Fillérekből járták be Európát az ügyeskedő magyarok

Egy különös, sokak szerint a magyarokra nagyon jellemző  „ ügyeskedő,  oldjuk meg okosba” történet debütál 2023 novemberében – Tallinnban.  A Kék Pelikan  Csáki László első egész estés animációs dokumentumfilmje a kilencvenes, kétezres évek nagy vonatjegy-hamisítási bizniszéről szól, ami egy egész generációnak tette lehetővé, hogy fillérekből bejárja Európát.

Már az alapsztori háttere is magyaros: Magyarországon 1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyílnak a határok, felszabadul az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások, fapados járatok, vagyis az embereknek nincsen pénzük arra, hogy külföldre utazzanak.

Európa felfedezése azonban olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik ez lehetségessé.

Csáki László író-rendező a kilencvenes-kétezres évek nagy vonatjegy-hamisítási sztoriját filmesítette meg. Már 2018-ban is úgy nyilatkozott, hogy hét éve kutatja, mi történt pontosan. 

A Kék Pelikan című egész estés animációs film története több mint tíz éve, a Jurányi Galéria egyik termének falára rajzolt képregénnyel indult, majd a személyes élményekből táplálkozó sztori filmtervvé nőtte ki magát, és elnyerte az NFI 2018-as Inkubátor Programjának gyártási támogatását.

Domestosszal kimosható jegyek

A rendező eleinte úgy gondolta, hogy a történetet a jegyhamisítókra koncentrálva mutatja be: ők voltak azok, akik 1989 körül rájöttek, hogy a MÁV jegypénztárosai a nemzetközi vonatjegyeket kézzel írva, kék színű, Pelikan márkájú indigóval töltik ki. A másolat az utashoz kerül, a golyóstollal írt eredeti példány pedig a MÁV-nál marad.

Vagyis csak venni kell egy olcsó jegyet a legközelebbi külföldi állomásra, kimosni, átírni, és máris kész a jegy Párizsba vagy Amszterdamba. Becslések szerint az üzlet a kétezres évek elejéig több tízmillió forintos kárt okozott a magyar, francia, német vasúti társaságoknak. 

Csáki kinyomozta a három egykori hamisító kilétét, akik szívesen elmondták neki a sztorijukat. Aztán rájött, hogy ebben a történetben sokkal több van, mint azt ahogyan elsőre gondolta. Nemcsak a hamisítókat, hanem a felhasználói oldalt is be kéne mutatni, akik a hamis jegyekkel utaztak.

A rendező éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak azok a nemzetközi utazások, amelyeket a hamisított vonatjegyekkel tettek. 

A Kék Pelikan valós szereplők mellett többek között olyan színészek segítségével meséli el a történetet, mint Börcsök Olivér, Csoma Judit, Csőre Gábor, Olasz Renátó, Rujder Vivien, Thuróczy Szabolcs és Trokán Nóra.

A képzőművészi igényességgel készült alkotásban a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek szabadságmámora, a rendszerváltás idejének várakozással teli hangulata jelenik meg. A film igazi nosztalgiautazás, amelyen a felidézett tárgyak vagy olyan korabeli zenék segítségével vehetnek részt a nézők, mint az Induljon a banzáj! a Bonanza Banzaitól, a Lidocain a Hiperkarmától vagy a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borztól.

A Kék Pelikan nemcsak a jegyhamisítós sztorinak, hanem az egész 1990 éveknek szeretne emléket állítani. 

„Oldjuk meg okosba'”

Az NFI közleménye szerint Csáki László kifejezetten örül annak, hogy a Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztivál kurátorai számára is érthető volt ez

Felszeghy Ádám, a film producere szerint „jó látni, hogy az országhatárokon túl is működik, és hasonló módon mozgatja meg a nézőket, ahogy a hazai közönséget is, akik történeteiből – és akik számára elsősorban – készült a Kék Pelikan”.

A Kék Pelikant 2023. november 11-én mutatják be Európa legészakibb A-kategóriás seregszemléjén, a Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztivál Critics’ Picks versenyprogramjában.