Greta Gerwig elkészítené a Barbie folytatásátHogy Camilla Läckberg könyveiből eddig csak tévéfilmek készültek, az az Eltitkolt életeket moziban nézve érthető. Rejtélyes, kalandos történet, szimpatikus főszereplőkkel és sötét múltú gonoszokkal, csak valahogy az egész olyan hétköznap estére, otthonra, tévébe való.
Pedig a film alapjául szolgáló könyv szerzője, Camilla Läckberg a skandináv krimi egyik sztárja (jó, tudjuk, hogy tucatnyi sztárjuk van már), Fjällbacka-sorozatának hatalmas rajongótábora van, könyveit 33 nyelvre fordították le. Fjällbacka az a kisváros, ahol Läckberg hősei élnek, ahol, legyen bármilyen idilli is a felszín, időről időre szörnyű gyilkosságok történnek. (Camilla Läckberg nem titkolt példaképe Agatha Christie, könyvei emlékeztetnek is az írónő munkáira.)
Az Eltitkolt életek főszereplője sok mindenben hasonlít a szerzőre: ő is a harmincas éveiben jár, házas, kisgyereket nevel és regényeket ír. Erica Falcks (Claudia Galli) élete akkor fordul nagyot, amikor szülei meghalnak egy autóbalesetben, hozzá pedig beállít egy férfi azzal, hogy ők tulajdonképpen féltestvérek, ő Erica anyjának eltitkolt fia, akit még tizenhat évesen szült. Erica hatalmas lendülettel vágja ki a házából a furcsán viselkedő férfit, hogy aztán persze jól megbánja az egészet. De késő bánat: a férfit pár nappal később holtan találják. Megölték, és ő csak az első: az írónő körül hullani kezdenek az emberek, mint a legyek.
Hamar kiderül, hogy a rejtély kulcsa Erica anyjának és kamaszkori barátainak múltjában van. Pontosabban abban, hogy ki mit csinált közülük a második világháború alatt. Az Eltitkolt életek, akárcsak a skandináv krimik első számú sztárja, a kétszer is filmre vitt A tetovált lány, a múltba visz, egykor volt nácik vagy náci szimpatizánsok közé. Közülük páran csak látszólag váltak tisztes svéd polgárokká, valójában a lelkük mélyén még most is elvetemült gonosztevők.
Sajnos az Eltitkolt életekből hiányzik A tetovált lány különlegessége, brutalitása, feszültsége. A másik baj, hogy az író görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a sztori szinte végig Fjällbackában maradjon. Így aztán kicsit komikusan hat, hogy minden második utcában megölnek valakit és kizárásos alapon az is viszonylag hamar kitalálható, hogy ki lehet a vérengző exnáci. (Camilla Läckberg annyira oda van regényei helyszínéért, hogy még egy szakácskönyvet is írt Fjällbacka ízei címmel.)
Ugyanakkor nagyon jó a filmben, hogy a főszereplő, a férje és az emberek, akik a nyomozás során az útjukba kerülnek, üdítően normálisak. Senki nem viselkedik úgy, mint egy szuperhős, a nagy tényfeltárás közepette sem kockáztatja az életét, nem téveszti szem elől, hogy mi az igazán fontos az életében. Ők egy tök normális család, akik próbálnak egy keserű történet végére járni, ahogy bárki tenné. Hosszú téli estékre jó szórakozás, de az év élményét ne ettől a filmtől várjuk. Pont olyan, mint Läckberg könyvei.
IMDb: 5,7
Index: 10/6
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon