2014 a szandálos filmek éve, írtuk januárban. Hazudtunk. 2014 valójában a botrányosan rossz szandálos filmek éve (lásd: Herkules, Pompeji), és a szomorú trend alól sajnos nem kivétel az olvasóink körében legjobban várt 300 – A birodalom hajnala sem.

Régen minden jobb volt

2006-ban még mindenki el volt ájulva a kockás hasú, vörösköpenyes spártaiaktól, aki búzasárgára és földbarnára szűrt, Mátrixosan belassított jelenetekben mészárolták a gonosz perzsa sereget. A 300 véres látványfilmként is pont úgy horzsolt, mint 1998-ban, bűnösen élvezetes képregényalbumaként, de a folytatásból pont a művészien ábrázolt erőszak, azaz Frank Miller képregényrajzoló hiányzik a legfájóbban.

A birodalom hajnala ugyanis egy képregény nélküli képregényadaptáció. Az utóbbi években egyre kiégettebb, filmrendezőként hatalmasat bukó Miller még mindig nem végzett Xerxes című képregényével, így a Warner a közreműködése nélkül íratta meg Zack Snyderrel a marathóni csatát és a szalamiszi tengeri ütközetet elmesélő folytatást. Aki ráadásul az Acélember miatt nem vállalta be a rendezést, így a filmet egy tehetségtelen kezdőre, Noam Murróra bízták.

Ez neked egy film?

Ilyen kedvezőtlen csillagállás alatt szinte törvényszerű, hogy A birodalom hajnala is csak egy lett a sok 300-klón közül, és szolgaian másolja a Spartacus tévésorozattal tökélyre fejlesztett, lassítva belezős, vérszökőkutas jeleneteket. Az egész film egy óriási copy paste-cunami, ami egyszerre akar a 300 előzménye, folytatása és rendezői változata lenni, de csak egy roskadozó tákolmány a végeredmény:

• Rodrigo Santoróból megint egy háromméteres, szadomazo szerkós travit csináltak
• Leena Heady megint kemény spártai királynőként szónokol egy csapat izmos férfi előtt
• a szegény ember Sean Beanje, David Wenham újra Dilioszt alakítja, aki hol félszemű, hol nem
• újra láthatjuk a Jézus-pózba meredt Gerard Butlert, akit a perzsa nyílzápor szögezett a földhöz
• a vezérek szónoklatai legalább olyan közhelyesek és pátoszosak, mint a 300-ban voltak:

Erősítsétek meg szíveteket! Vár ránk a diadal!

• az athéni sereg pontosan ugyanolyan, mint a spártai, csak piros helyett kék köpenyük van
• a görögök megint egy keskeny szorosban csatáznak, csak most hullahalom helyett az egymásnak szaladt hajók roncsain ugrálnak belassítva
• megint központi téma az a fránya térdelés:

Inkább haljak meg emelt fővel, szabadként, mint térden csúszva, rabszolgaként!

• a szénné szűrt barna jeleneteket lecserélték szénné szűrt szürkéskék jelenetekre
• visszatért az áruló púpos is, de a szerepe teljesen súlytalan

Az Index mindig mindent csak fikáz!

A birodalom hajnala a nagy 300-másolási lázban pont arról feledkezett meg, miért ütős még ma is Zack Snyder 2006-os filmje. A második részből hiányoznak a markáns karakterek és az olyan mémmé és pólófelirattá vált, büntető egysorosaik, mint a "This is Sparta!" vagy a "Tonight we dine in Hell!" A körszakállas Gerard Buttler tökéletes Leónidasz volt. Súlya volt szavainak és a tetteinek, és amikor haragos tekintettel, tűzként lobogó köpenyben fürkészte az ellenség milliós ármádiáját, ő maga volt a macsóság ércszobra, egy márványból faragott görög félisten.

Az athéni seregvezért, Themisztoklészt alakító Sullivan Stapleton hozzá képest egy rossz karikatúra: egy kék köpenybe öltöztetett, csimbókos szakállú hajléktalan, akit épp most kapartak elő a disznószarból, és rugdostak fel valami kétes úticélú csempészhajóra. De nemcsak vele volt ám baj a filmben: a készítők horrorpornóba hajló, brutális erőszakkal és hajmeresztő fizikai képtelenségekkel akarták túllicitálni az előző részt. Íme néhány idegesítő, felesleges és öncélúan véres momentum:

• annyi fejet, kezet és lábat vágnak le a filmben, hogy egy idő után már csak kényszeredetten röhögünk az újabb csonkoláson
• a perzsa sereg alvezérét, Artemisiát alakító Eva Green bónuszképp lesmárol egy levágott fejet
• IMAX-gigavásznon nézhetjük meg, ahogy egy holló kivájja, majd önfeledten befalatozza egy halott szemét
• a tengeri jelenetek abszolút hiteltelenek: olyan, mintha nem is vízen, hanem hínárszínű homokban úsznának a hajók és ugrálnának az emberek
• annyira látszik a CGI néhány jelenetben, mintha film helyett valami konzoljátékot néznénk
• a fizika törvényeit és a történelem tényeit nyugodtan elfelejthetjük a film alatt
• főleg ott, amikor Themisztoklész a görög gályából előcsörtet(!) egy lóval(!!!), belevágtat a vízbe(!), majd átugrik a semmiből(!) a perzsák hajójára, ahol még véletlenül sem taknyol el a csúszós padlón, ellenben lekaszabol mindenkit, akit csak meglát

Már megyek is a moziba!

Nem lenne persze teljes a kép, ha nem dicsérnénk meg néhány olyan elemét a filmnek, ami egyértelműen székbe szögezi a nézőt, főleg ha IMAX 3D-ben nézzük. Ilyen például:

• a gigamellű Eva Green félmeztelen szexjelenete, ami egyértelműen a film csúcspontja: soha annyi vigyorgó férfit nem láttam még moziteremben, mint amikor Artemisia keblei beterítették a 24×18 méteres gyöngyvásznat
• lenyűgöző lett Xerxész ázsiai parasztgyerekből perzsa istenkirállyá átlényegülése egy ronda mutánsokkal és köpenyes élőholtakkal teli barlangban
• a londoni Leavsden stúdióban felvett víz alatti jelenetek elképesztőre sikerültek: soha ilyen látványos nem volt még a lebegő hullák és a süllyedő hajóroncsok közt cikázó lövedékek jelenete
• Zack Snyder természetesen a Michael Bay-t megszégyenítő robbanásokat sem hagyta ki a forgatókönyvből: a perzsa naftavető hajó például olajjal locsolja be az ellenséges görög gályákat, majd a fedélzetén láncra vert, torzszülött kalapácsvetők égő izéket hajigálnak át, és máris lángba borul minden
• elképesztő, hogy a 3D technika ma mennyire jól képes játszani a mélységgel és a térélménnyel: azoknál a hatásvadász jeleneteknél, ahol Xerxész valami magas helyről (sziklapárkány, isteni trón, stb.) tekint le a birodalmára, egyszerűen muszáj megkapaszkodnunk a karfában, annyira beleszédülünk

Port.hu: 6,8 csillag
IMDb: 7,4 pont
Rotten Tomatoes: 44%
Index-ítélet: 4/10