Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMÁlomverdákat tör rommá a Need for Speed
További Cinematrix cikkek
Coming outtal kell kezdenem a szegénye ember Halálos irama, azaz a most mozikba kerülő Need for Speed kritikáját:
- Se kocsim, se jogsim,
- sosem hozott lázba az autótuningolás,
- hangosan felröhögtem, amikor kiderült: létezik olyan sportautó, hogy Koenigsegg,
- 15 percet játszottam összesen a Need for Speed: Underground 2 videojátékkal 2004-ben,
- azt is csak addig, amíg az albérletes lakótársam kifizette a futárnak a pizzáját, aztán benyomta a konyhában, én meg közben megnéztem, milyen játék miatt szentségelt egész nap,
- egy kicsit be is szippantott az illegális gyorsulási versenyek neonfényes-nitrós világa és Snoop Dogg Riders on the Stormja,
- de mivel mindig kisodródtam a kanyarokban és utolsó lettem, hagytam a fenébe az egészet, és visszamentem a szobámba a Syberia 2-höz.
A Vin Diesel-féle Halálos iramban-filmeket viszont mindig is imádtam, mert pont jó arányban mixelték az autóversenyzést a lövöldözéssel, az emberi drámával és a bombanőkkel. A hetedik filmjéhez közeledő franchise azonban a Universal stúdió főnökeinek pénztárcáját hizlalja, így joggal gondolhatta úgy a konkurens DreamWorks, hogy nekik is kéne egy dollármilliókat termelő, végtelenségig folytatható, csúcsverdás-adrenalinlöketes széria. Ez lett a Need for Speed, az azonos című, 20 éve futó játékszérián alapuló, látványos nyári popcornmozi.
Minden videojátékos filmadaptáció gagyi?
Igen, ez volt eddig a trend, gondoljunk csak Van Damme Street Fighterére, a vérgagyi Doomra vagy a pár évvel ezelőtti hatalmas Disney-buktára, a Prince of Persiára. A Need for Speed viszont új fejezetet nyitott a játékadaptációk történelmében, mert alapvetően nem is rossz: egy elejétől végéig működő bosszúdráma, egy kevéske lövöldözéssel, sok hülye poénnal és még annál is több, ripityomra tört álomverdával.
A Need for Speed horzsol
A film sztorija nem egy egetverő újításokkal megpakolt dramaturgiai bravúr, mégis szórakoztató az első perctől az utolsóig, hiába van benne az egész film a trailerekben. Tobeyt, az autóbolond főhőst (Aaron Paul) sittre vágják, mert mindenki azt hiszi, ő okozta a haverja (Harrison Gilbertson) halálát egy illegális gyorsulási versenyen. Holott az igazi gyilkos a szintén sportkocsiőrült Dino (Dominic Cooper) volt, ráadásul ő nyúlta le a hősünk exnőjét is (Dakota Johnson), aki történetesen a halott fiú nővére. Tobeynak így pont kapóra jön egy infarktuson átesett, milliárdos benzinbuzi playboy (Michael Keaton) minden eddiginél titkosabb, rekordárú sportautókkal vívott, újabb "A győztes minden kocsit visz"-futama, ahol bosszút állhat a rohadék Dinón.
Persze Tobey az exasszonykát már nem szerezheti vissza. De nem is baj, hiszen a nagy blockbusterekbe kötelező romantikus szálról ezúttal az egyre több hollywoodi filmbe belerakott, 24 éves angol színésznő, Imogen Poots gondoskodik. Aki ugyan nem egy Megan Fox-kaliberű biodíszlet, de filmről filmre megbízhatóbban hozza a "vagány csaj a szomszédból"-karaktert.
Azért persze van néhány motorháztetőn ücsörgő, könnyűvérű ribanc is a filmben. És mellé olyan látványos akciójelenetek, ahol például helikopterre erősített kötéllel rántanak le egy Ford Mustang Shelby GT-t a Grand Canyon legnagyobb szakadékának széléről, egy nyaktörő üldözési jelenet közepén.
Minden gémer imádni fogja
Soha egyetlen sajtóvetítésen nem hallottam még ennyit baszdmegelni és sziszegni a benzingőzimádó férfi nézőket, mint itt, amikor fejreállt egy GTA Spano vagy ketté szakadt egy Saleen S7. A moziba elcipelt, minden Need for Speed-epizódot végignyomó, régi lakótársam is elégedett volt a filmváltozattal, mivel:
- láthattunk sok jó kocsit
- kaptunk egy kevéske lövöldözést
- Dominic Cooper egész karakteres gonosz
- Imogen Poots koktélruhában és a farmer+póló kombóban is szép
- jól néztek ki az eredeti Need for Speed-szériát 100%-ban felidéző, városi, erdei és Grand Canyon-os versenypályák
- abszolút játékhű volt, ahogy a főszereplők sms-ekben kapták meg a versenyhelyszíneket és a haverjuk helikopterről küldi nekik a pályák térképeit
- ugyanúgy végigizgulhattuk a főhős karrierjútját a lerobbant garázsban szerelgetéstől egészen a dollármilliós tétre menő versenyekig, mint a videojátékban
- pont úgy borultak és robbannak fel a versenyzőket üldöző rendőrautók, ahogy az a Need for Speed-brandtől elvárható
Jó volt, jó volt, de...
- el tudtam volna viselni még több forrónadrágos bombázót a versenyek közti bulijelenetekben
- szinte semmi sem derült ki a főhőst segítő, autószerelő és térképelemző sidekickekről, pedig az egyikük a jól fizető irodai melóját is feladta a haverja győzeleméért
- minimális mennyiségű 3D-vel turbózott jelenetet láthattunk
- hihetetlen, hogy az amerikai kórházakban bárki kaphat a nővérkétől egy laptopot, amikor itthon már egy 486-osnak is örülni kell az egészségügyi intézményekben
- iszonyú idegesítő volt, hogy Michael Keaton folyton úgy emlegette a márkás sportkocsikat, mint
az istenek szekerei
Port.hu: 5,4 csillag
IMDb: 7,6 pont
Rotten Tomatoes: 24%
Index-ítélet: 6/10
Milyen sportkocsik replikáit törték szarrá a Need for Speed-mozifilmben?
Csupa olyat, amikre 1000 éven át kellene félretennem a hétvégi címlapozásokból. Anyacsavarokra robban többek között:
- a főhős Ford Mustang Shelby GT-je (a sztori szerint 2,7 millió dollárért passzolták el)
- egy McLaren P1 (ára: 1,03 millió euró, 2013-ban 375 darab készült belőle)
- egy Bugatti Veyron Super Sport (ára: 1 millió euró, évente 70 készül belőle)
- és egy mókás nevű Koenigsegg Agera R is (ára: 1,5 millió dollár)
(Nem magamtól vagyok ám ilyen okos, a konkrét típusokat az IMDb autóbuzi verziójáról, az IMCDb-ről lestem le.
Rovataink a Facebookon