban is, amiből megszületett a Sincerely Louis CK című önálló est, ami egy éve elérhető, bár sokan nem tudnak róla, hiszen ebből se lett óriási médiavisszhang. Valamiért promózni is csak most kezdték el a humorista hivatalos YouTube-csatornáján.
Wonder Woman 1984: hiába nézzük többször, nem lesz jobb
Wonder Woman a DC Comics egyik legjobban eltalált női szuperhőse, Gal Gadot gyönyörű, tehetséges – és mintha neki találták ki volna a karaktert, Hanz Zimmer és Tina Guo közös szerzeménye: a vérpezsdítő Wonder Woman zenei téma messze a legjobb a műfajában, arról nem is beszélve, hogy az „5000 éves szexi amazon jól odacsördít mindenkinek az ostorával” alapsztorinál egy szuperhősfilmben nehéz ütősebbet kitalálni.
Akkor mi mehet ezen félre? Ez a film...
Mi lett azokkal a nagy sztárokkal, akiket azzal vádoltak, mint Brad Pittet?
Az egész majdnem öt éve kezdődött. 2016. szeptember 20-án konkrétan a semmiből jött a hír, hogy Angelina Jolie beadta a válópert. Egyből ezzel lett tele minden. A hollywoodi álompár nincs többé együtt, Brangelináék kapcsolatának annyi. Kétévnyi házasság és 12 évnyi együttlét után elválnak. Az indok eleinte elég prózai volt: a bírósági papírok szerint kibékíthetetlen ellentétek miatt mentek szét. Ezt követően jött a gyermekbántalmazás vádja. Már akkor is felmerült, hogy mi lesz Brad Pitt karrierjével.
Akkor rengeteg cikk született, melyek szerint Angelina Jolie azt állítja, Brad Pittnek komoly drog- és alkoholproblémái vannak, ami agresszióval társul, és ez veszélyt jelent a gyerekekre. A vizsgálatokat eredménytelenül zárták le, de a megjelent cikkek a mai napig elérhetők, azokat visszacsinálni nem lehet. Ezekben pedig olyan dolgok is le vannak írva, hogy a színész, miután részegen randalírozott magánrepülőjükön, és összebalhézott legnagyobb gyerekükkel, a 15 éves Maddoxszal, egy üzemanyag-szállító autón próbálta elhagyni a repteret. Most már tudjuk, hogy Pitt karrierje jól bírja ezeket a vádakat. Ha megnézzük a színészi munkáit, akkor azt látjuk, hogy a válás és a gyermekbántalmazás híre utáni időkben is ugyanúgy hozta az évi egy-két főszerepet, mint az előtte lévő években.
Az idei év eddigi legjobb Netflix-sorozata rövid, de pont elég
Hónapok óta, de idén biztos, hogy az egyik legjobban megírt és összerakott Netflix-sorozat a Behind Her Eyes, azaz a Ne higgy a szemének! című produkció.
Három prostituált, akinek izgulni kéne az életéért, de nem könnyű
A nagy pénzrablás hatalmas siker lett, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy az eredetileg két évados minisorozat a pozitív fogadtatás után kapott még három másikat. Az ötödik, egyben záró évad várhatóan idén ősszel érkezik a Netflix kínálatába. Álex Pina, aki írta, gondozta producerként és rendezte a sorozatot, egyik alkotótársával, Esther Martínez Lobatóval most egy spanyol bordélyház három örömlányának kalandjait hozta el a platformra.
Háromórás a szuperhősök igazsága, egy a ráadás
(Figyelem: a kritikában nyomokban rész-összehasonlító elemzés is olvasható, így azok, akik félnek a spoilerveszélytől, azok előbb nézzenek, és csak azután olvassanak!)
Négyórás tömény hősi eposzban meséli el Zack Snyder azt az Igazság ligája-szuperhősfilmet, amelyet helyette annak idején Joss Whedon fejezett be és alakított át alaposan. Rengeteg különbség van a két film között, kérdés, hogy az „újra-snyderesített” verzió tényleg annyival jobb-e?
Szomorú történet: egy apáé, aki talán kicsit elhanyagolja gyermekét, és a depressziós lányé, aki végül öngyilkos lesz. Az apa ezért lelkileg annyira összetörik, hogy otthagyja a munkáját, élete legnagyobb álmát, hogy rájöjjön a lánya halála nyomán, mennyire fontos neki a család, amit a filmje miatt elhanyagolt. Aztán évekkel később visszatér, és a művészete rajongóinak köszönhetően befejezi a munkáját, amelyet halott lányának ajánl fel.
Meddig mehet el egy anya a gyerekeiért?
Kétségkívül a pandémia legnagyobb nyertesei a streaming szolgáltatók, a bezártság a képernyők elé ülteti az új ingerek után szomjazó embereket. Nem is telik el úgy hét, hogy ezek a platformok ne szolgálnának valamilyen újdonsággal.
Ám ennek a mérhetetlen hajtásnak több negatív vetülete is van. Az egyik például az, hogy a jó tartalmak elvesznek a középszerűek sűrűjében, és ezzel majdnem így járt a Netflix egyik legújabb sorozata, a Ginny és Georgia is. Bár az is tagadhatatlan, hogy nem segített a tinglitangli történetre utaló cím és leírás sem, amit a sorozat kapott, miközben a valóság igazán élvezetes, értékes, humoros és mély történetet takar.
Az Igazság Ligája: Zack Snyder négy óra alatt menti meg a világot
Zack Snyder, Az Igazság Ligája című film rendezője sohasem látta Az Igazság Ligája megcsonkított, átírt, „marvelesített” változatát, amelyet távozása után Joss Whedonra bízott a Warner Bros Pictures vezetősége. Felesége tanácsára meg sem nézte, mi lett a filmből, amelyen a munkát húszéves lánya tragikus halála miatt hagyta félbe 2017-ben.
Viszonya a stúdióval már a tragédia előtt sem volt felhőtlen, mivel a befektetett dollár százmilliók miatt aggódó filmes óriáscég döntéshozói túl hosszúnak, sötétnek, elidegenítőnek találták az ő változatát.
Attól féltek, hogy a rajongók jelentős része nem kedveli, ha a szuperhősök emberi gyengeségeket mutatnak, mi több, bánatosak.
Ráadásul a tervezett 170 percet is hosszúnak tartották.
Költözzön külföldre az, akinek két anyja van
Majdnem öt éven keresztül forgatta Dér Asia és Haragonics Sára egy egynemű pár örökbefogadásának történetét. Hiába a hosszú forgatási idő, ez a dokumentumfilm talán nem is érkezhetett volna jobbkor, hiszen a téma az elmúlt hónapokban egyre aktuálisabb lett.
Rovataink a Facebookon