Ennyi beteges fordulatot thrillerben még sosem láttunk

tegnap, 19:39 Módosítva: 2025.02.10 21:47

Riasztó világban élünk. Megértük azt, hogy pár éve még jókat nevettünk a „Hasta la vista, baby!”-n és a Skyneten, most meg már mesterséges intelligenciával simítják ki a nagy Oscar-esélyes A brutalistában a főszereplők magyarnyelv-használatát. Sőt mi több, a képregényekből merítkező, rajzolók hadát foglalkoztató Marvel is mesterségesintelligencia-gyanús posztereket ad ki a Fantasztikus Négyeshez, az év egyik legjobban várt szuperhősös filmjéhez. Az MI itt van a nyakunkon, aminek egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy több veszélye van, mint haszna. Már ha nem számoljuk az olyan rendkívül szórakoztató filmeket, mint a Társ című új thriller, ami egy annyira modern szerelmes sztorit dolgoz fel, hogy a címszereplője konkrétan egy szexrobot.

A magyar mozikban január 30-a óta vetített, valljuk be, nem túl sok hype-ot kapott Társ úgy indul, hogy egy fiatal pár, a minden szerepében jófiúként felbukkanó, Jack Quaid által játszott Josh, valamint barátnője, a Sophie Thatcher-féle Iris elmennek hétvégére a barátaikhoz. Itt várja őket Eli (Harvey Guillén) és a fiúja, Patrick (Lukas Gage), valamint az Irisre mindig gyanúsan pislogó Kat (Megan Suri), és az ő szeretője, a világ legtipikusabb orosz maffiózója, Sergey (Rupert Friend). Az olyan, a horror és a thriller határmezsgyéjén egyensúlyozó filmekben, mint a Társ, lehet tudni, hogy valami rosszul fog elsülni, és az erdő közepén lévő házból a végén nem jönnek ki túl sokan élve. Ebből a szempontból nem is okoz meglepetést Drew Hancock alkotása, azonban ahogy eljutunk a végkifejletig, az annyi csavart hoz, hogy beleszédül az ember.

Szokták mondani, hogy egy thrillernek rosszul is állhat, ha túl fordulatos. A Társat hasonló váddal azonban nem lehet illetni, mert úgy jönnek kb. 10 percenként az okosabbnál okosabb leleplezések ebben a másfél órában, hogy az ember álla tényleg folyamatosan ott kopog a padlón. Nem győzöm felszedni onnan, és el nem bírom mondani, mekkora felüdülés ez manapság, hogy egy szkriptről üvölt az átgondoltság és az ész, összehasonlítva az olyan nagy költségvetésű sci-fikkel, mint a Transformers és a Godzilla, amelyeknek a cselekményébe tuti, hogy gép is besegített, annyira lelketlenek.

Tovább

Pazar alakítások, igényesség, mégis hatalmas csalódás az Oscar-esélyes film

február 8., 20:04 Módosítva: 2025.02.09 15:03

A Sehol se otthon (ettől az elcseszett címtől instant kiver a víz) című, Bob Dylan életéről készült filmről sok jót és rosszat is el lehet mondani, de az biztos, hogy a legendás zenész rajongói számára kötelező darab. És pont ez az alkotás legnagyobb problémája, hogy csak a Dylan-fanatikusok számára nyújt kielégítő élményt. Szinte biztos, hogy csalódni és unatkozni fognak azok, akik csak távolról ismerik a Nobel-díjas dalszerző munkásságát, a megelevenített korszakot, a hatvanas évek Amerikáját, vagy akik az agysejtpusztító, látványos, a nagy büdös semmiről szóló szuperhősös filmeken edződtek az utóbbi időben.

Megbocsátható nagyképűséggel leszögezhetjük, hogy igazunk volt a filmről szóló beharangozóban, bár az igazsághoz nem kellett különösebb jósnoki tehetség. A rendező, James Mangold az egyre nagyobb sztárrá váló Bob Dylant örökítette meg, a középnyugatról New Yorkba költöző vidéki zsidó fiút, aki költői, különleges és rendszerellenes dalszövegeivel rövid időn belül nemzedéke egyik legnagyobb ikonjává vált. És valóban, a Sehol se otthon csúcspontját az a rocktörténeti pillanat jelenti, amikor Bob Dylan (Timothée Chalamet) akusztikus gitárról elektromosra váltott, és előadta minden idők egyik legfontosabb dalát, a Like a Rolling Stone című szerzeményét New Portban 1965-ben.

Tovább

Akkora port kavart A brutalista, hogy az Oscar-díj szabályzatát is módosíthatják

február 8., 19:39 Módosítva: 2025.02.09 18:10
Az Amerikai Filmakadémia fontolóra veszi, hogy a jövőben kötelezővé tegye a mesterséges intelligencia (MI) használatának bejelentését az Oscar-jelölt filmek számára. Az olyan alkotások, mint A brutalista, az Emilia Pérez vagy a Dűne második része, különböző módon alkalmazták az MI-t, ami egyre nagyobb vitákat gerjeszt a filmiparban. A technológia terjedésével a szakma és az akadémia is egyre fontosabbnak tartja az átláthatóságot, hogy a díjazási döntésekben tisztán látható legyen az emberi alkotók szerepe.

Komoly vitát váltott ki a mesterséges intelligencia használata az egyik legjobb filmnek jelölt A brutalista esetében a legnagyobb filmes elismerés jelöléseit követően, azonban korántsem ez az egyetlen Oscar-esélyes alkotás, amely az új technológiát alkalmazta. Olyan, nagy költségvetésű filmek, mint a Sehol se otthon, a Dűne: Második rész és az Emilia Pérez, szintén használták az MI-t. Pontosan a technológia növekvő térhódítása miatt az Amerikai Filmakadémia aktívan vizsgálja, hogy megváltoztassa az Oscar-jelölés szabályait, és kötelezővé tegye az AI-használat bejelentését – tudta meg a Variety.

Jelenleg az akadémia opcionális bejelentési űrlapot biztosít az MI használatára, de a tanács és a szekcióvezetői bizottságok már vizsgálják, hogyan alkalmazzák az MI-t az egyes filmes szakágakban.

A cél, hogy a 2026-os Oscar-szabályzatban, amely várhatóan áprilisban jelenik meg, kötelezővé tegyék a bejelentést.

Az Amerikai Filmakadémia Tudományos és Technikai Tanácsa már dolgozik a pontos megfogalmazáson.

Tovább

Állandó halálfélelemben kellett életben tartania a kisfiút

február 8., 15:06 Módosítva: 2025.02.09 16:14

Olyan filmet nevezett Szlovákia az Oscar-díjra, amellyel szembenéznek az ország II. világháborúban elkövetett bűneivel. A nácikollaboráns Hlinka-gárda portyázásainak idején nem volt jó zsidónak, magyarnak, csehnek sem lenni, a mindenfelől támadó csizmák, egyenruhák és fegyverek a feszültség olyan koncentrációját hozzák létre a magyar–szlovák faluban, amit még a nézőtéren ülve is érzünk. Ám a szlovák–cseh–magyar koprodukcióban készült Emma és a halálfejes lepke című film nem lenne ennyire megrázóan hiteles a főszereplő, Borbély Alexandra alakítása nélkül.  

Jellegzetes sárga, zöld, barna színek, történelmi korokat idéző régifilm-érzés. Az 1940-es években járunk, abban az időben, amikor államok bomlottak fel és alakultak újjá, amikor átrajzolódtak az országhatárok, és senki nem érezhette magát biztonságban. A film úgy kezdődik, hogy a cseh elitet kiűzik Szlovákiából „Csehek, menjetek vissza Prágába!” jelszóval, de halljuk azt a rigmust is, hogy „Cseh, magyar, zsidó, mind ütni való!”, illetve elhangzik, hogy „a zsidókat is a magyarok hozták a nyakunkra”.

Az Emma és a halálfejes lepke című film forgatása
Az Emma és a halálfejes lepke című film forgatása
Fotó: Film Squad
Tovább

Christian Slater az Indexnek: „Tinilányt nehezebb nevelni, mint sorozatgyilkost”

február 5., 20:24 Módosítva: 2025.02.06 21:02

Hollywoodban kevés foglalkoztatottabb színészt találunk Christian Slaternél, akinek a karrierje még 1985-ben indult a Billie Jean legendájával, azóta pedig olyan ismert produkciókban találkozhattunk a most 55 éves művész nevével és arcával, mint a Robin Hood, a tolvajok fejedelme, az Interjú a vámpírral, és lehetne sorolni tényleg napestig. Christian Slater emellett tévésorozatokban is maradandót alkotott, a Tisztelt Olvasó talán leginkább a 2015-től 2019-ig vetített Mr. Robot című techno-thrillerből emlékezhet rá.

Slater most újfent egy megkerülhetetlen sorozatban, a Dexter előzményeit taglaló Eredendő bűnben látható hétről hétre a SkyShowtime-on. Ennek kapcsán készítettünk vele exkluzív videós interjút a Zoomon keresztül. Christian Slater az Indexnek többek között arról beszélt,

  • miért nagyobb kihívás karakterének Debrát nevelni, mint Dextert,
  • beavatott minket, miért imádja mindenki Sarah Michelle Gellart az Eredendő bűn forgatásán,
  • de arról is elmélkedett, hogy a Dexter nélkül a Mr. Robot se születhetett volna meg,
  • végezetül pedig elárulta a színész, hogy hosszú pályájának melyik munkájára a legbüszkébb.

Mit gondol, melyik nehezebb, egy tinédzser lányt felnevelni, vagy pedig egy fiút, akinek sorozatgyilkos-hajlamai vannak?

A sorozat alapján úgy tűnik, hogy tinilányt. Debra és a tinédzserkori problémái komoly nehézségeket okoznak a karakteremnek, Harry Morgannek. Egy egyedülálló apáról van szó, aki azt kívánja, bárcsak a neje, Doris ott lenne még mellette, hogy a néha kínos kérdésekben és lányügyekben segítsen neki. Sűrűn kipattannak tehát Deb és az apja között összetűzések, a nézők számára sokkoló lehet talán, hogy Harry jobban szót ért Dexterrel, és sorozatgyilkos ösztönök ide vagy oda, látszólag a fiát könnyebben képes kezelni. Debra és Harry között csiszolni kell még ezt a kapcsolatot, Dexter furcsasága és koraérettsége e tekintetben is jól jön, mert apja segítségére válik a konfliktuskezelésben.

Nem szabad elfelejteni, hogy Debra és Dexter apja komoly tragédián ment keresztül, még fiatalabban, amit az első epizódokban önök is láthatnak. Részben ebből is fakad, hogy mindenáron próbálja védeni a fiát, Dextert, aki nagyon durva felfedezéseket tesz saját magával kapcsolatban.

Tovább

Mintha egy másik bolygóra került volna ennek a sorozatnak a főszereplője, pedig csak hazatért

február 5., 19:47 Módosítva: 2025.02.06 20:33
Az ember könnyen elfelejtheti, ki is valójában, ha a gyökereitől elszakadva rálép az örökös hajtás útjára, belekerülve egy olyan mókuskerékbe, amelyből aligha van kiszállás. Kivéve ha a sors nem kényszeríti rá, ahogy azt a Sullivan’s Crossing főszereplőjével tette.

Magyarországon elsőként az RTL streamingfelületén debütált február 3-án egyből három epizóddal a Sullivan’s Crossing névre hallgató kanadai sorozat, amely a tengerentúlon már nagy sikerre tett szert. Még 2023-ban jelent meg a legelső évada, egy évvel később érkezett a következő, majd tavaly decemberben bejelentették a készítők, hogy egy harmadik menetre is beneveznek. A produkció alapját Robyn Carr New York Times bestselleríró azonos nevű kötete adta, ahogy készült már korábban tévés adaptáció egy másik könyvéből, a Virgin Riverből is – ami jelenleg a Netflixen fut. Érdekes párhuzam egyébként, hogy a Sullivan's Crossing megalkotója, Roma Roth egyben a Virgin River vezető producere is.

Tovább

Rég láttunk annyira idegőrlő magyar filmet, mint ami most érkezik a mozikba

február 5., 12:06 Módosítva: 2025.02.06 07:52

Schwechtje Mihály Sünvadászat című filmjével nyílt meg a 13 év kihagyás után visszatérő 44. Magyar Filmszemle. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) rendezőjének második nagyjátékfilmje, amely a túlterheltség problémáját járja körül, február 13-tól, a Mozinet forgalmazásában látható a hazai mozikban.

Mitévő legyen egy fiatal lány, aki amellett, hogy tanulmányait igyekszik abszolválni egy idegen városban, két kisgyerek és két, a válás szélén táncoló szülő összes negatív energiáját magába szívja? Erre a költői kérdésre keresi a választ Schwechtje Mihály második nagyjátékfilmje, a Sünvadászat.

Tovább

Sürgős változás szükséges, különben minden vizünk elfogy

február 4., 06:13 Módosítva: 2025.02.04 18:29

A vizes élőhelyek világnapja (február 2.) alkalmából bemutatták Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült Eltékozolt vizeink című rövidfilmet. Az alkotás a múlt és a jelen bemutatása mellett egy jobb jövőt remél az ország kiszáradó tájai számára, miközben megoldásokat is kínál.

A 23 perces rövidfilm középpontjában fontos téma áll: az, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, különösen az Alföld. Bár mindez ijesztően hangzik, az Eltékozolt vizeink a pozitívumokra is felhívja a figyelmet: kiderül, miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizes élőhelyeket, és megtartják a vizet a tájban. 

Tovább

Nicole Kidman azt élvezi, ha megalázzák ebben az új erotikus drámában

február 2., 19:53 Módosítva: 2025.02.03 17:50

A világ leggyorsabb szexjelenetével indít Nicole Kidman új filmje, a Jókislány (Babygirl). Elvégre még meg sem jelenik az A24 logója az elején, már a női főszereplő kéjes nyögései hallatszanak a magyar mozikban január 30-a óta vetített erotikus drámában. Thrillernek nem nevezném a Jókislányt, annyi feszültség nem szorult bele, ami mindenképpen kihagyott ziccerként aposztrofálja a Halina Reijn által írt és rendezett alkotást, és egy kicsit fájó is ezt leírni.

a Jókislány ugyanis a 80-as, 90-es évek túlfűtött, túlfeszített erotikus thrillereit idézné meg. Ez a bravúr azonban látványosan nem jön össze neki.

A Jókislány története a már említett, Nicole Kidman-féle Romy Mathis körül forog, aki robotikával foglalkozó cégét vezeti egészen robotikusan, emellé a nőnek jutott még egy művészlélek latin férj, ki más, mint Antonio Banderas alakításában, illetve egy tökéletes, már-már túl perfekt családi élet, gyerekkel, fehér kerítéssel, látszatboldogsággal.

Ez utóbbi, mármint a látszatboldogság az, ami mérgezi éjjel-nappal Romy életét, mindebből kiindulva talán nem akkora meglepetés, hogy az első jelenetben látható ágyakrobatika, amit a színházi rendezőként dolgozó férjével, Jacobbal lezavar, ugyancsak megjátszott. Tokkal-vonóval, színlelt orgazmussal.

A gazdag, okos és szép nő szenvedése akkor látszik egy picit enyhülni, amikor a színen feltűnik Samuel (Harris Dickinson), aki egyike a Romy cégéhez érkező gyakornokoknak. Ahogy az lenni szokott, összekacsintásokkal, „csinálj nekem egy kávét!”-szintű interakciókkal indul a két karakter kapcsolata, hogy aztán egészen perverz kanyart vegyen a történet. A gyakornok először óvatosan, majd egyre bátrabban elkezd dominálni a főnöke felett, és alig ocsúdik fel az egyszeri néző a moziszékben, máris azt láthatjuk, ahogy Samuel négykézlábra parancsolja a megint, de ezúttal már őszintén nyögdécselő Nicole Kidmant.

Tovább

Guy Pearce nagyon cikinek tartja a Mementó-beli játékát

február 2., 13:02 Módosítva: 2025.02.02 17:17

Christopher Nolan korai remekműve, a Memento most újra reflektorfénybe került, miután a főszereplő, az idén A brutalistában nyújtott alakításáért mellékszereplői Oscar-díjra jelölt Guy Pearce felidézte a 2000-ben mozikba került filmben nyújtott alakítását.

Guy Pearce ausztrál színész 24 éve nem dolgozott együtt Christopher Nolannel. Akkor a zseniális Mementót forgatták együtt, és az Oscar-díjra is jelölt Pearce csak ma értette meg, miért nem volt több közös munkájuk.

Pearce nemes egyszerűséggel „szarnak” tutilálta magát a The Sunday Timesnak adott interjújában. Nemrég ugyanis újranézte az azóta kultfilm státuszba emelkedett művet, és

még mindig beteg az élménytől, annyira rossznak találja az alakítását.

A Memento Leonard Shelby biztosítási nyomozót követi, aki anterográd amnéziában szenved, hiányos memóriája miatt jegyzetek és tetoválások segítségével próbálja levadászni a férfit, aki szerinte megölte feleségét.

A filmet követően Nolan és Pearce többet nem dolgozott együtt, de ebben szerepe volt annak a Warner Bros.-vezetőnek is, aki utálta az ausztrál színész játékát. Nolan ugyanis leszerződött a stúdióval, és a szerződést csupán 2020-ban bontották fel.

Guy Pearce csak most világosodott meg, arról beszélt friss interjújában, hogy már mindent ért:  annyira rossz volt a Mementóban, hogy ezért utálhatta őt a Warner Bros., és ezért nem dolgozhatott újra Nolannel.

A színész felidézte nagyszerű kollégája, John Gielgud egy szállóigévé lett mondását, miszerint az ember lehet jó egy jó filmben, lehet jó egy rossz filmben, lehet rossz egy rossz filmben, de nem lehet rossz egy jó filmben! És ahogy most újranézte a filmet, rájött, hogy vele épp ez esett meg.

Rossz voltam egy jó filmben. B*ssza meg!

Pearce neve felmerült Nolan 2005-ös Batman: Kezdődik! filmjénél is, tárgyaltak Ducard/Ra’s Al Ghul, a gonosz szerepéről, de végül Liam Neeson kapta meg. Most már tudjuk, miért.

Megvan, mikor érkezik a Netflixre a Futni mentem

február 1., 18:28 Módosítva: 2025.02.02 15:25
A Futni mentem című vígjáték lehet a rendszerváltás óta legnagyobb nézettséget elérő magyar film. A vígjáték február 13-tól pedig már a Netflixen is megtekinthető lesz.

A Futni mentem című vígjátékra az elmúlt hétvégén több mint 40 ezer jegyet adtak el. A film így összesen 615 ezer nézőnél jár a bemutató óta, és esélyes, hogy megdönti a rendszerváltás óta legnézettebb magyar film, A miniszter félrelép 663 ezres rekordját.

Február 13-tól pedig már a Netflix kínálatában is elérhető lesz herendi gábor alkotása

– írja az IGN.

Folytatásban gondolkodnak

Folytatódhat a Hajdú család története, erről Herendi Gábor beszélt egy  a Klubrádiónak adott interjúban „Gondolkozunk a folytatásban, éppen azon agyalunk, hogy milyen irányban lehetne továbbvinni ezt a történetet, mert annyira sok megkeresést kapunk, hogy annyira szerethetőek ezek a karakterek, és olyan szívesen néznének róluk egy következő mozit” – fogalmazott Herendi Gábor.

Futni mentem folytatása egyelőre még csak gondolat, de már készülőben van egy másik csajos film Herendi Gáborral és a Futni mentem producereivel, aminek már a szereplőválogatásai is megkezdődtek. „Egy nagyon hasonló zsánerű film lesz, mint a Futni mentem. Én azt gondolom, hogy az is nagy nézőszámra számíthat. Az is romantikus film lesz, csajos, azt szeretnénk, ha karácsonyra már moziba kerülne. A tervezés miatt már csőben van.”

Futni mentemről írt kritikánkat itt olvashatja el.

Ezt a 10 filmet várják a legjobban a magyar nézők 2025-ben

február 1., 13:44 Módosítva: 2025.02.01 17:12

A Magyar Filmadatbázis idén is felmérte a látogatói aktivitást, hogy kiderüljön, melyik tíz filmet várják a legjobban a magyar nézők 2025-ben. Az Avatar 3 vezeti a TOP 10-es listát, dobogós a Mission Impossible – A végső leszámolás és a Superman.

Negyedik a Jurassic World: Újjászületés, az ötödik legjobban várt film pedig A Fantasztikus Négyes – Első Lépések. Erős a franchise-ok, a folytatások, a hősök és az akció dominanciája, de érezhető a családi filmek vonzereje is.

Talán meglepő, de csupán egyetlen eredeti produkció található a TOP 10-ben. 

Tovább

Megkérdeztük az új Dextertől, milyen érzés embert ölni

január 30., 20:44 Módosítva: 2025.01.31 19:41

Ha a legikonikusabb antihősökről kérdeznénk egy sorozatrajongót, biztosan a top 3-ban említené meg Dexter Morgan karakterét, akit 2006-tónyolc évadon keresztül Michael C. Hall alakított a Showtime-on látható Dexter című sorozatban. A történet egy törvényszéki szakértőként dolgozó, különc fickóra fókuszált, akiben különös vérszomj munkálkodott. Dexter éjszakánként olyan bűnözőket és sorozatgyilkosokat kerített kézre és végzett ki brutálisan, akik nappal elkerülték, hogy a törvény keze lecsapjon rájuk. Dexter lett a tévétörténelem egyik leghírhedtebb és legkedveltebb sorozatgyilkosa, és bár a nagy finálé sokakban csalódást keltett, mégis a mai napig mindenki mérföldkőként gondol vissza a kábeltévék történelmében erre a gyöngyszemre.

Dexter köszöni szépen, jól van. Ahhoz képest, hogy más, a kétezres évek elején taroló sorozatok (Hősök, A szökés) feltámasztásai mennyire csúnyán elbuktak, ez a széria már a második spin-offot tapossa. Január 30-án érkezett meg a SkyShowtime-ra szinkronnal a Dexter: Eredendő bűn című előzménysorozat, amely kedvenc szociopata sorozatgyilkosunk első lépéseit, diszfunkcionális családjával való kapcsolatát mutatja be és járja körbe a kilencvenes években. Ezúttal a The OA-ből és a Shadow and Bone-ból ismert Patrick Gibson főszereplésével, valamint Michael C. Hall narrálásával – utóbbit természetesen abban az esetben élvezhetjük, ha a magyar feliratos változatra szavazunk.

A SkyShowtime jóvoltából és a Dexter: Eredendő bűn premierjének alkalmából videós interjút készítettünk a fiatal Dextert alakító Patrick Gibsonnal, akit többek között arról faggattunk,

  • milyen tanácsokat kapott Michael C. Halltól Dexter eljátszásához,
  • nehéz volt-e kihoznia magából a benne rejlő Dextert,
  • milyen érzés volt a forgatásokon újra és újra embert ölni,
  • és egyáltalán, szerinte miért lelkesednek az emberek mai napig is Dexterért.

Hogyan készült fel Dexter eljátszására?

Az eddigi szerepeimhez képest most az volt a legnagyobb különbség, hogy egy már bejáratott, közkedvelt karakterről van szó. Úgy készültem, hogy az eredeti Dexter-sorozatot daráltam reggeltől estig, abból próbáltam minél több dolgot magamba szívni. Az Eredendő bűn showrunnere, Clyde Phillips több olyan könyvet is ajánlott, amelyek kifejezetten sorozatgyilkosokról és pszichopatákról szólnak, ez is nagy segítséget jelentett, mert így egy picit beleláthattam ezeknek az embereknek az agyába.

Tovább

Kőkemény drogosból lett apáca

január 29., 17:00 Módosítva: 2025.01.30 16:50

A Vera nővér egy két évtizedes lelki utazás leképezése egy zárdába vonuló nő történetén keresztül. Cécile Embleton és Alys Tomlinson 2024-es dokumentumfilmjét 2025. február 1-jén és 2-án vetítik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. 

Vera nem tervezte, hogy apáca lesz, rossz döntései vezették az elszigetelt belarusz kolostorig. Mindössze húszéves volt, amikor férje, Oleg börtönbe került, méghozzá miatta: Vera (akkor még Olga) drogos volt, sok fiatalt szoktatott rá a szerre. A bűntudat felemésztette. Nem feltétlenül az Istenhez fűződő viszonya miatt vonult be, sokkal inkább önmaga megfejtése volt a cél. Eleinte úgy tervezte, hogy addig marad bent, amíg Oleg nem szabadul. Igen ám, csakhogy Oleg időközben beleszeretett egy másik nőbe, Vera nővér pedig magára maradt.

1728287735 Mother Vera gallop-print.png
Fotó: BIDF

Az ortodox közösségben Vera leginkább az állatok – főleg a lovak – mellett érzi jól magát, gondoskodását feléjük mutatja ki igazán. A négylábúak a nővér csendes önvizsgálatának és lelki átalakulásának elengedhetetlen kellékei. Vera magányos lovas, aki úgy vágtat a havas erőben, mint egy szláv westernhős. Csakhogy ő nem másokkal, hanem saját magával viaskodik: őrlődik a múlt, a jelen és legfőképp a jövő között. 

Tovább

Az egykori Netflix-sztár az Indexnek mesélte el, hogyan rejtőzik el a rajongók elől

január 29., 05:42 Módosítva: 2025.01.30 06:36

Molly Parker igazi veteránnak számít a sorozatiparban, aki nem most kezdte az erős női karakterek játszását, elvégre a Deadwoodban egy Alma Garrett nevű, a két sarkára a férfiak között bátran álló, felső osztálybeli hölgyet alakított, de az 52 éves kanadai színésznő a netflixes Kártyavárban, majd később egy sokak által szeretett, ugyancsak netflixes családi sci-fi szériában, a Lost in Space-ben is főszerepelt. Molly Parker nemrég az Amerikában remek nézettséggel indult, Doki című orvosos sorozat főszereplőjeként tért vissza, mely január 16-tól kezdve a Maxon is megtekinthető idehaza, és heti rendszerességgel érkeznek az online videótárra az első évad epizódjai.

A Doki története egy dr. Amy Larsen nevű doktornőről, a Minneapolisban található Westside Hospital belgyógyászati osztályának vezetőjéről szól, aki egy autóbalesetet követően elveszíti az elmúlt nyolc évének emlékeit, amnéziája miatt családjáról és megszerzett orvosi tapasztalatairól is elillan minden a fejéből. Ha pedig mindez nem lenne elég, Molly Parker karaktere, az egykor szigorú és kollégái által elviselhetetlennek tartott Amy még egy komoly személyiségváltozáson is keresztülmegy a balesetet követően, ám a kedvesebbé és empatikusabbá vált főszereplőnek így sem bizonyul épp a legegyszerűbbnek a visszailleszkedés a hétköznapokba.

Részlet a Doki című sorozatból
Részlet a Doki című sorozatból
Fotó: Warner Bros. Discovery

Molly Parkerrel és a Doki című sorozatban a főszereplő Amy legjobb barátnőjét, kolléganőjét, dr. Gina Walkert alakító, az Undergroundból és az Apple TV+-on vetített Bölcsőrablókból ismert Amirah Vann-nal a Sony Pictures Televisionnek köszönhetően készítettünk exkluzív interjút, Zoomon keresztül.

Az Indexnek Molly Parker többek között arról mesélt, hogy

  • a Dokiban a gonosz vagy az empatikus Amyt alakítja-e szívesebben,
  • mennyire ismerik fel az utcán azután, hogy több Netflix-sorozatban is játszott,
  • miért rajonganak szerinte a mai napig az emberek az orvosos sorozatokért,
  • Amirah Vannt pedig kifaggattuk, mekkora váltás volt a sorozatok weird-horror zsáneréből egy orvosos szappanoperába csöppenni.

Az interjút rendhagyó módon Molly Parker kezdte egy kérdéssel, a rövid bemutatkozást követően.

Molly Parker: Budapesten tartózkodik éppen?

Igen.

Molly Parker: Imádom Budapestet, nagyon szerettem az összes ott forgatott munkámat, különösen jó szívvel emlékszem vissza a Szabó István által rendezett A napfény íze című filmre. Mindig szívesen megyek magukhoz.

Ezt örömmel hallom! Térjünk rá a Dokira, elvégre érdekes alapkoncepciója van ennek az új sorozatnak: a baleset, az amnézia mindent megváltoztat benne. Még a főszereplő személyiségét is, aki rideg és gonosz főnökből hirtelen sokkal empatikusabb és szimpatikusabb osztályvezetővé válik. Melyik Amyt szerette jobban játszani?

Molly Parker: Anyukámnak meséltem elsők között a szerepről, és lelkendeztem neki, hogy pontosan ezért nagyszerű lehetőség, mert egy kemény, szigorú orvos bőrébe bújhatok, aki ugyanakkor vicces is, ám tudja, hogyan tartsa kézben az alatta dolgozó embereket.

Erre anyukám rögtön úgy reagált, hogy „te abban amúgy is jó vagy!” Kérdeztem tőle, hogy mire gondol pontosan, erre rávágta, hogy a gonoszkodásban! Megköszöntem neki, bár nem tudom, ez mennyire számít bóknak.

Nagyszerű élmény volt elmerülni dr. Amy Larsen karakterében, már csak azért is, mert egészen mély felfedezéseket tesz magával kapcsolatban a Doki hősnője. Hogy ki volt ő korábban, kinek gondolta magát korábban, kivé vált a traumái miatt. A baleset pedig, nos a mellettem ülő Amirah Vannra kell tekintenem, mert ő játssza Amy sorozatbeli barátnőjét és kollégáját, dr. Gina Walkert, aki rengeteget segít neki mindezek boncolgatásában azzal, hogy őmellette is megbízhatóan ott van.

Tovább

Így élik mindennapjaikat egy sorozatgyilkos szülei

január 28., 07:04 Módosítva: 2025.01.28 21:09

Ép ésszel képtelenség felfogni, mélységében átélni azt a kálváriát, amit az idős német házaspár, Ulla és Didi Högel jár be a mindennapokban. Ők a hírhedt Niels Högel szülei, a sorozatgyilkosé, aki a bizonyított áldozatok számát tekintve a modern történelem egyik legtöbb gyilkosságát elkövető személye. Bár már a kétezres években börtönbe került, az elmúlt mintegy húsz évben folyamatosan derülnek ki részletek lehetséges áldozatairól, így az idős pár sosem tudja lezárni a múltat. Próbálják feldolgozni a történteket, de igazi megnyugvásra nem lelnek, így az ösztönös szülői szeretet és a rideg valóság között tengetik a napjaikat. 

Katharina Köstel és Katrin Nemec rendezők közös filmje – amit a Budapest International Documentary Festival (BIDF) keretében mutatnak be hazánkban – ambivalens élmény. Egyfelől az ember elgondolkodik, mennyire okozta szülői hiba vagy gondatlanság, hogy valaki odáig jusson, mint Niels Högel. Vajon mekkora az ő felelősségük ebben a történetben?

Másfelől felvetődik a kérdés, hogyan képes valaki a történtek után továbbra is szeretni egy világszinten szörnyetegként kezelt személyt? Hogyan létezhet családi kötelék ott, ahol milliók gyűlölete és megvetése visszhangzik mindennap? A film mindenre választ ad, nyelvezetében emberi és valóságos. A mindennap gyötrelmeivel, kilátástalanságával viaskodó élni akarás látlelete.

Tovább

Szétcsalták az egész versenyt, és még dicséretet is kaptak érte

január 26., 19:19 Módosítva: 2025.01.27 19:12

Új „tanárfilm” érkezett a hazai mozikba 2025. január 23-án, amely görbe tükröt állít a motiválatlan tanároknak és az egyre romló oktatásnak. Az Éretlenségi című francia–olasz vígjáték a Pannónia Entertainment forgalmazásában, magyar szinkronnal jelent meg.

A francia gyártású ifjúsági vígjátékok kétségkívül az egyik legszórakoztatóbb filmtípusok: erőteljesen karakterközpontú alkotások, amelyek egyszerre mutatják be a kamaszkor szépségeit és nehézségeit, az élet könnyedségét és összetettségét, ráadásul legtöbbször univerzális kicsengésűek, vagyis fiatalok milliói kapcsolódhatnak a történetekhez.

A kategóriába tökéletesen illeszkedik Émilie Noblet Éretlenségije (Bis Repetita), amely – ahogy azt a cím is sugallja – erőteljesen utal az 1980-as Éretlenek című, klasszikussá vált alkotásra. A vígjátéki eszközökkel operáló film egy napjainkat meghatározó problémára hívja fel a figyelmet. Az oktatás minőségének, a kevésbé elhivatott pedagógusoknak állít görbe tükröt.

Tovább

Magyarnak lenni a legnagyobb szenvedés a világon, ezt járja körbe ez az Oscar-jelölt film

január 25., 20:30 Módosítva: 2025.01.26 20:01

Egy olyan hosszú filmnél, mint amilyen A brutalista, nagyon sok minden áll vagy bukik azon, hogy a legelső jelenetek, a hangulat, a főszereplő magukkal tudnak-e ragadni. Másképp esélytelen, hogy egy 215 percre, azaz a negyedórás szünettel és reklámokkal együtt majdnem négy órára rúgó sztorit végig bírjuk nézni. Szerencsére a január 23-tól játszott dráma e tekintetben nem vall kudarcot, ahogy először meglátjuk a vásznon az érdekes, fejjel lefelé perspektívában felbukkanó Szabadság-szobrot, és meghalljuk az Adrien Brody által játszott, éppen az Egyesült Államokba emigráló Tóth László üdvrivalgását, nem lehet megállni, hogy az egyszeri nézőt is elkapja egyfajta győzelmi eufória.

Pedig a történet, amit Brady Corbet rendezése előad, teli van buktatókkal, sötét és reménytelen pillanatokkal. Megkockáztatnám, azt, hogy mennyire traumatikus szenvedő magyarnak lenni a világban, eddig mozifilmben nem járták körbe ennyire alaposan.

Mégis, A brutalista rögtön a felütésétől kezdve hősies, eposzi méreteket ölt, és bizonyos tekintetben, ahogy Lászlóval egy sima, menetrend szerinti busszal elkezdünk átrobogni New Yorkból Philadelphiába, a címszereplő magyar zsidó építésszel együtt várjuk, hogy vajon mit hoz a jövő az újvilágban.

1947-ben járunk, amikor László munkát vállal unokatestvérénél. Családon belüli szívességnek indul, mégis ez az apró gesztus indítja el Adrien Brody karakterét arra az amerikai odüsszeiára, ami valódi pokoljárássá válik, hiszen a philadelphiai rokon köti össze a tehetséges építőművészt a tehetős Van Buren famíliával, akiknek a sorsa elválaszthatatlanul összekapcsolódik Lászlóéval.

Egy sima olvasószoba felújítása egy grandiózus szabadidő-komplexum építésébe csap át, amely nagyrészt felöleli a játékidőt. Ahogy a betonból épülő, szigorú és nyers épület egyre inkább összeáll viszont, Brody karaktere úgy esik szét a néző szeme előtt, a szenvedő művész a saját nagyságával és felesége betegségével képtelen egyszerre felvenni a kesztyűt, így zuhan össze a brutalista, és válik mindenféle könnyű élvezetek rabjává.

Tovább

Folytatást kaphat a Futni mentem

január 25., 11:40 Módosítva: 2025.01.26 09:43
Herendi Gábor rendező szerint a Futni mentem című film folytatásán gondolkodnak. Egyebek mellett azon, hogy milyen irányban lehetne továbbvinni ezt a történetet.

Az elmúlt 25 év egyik legnézettebb magyar filmje lett a Futni mentem, amelyet már több mint 500 ezren láttak a mozikban.

A film rajongói örülhetnek, mert folytatódhat a Hajdú család története, erről Herendi Gábor beszélt egy a Klubrádiónak adott interjúban: „Gondolkozunk a folytatásban, éppen azon agyalunk, hogy milyen irányban lehetne továbbvinni ezt a történetet, mert annyira sok megkeresést kapunk, hogy annyira szerethetőek ezek a karakterek, és olyan szívesen néznének róluk egy következő mozit.”

Tovább

Egy misztikus sorozat, amit a Trónok harca színészei sem tudnak megmenteni

január 24., 17:05 Módosítva: 2025.01.25 18:47

Pedig lehetne akár jó is, csak éppen attól nem az, amitől az lehetne. Hiába játszanak benne négyen is olyanok, akiket kedveltünk és szerettünk például a Trónok harcában (Emun Elliott, Iain Glen, Mark Addy és Owen Teale), A fúrótorony (The Rig) fagyos és rideg világa a filmipar és a Prime elszalasztott lehetősége marad. Pedig...

Hangsúly van a pedigen. Nem is kevés. Az alaptörténet nem rossz. Van egy fúrótorony (Kinloich Bravo) a messzi északi, jeges vizeken, és a melósok, az olajvállalat emberei furcsa dolgokat élnek meg. Rejtélyes köd, szokatlan rengések sorozata, valami misztikus dolog, ami feléjük közelít, olyan erő, ami akár a holtakat is képes feltámasztani.

Ez a valami azonban nem barátságos, minden mozzanatával képes bárkit és bármit is elpusztítani. 

Ez még nem spoiler, hiszen ez már az első évad (kettő van) első epizódjából kiderül, és itt találkozunk mindjárt az első hibával. Erre a történetre két évad olyan, mintha a végtelenbe akarnánk nyújtani valamit, aminek a vége amúgy ott van az orrunk előtt. Pedig így is csak tizenkét epizód, évandonként hat, ám ha mindezt kihozták volna a feléből, akkor most egy sokkal pörgősebb, feszesebb, üresjáratoktól mentes minisorzatról írhatnánk.

Részlet A fúrótorony című sorozatból
Részlet A fúrótorony című sorozatból
Fotó: Amazon Prime

Lötyög a sorozat

Így viszont a történet lötyög, suta párbeszédekkel teli, felesleges jelenetekkel odázza a végkifejletet, s mivel mindezt viszonylag zárt térben teszi, fúrótorony falai közé, tengerfenékre és katonai sátrakba álmodott környezetben, nem a drámai feszültség születik meg, hanem a haladjunk már légyszi érzés.

Pedig ebben a műfajban (sci-fi, fantasy, misztikus) születtek emlékezetes alkotások (filmben például: A mélység titka, A gömb; könyvben inkább a fantáziában, semmint írásban erős Frank Schätzing: A raj), és A fúrótorony is lehetne ilyen, csak nem tud.

Tovább

Ennél jobban el se baltázhatták volna ezt a posztapokaliptikus sorozatot

január 22., 20:55 Módosítva: 2025.01.23 18:21

Az Apple sci-fi sorozataival kapcsolatban nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire magas minőséget képviselnek, napjaink legélvezetesebb néznivalója ebben a zsánerben a nemrég visszatért Különválás, de a For All Mankindot, a Sötét anyagot és A silót is joggal dicsérik az egekbe. Nemcsak a mezei tévénézők, hanem a kritikusok is.

A siló, amely Hugh Howey magánkiadásában megjelent, magyarul is olvasható írásain alapszik, 2023 májusában indult útjára, és egy hatalmas föld alatti bunkerbe kalauzol a 10 részes első évad alatt.

Egy olyan bunkerbe, ahol az emberiség pár ezer fős maradéka tengeti reménytelen életét, ugyanis a külvilág állítólag pusztítóan radioaktív, de mivel 140 évnél régebbről nem maradtak feljegyzéseik, ezért mindenki csak arra a nagy ablakra hagyatkozhat, amin keresztül kitekintenek a szomorúan festő valóságra. A siló világának komoly és komor szabályrendszere van: ha valakinek elhagyja a száját, hogy ki akar menni, azt ki is küldik, kvázi a halálba, hogy megtakarítsa a kinti kamerákat.

A felső tízezer nyilván sanyargatja a népet, amolyan futurisztikus diktátorok mintájára, ám a széria nemcsak velük, hanem az alsó régiókkal is jócskán megismerteti a nézőt.

A semmibe vett gépészek egyike Juliette Nichols (Rebecca Ferguson), aki egyfajta reménysugárrá válik a nép számára, a másik fogódzkodó pedig Bernard (Tim Robbins), az IT vezetője. Ők ketten vívják a kis hatalmi játszmáikat, mígnem a seriffé avanzsáló nőt magát is ki nem küldik takarítani. Itt vette fel valahol a fonalat az Apple TV+-on látható posztapokaliptikus sorozat még november 15-én, egy egészen komótosan startoló második évaddal, amelyről külön is írtunk, és az évadkezdésnél még nagyon bizakodók voltunk, hogy a streamingszolgáltató húzócíme marad olyan, amilyen eddig volt: bivalyerős, hardcore science fiction.

Tovább

Ryan Gosling is szerepelhet a következő Star Warsban

január 22., 19:36 Módosítva: 2025.01.23 08:36
Újabb univerzumhoz csatlakozhat Ryan Gosling, aki ha minden jól alakul, Ken után egy Star Wars-karaktert alakíthat.

Bár Ryan Gosling korábban is a legfelkapottabb színészek közé tartott, mégis a Kaliforniai álom és a Barbie – különösen az utóbbi – lendített nagyot a karrierén. Ken karaktere ismét elhozta számára a világsikert, illetve jövőbeli lehetőségeket is. A The Hollywood Reporter közlése szerint a színész tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy szerepelhessen a következő Star Wars-filmben. Egyelőre annyit tudni, hogy egy teljesen különálló projektről van szó, ami nem köthető a Skywalker Sagához, ami 2019-ben a Star Wars: Skywalker kora filmmel zárult.

Tovább

Tanítani kellene, hogyan cseszték el ezt a horrorfilmet

január 21., 21:04 Módosítva: 2025.01.22 19:37

A farkasemberek története unásig játszott alapötlet, mégis a nemezisüknek számító vámpírokhoz képest még így is jócskán hátrányban vannak a bundás szörnyek. Ez a hátrány azonban nemcsak a filmek számán, hanem azok minőségén, büdzséjén, az irántuk való érdeklődésen és popkulturális súlyukon is meglátszik. A legújabb, címében sokadik Farkasember is kicsit ebbe a „futottak még” kategóriába tartozik, ami óriási csalódás, tekintve hogy a megközelítés jó volt, az első fél óra alapján pedig bőven akadt potenciál az alkotásban.

Már az is a film sikere ellen dolgozik, hogy amikor beírja valaki a netes keresőbe, hogy „farkasember”, lendületből három művet dob fel a világháló, amiből egy klasszikus, egy sztárparádé, egy pedig most jött ki a mozikban. Az eredeti, 1941-es igazi kultfilmnek számít, valódi gótikus horror, annak minden korabeli velejárójával. A 2010-es az eredeti sztorit megtartva némileg átírt változatban jelent meg, kicsit egy B kategóriás Az Álmosvölgy legendájának formáját öltve. Persze ezt kevesebb poénnal, több pszichológiai tényezővel és egy-egy igazán jó színészi pillanattal tarkítva kapjuk olyan legendáktól, mint Anthony Hopkins, Hugo Weaving, Emily Blunt, vagy a főszerepet játszó Benicio Del Toro.

A mostani változat – ami a Universal Pictures és a Blumhouse égisze alatt került a mozikba – történetében már frissebb, a karakterek eltérnek, akár a megközelítés is, viszont a végkifejlet némi párhuzammal szolgál a korábbi alkotásokhoz képest. A film kezdete rögtön elővetíti a végeredményt (pláne ha az ember megnézte a trailert), ennek ellenére mégis lendületesen indul. Azonban ezt a lendületet lépésről lépésre fojtja meg sok-sok apróság, amelyek előbb a horrorjelleget irtják ki, majd a pszichológiai drámának veszik élét. Ez egészen addig fajul, amíg a film egyfajta tanmesévé nem válik arról, miként lehet fokozatosan feltölteni hibákkal, végül pedig teljesen elveszteni egy olyan filmet, amelyiknek minden esélye megvolt arra, hogy intenzív, izgalmas és (ha történetében nem is, de) megközelítésében rendhagyó farkasemberes sztori legyen.

Tovább

Megdöbbentően mocskos a Netflix új westernsorozata, de mi pont ezért imádjuk

január 21., 18:17 Módosítva: 2025.01.22 19:34

Egy talpig feketébe öltözött nő, Sara (Betty Gilpin) és bicebóca kisfia, Devin (Preston Mota) egy isten háta mögötti, éppen épülő településkezdeményen várják, hogy kísérőjük végre megérkezzen, és haladhassanak tovább. Rögtön az első helyszín nagyon hangulatos, már-már idealista ábrázolású. Nos ehhez nem érdemes hozzászoknia a nézőnek, mert a Netflix vadonatúj, január 9-én debütált westernsorozata, A vadnyugat születése (American Primeval) pont egy olyan nyomorúságos időszakba kalauzol el bennünket, amikor a telepesek egyelőre nem szilárdították meg uralmukat a pusztaság felett, és még a későbbiekhez képest is erőteljes és kegyetlen indiántámadásokkal, illetve a mormon milícia álarcos eszelőseivel is kénytelenek voltak megküzdeni az életben maradásért.

A vadnyugat születése tulajdonképpen egy western road movie, hiszen a cselekmény jó része az állítólagos férjéhez tartó nej sztoriját dolgozza fel, de a Trónok harcához mérhetően sok karaktert mozgatnak a készítők: az anya-fia páros segítségére siető mogorva Isaac (Taylor Kitsch) egyértelműen az emlékezetesebb figurák közé tartozik, nem beszélve a félig megskalpolt Jacobról (Dane DeHaan), egy pórul járt és feleségét vesztett hithű mormonról. A film és sorozatsztárok sorának itt még nincs vége, Jai Courtney pénzéhes fejvadásznak áll a Netflix produkciójában, míg Shea Whigham a rémes állapotban lévő, Fort Bridger nevű erőd vezetőjének mindig sáros bakancsába bújik.

Bravúr, hogy a szálak nem kavarodnak össze.

Ebbe a hibába esett nemrég Kevin Costner a nagyot bukott, Horizont: Egy amerikai eposz című filmjével, melynek szkriptje az elejét és a végét tekintve egy értékelhetetlen masszává silányult. Bár a Netflix új westernje ugyancsak ismerős és sok helyen látott elemekből építkezik, A vadnyugat születése mégis képes újat felmutatni. Köszönhetően annak, hogy a manapság divatos Taylor Sheridan-westernekhez (Yellowstone, 1923, 1883) képest is sokkal piszkosabb, mocskosabb, realistább, már-már naturalista módon ábrázolja Amerika ezen korszakát.

Tovább

Még a születésnapján is emészti Whitney Houston elvesztése Kevin Costnert

január 21., 07:04 Módosítva: 2025.01.22 06:27
Kevin Costner 70. születésnapján nemcsak az idő múlását ünnepelte múlt hétvégén, hanem egykori kolléganőjére és barátjára, Whitney Houstonra is emlékezett. A színész megható üzenetben idézte fel a 2012-ben elhunyt énekesnővel közös pillanataikat, hangsúlyozva, milyen pótolhatatlan veszteség érte a világot Houston halálával.

Múlt szombaton ünnepelte 70. születésnapját Kevin Costner, aki a boldog pillanatok mellett a jeles napon egykori kollégájáról és jóbarátjáról, a 13 évvel ezelőtt elhunyt Whitney Houstonról is megemlékezett. 

A színész az Instagram-történetében osztott meg egy kulisszák mögötti fotót a kultikussá vált 1992-es Több mint testőr című film forgatásáról, amelyen Houston, Costner és Ellin LaVar, Houston fodrásza látható.

Ez a kép emlékeztet arra, milyen szerencsés vagyok, hogy újabb születésnapot ünnepelhetek. A fényt veszítettük el, amikor Whitney elment 

– idézi Costnert a Variety.

 

Tovább

Végre visszatért a legelborultabb sci-fi-sorozat a világon

január 19., 19:54 Módosítva: 2025.01.20 21:08

Azt mondják, a munkát a magánélettel nem szabad összekeverni, és ezt a hétköznapi bölcsességet egészen a falig el is vitte az Apple TV+ nagy sikert aratott sorozata, a 2022 elején vetített Különválás (Severance), mely egy munkahelyi dráma és egy hardcore sci-fi ötvözeteként funkcionált remekül kilenc epizódon keresztül.

A történettel kapcsolatban senkinek nem árthat egy kis emlékeztető, elvégre még a modern tévéiparhoz képest is rengeteget, majdnem három évet vártunk a Különválás folytatására, mely egy titokzatos, Lumon Industries névre keresztelt, biotechnológiával foglalkozó cég steril falai közé kalauzolt. Itt ismerhettük meg többek között Mark S-t (Adam Scott), aki neje halála miatt menekült a munkába, de az újoncként érkező, teljesen összezavarodott Helly (Britt Lower), a hatalmas szívvel megáldott Dylan (Zach Cherry) és a cinikus Irving (John Turturro) ugyancsak a szívünkhöz nőhettek. És nőttek is, merthogy olyan emberekről van szó, akik amellett, hogy érdekesek és sokrétűek, még izgalmasak is, hiszen vállalták, hogy lényegében két személyiségre bontják őket. Míg a cégnél dolgoznak napközben, nem emlékeznek a kinti életükre, és amikor elhagyják a Lumont, akkor a benti munka, a kollégák és minden egyéb hétköznapi irodai gyötrelem kiröppen a fejükből.

Az első évad ugyebár egy szabotázzsal ért véget, a főszereplők a zsarnok főnökök, Harmony Cobel (Patricia Arquette) és Milchick (Tramell Tillman) spártai szigora ellenére kitörtek, legalábbis a benti elméjük a kinti világban aktiválódott, ami olyan kavarodásokhoz vezetett, mint hogy a tűzrőlpattant Hellyről kiderült, hogy civilben a Lumon cégvezérének a lánya.

A Különválás január 17-én elstartolt második évada rohanósan kezd, szó szerint, elvégre Markot látjuk a jól ismert fehér folyosókon kétségbeesetten szaladgálni, míg hősünk rá nem eszmél, magára maradt a könyörtelen multinacionális cégnél. Csapata sehol, a különösen gonosz hangulatában lévő Milchick valami olyasmit hadovál, hogy nem volt kedvük folytatni a munkát, de nem szabad elfelejteni, hogy egy rendkívül paranoid hangulatú science fictionről van itt szó, az Apple szériájában a karaktereknek azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek, és mindent legalább háromszor meg kell kérdőjelezni, ha jót akarunk magunknak. Mark nyilván jót akar magának, meg is kérdőjelezi Milchick szavait, és egy újabb rizikós magánakció vezet el addig, hogy végre visszakapja jól ismert munkatársait.

Tovább

Brutálisan valósághűek a francia akciófilmek, az Ad Vitam szimplán kegyetlen

január 18., 20:00 Módosítva: 2025.01.19 17:40

A franciák ismét próbáltak kitenni magukért, az Ad Vitam című akciófilmben azonban ezúttal inkább a romantika győzött. És lássuk be, a romantika ritkán emel meg egy olyan történetet, amelynek brutálisan valósághűnek kellene lennie.

Kőkemény akciófilmet ígér az Ad Vitam előzetese, de a franciák ezúttal kicsit eltévesztették a fókuszt. A film cselekménye nem bonyolult, ennek ellenére próbál csavaros lenni, de éppen a csavar az, ami kicsit olyan érzést kelt, hogy a forgatókönyvíróknak menet közben jutott az eszébe: abban nem biztos, hogy elegendő feszültség van, ha két kommandósnak gyereke születik.

Ettől viszont kissé csinált íze lesz mindennek.

Esetlegessé válik az élmény, mert a terhesség nem párhuzamosan fut a kommandósléttel, hanem alárendeltté válik, hivatkozássá, szükségszerűen kellene emiatt feszültnek lennie. A helyzet az, hogy az áldott állapot valójában felesleges is, nélküle valóban lehetne kőkemény a sztori.

Akciófilm egy születendő gyermekért

Az alapszituációról annyit elegendő tudni, hogy főhősünk, Franck (Guillaume Canet) hibát vét egy akcióban, a barátja meghal, és emiatt távoznia kell a kommandó kötelékéből, ám később rájön arra, hogy itt valami nagyon nem stimmel. Nyomozni kezd, és kiderül, hogy...

Felesége, Leo (Stéphane Caillard) lényegében végig áldozat, kiszolgáltatott, ő az, akit Francknak meg kell védenie, mert a gyermeknek meg kell születnie. 

Tovább

Jamie Foxx: Amikor felébredtem, tolószékben találtam magam. Nem tudtam járni

január 18., 12:37 Módosítva: 2025.01.19 06:28
Jamie Foxx elárulta, azt hitte, hogy viccelnek vele, amikor az orvosok közölték, hogy most ébredt fel húsznapos kómából.

 

Az Oscar-díjas színész 2023 áprilisában került kórházba „orvosi szövődménnyel”. Azóta kiderült, hogy az 57 éves férfi agyvérzést kapott, és hetekig eszméletlenül feküdt a kórházban.

AThe Graham Norton Show 2025. január 17-i epizódjában Foxx kifejtette, hogy „semmire sem emlékszik” a vele történtekből azokból a napokból, mielőtt kórházba került. „Nem emlékeztem arra, hogy bármi is történt volna, így amikor húsz nappal később felébredtem, azt hittem, hogy megtréfáltak” – mondta az Independent szerint a Miami Vice sztárja Nortonnak és a többi vendégnek, köztük Cameron Diaznak.

Amikor felébredtem, tolószékben találtam magam. Nem tudtam járni – mesélte Foxx, hozzátéve: Isten pénzzel és hírnévvel áldott meg, de amikor megfeledkeztem Istenről, agyvérzéssel áldott meg.

A nyilvánosságba való visszatéréséről Foxx ezt mondta Nortonnak: „Tudtam, hogy vissza kell térnem, és rájöttem, ezt úgy kell megtenni, hogy vicces vagyok. Annyi viccet mondtam, hogy az emberek azt hitték, őrült vagyok, aztán úgy viselkedtem, mint valaki más – három napig Denzel Washington voltam.”

Tovább

Ijesztően aktuális problémára hívja fel a figyelmet ez a sci-fi

január 17., 18:38 Módosítva: 2025.01.18 19:35

2025-ben szinte minden napra jut egy disztópikus jövőképet felvázoló szalagcím vagy híradás, nem csoda, hogy futószalagon születnek a világvégével mint témával foglalkozó sorozatok és filmek. Az emberiség sorsának legrosszabb forgatókönyvét most egy dominikai rendező, Leticia Tonos új filmje, a Csak lélegezz mutatja be. 

Leticia Tonos Csak lélegezz című sci-fije egyszerre borzasztóan örök érvényű és aktuális, hiszen amellett, hogy morális témákat boncolgat, a mesterséges intelligenciát helyezi fókuszba. A film vízió egy elpusztult jövőről, amely bár vizuálisan elképesztő, megtapasztalni már annál kevésbé: sivár, üres és fenyegető. 

Tovább

Új magyar film érkezik a mozikba, akár az év egyik legjobb alkotása is lehet

január 15., 16:51 Módosítva: 2025.01.16 16:40

Mocskosul tudnak fájni azok a dolgok, amelyekről úgy hittük, hogy már rég lezártunk önmagunkban. Valakinek az elvesztése után még akkor is felszakadhatnak a sebek, amikor már sem az arcát, sem az illatát nem könnyű felidéznünk. Lakos Nóra új filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet, egy tinédzser szemszögéből mutatja be, hogyan lehet felépülni ebből a pokoli érzésből.

Szokták mondani, hogy nem a holtakat, hanem az élőket kell szánni, hiszen a fájdalom, ami a szeretett személy elvesztéséből fakad (legyen az egy szülő, egy szerelem vagy csak egy házi kedvenc), próbára teszi az embert. Ilyenkor az életbe és a jövőbe kell kapaszkodni, mert a szeretet iránti vágy összefogja az életben maradtakat: valahol ez történik Lakos Nóra filmjében is.

Az alkotás alapjául a holland írónő, Annet Huizing Hogyan írtam véletlenül egy könyvet? című kötete szolgált, erre húzták fel a nemzetközi koprodukcióban megvalósult, de alapvetően magyarországi családi filmet. Az alkotás, amely a JUNO11 égisze alatt kerül a hazai mozikba 2025. január 16-án, joggal pályázhat majd az év egyik legjobb magyar családi filmjének címére, hiszen szinte minden korosztálynak képes nyújtani valami érdekeset.

Tovább