Szeretet nélkül minden film üres

2015.07.07. 21:20 Módosítva: 2015-07-07 21:22:17

Ahogyan tavaly, idén is három magyar filmet vetítenek a cseh Karlovy Vary Filmfesztiválon: ezek közül elsőként Horváth Lili bemutatkozását, a Szerdai gyereket láttuk.

Kezdjük a pozitívumokkal: tök jó, hogy ismét pályára áll egy fiatal rendező, ráadásul még egy nő, ugyanis a Vajna-rendszer eddig egyetlen női rendezőnek adott zöldlámpát, Zomborácz Virágnak, aki egyébként szintén itt, Karlovy Varyban mutatkozott be tavaly az Utóélettel. Azóta ugyan kaptak már támogatást női rendezők (Goda Krisztina, Enyedi Ildikó, Fekete Ibolya), de így is még csak Horváth Lili a Vajna-rendszer második női filmese.

Szerdai gyerek VecseiKinga Foto SzilagyiLenke sajto15
Fotó: Szilágyi Lenke

Ennek látszólag fontos szerepe is van, hiszen a Napszúrás című diplomafilmjének, és a mostani Szerdai gyereknek is a főhőse egy olyan anya, aki küzd az anyasággal, hiszen bizonyos okok miatt nem lehet együtt a gyerekével. Ilyen értelemben a  Szerdai gyerek tulajdonképpen elválaszthatatlan a Napszúrástól, ahogyan a cannes-i sikerek előtt Nemes Jeles László is kipróbálta a nagyszerű Saul fia formátumát korábban egy rövidfilmben, a Türelemben is, úgy a Szerdai gyerek is a Napszúrás egész estés változata. Éppen ez a jó és a rossz benne egyszerre. 

A Napszúrás és a Szerdai gyerek főhősét is Majának hívják, egy állami gondozásból kikerült fiatal lány, akinek van egy állami gondozásban élő gyereke. Szenved az elhagyottságtól, és attól, hogy pont úgy hagyja el ő is a gyerekét, ahogyan vele is tették. A Napszúrás főhőse 17 éves, és még az intézet falain belül próbál megoldást találni, ebben nevelője, Péterfy Bori lesz a segítségére, és a két nő drámája nagyon erős töltést adott ennek a 35 perces filmnek. A Napszúrást itt az Indexen is meg lehet nézni, íme:

Horváth Lili szerint egyébként szinte véletlen, hogy mindkét filmje állami gondozottakról szól: a Napszúrás esetében két nőről akart beszélni, akiknek ellentmondásos a viszonya az anyasággal, és ezt keresztezte egy tanár-diák kapcsolattal, majd a felkészülés során látott bele annyira az intézet zárt világába, hogy úgy gondolta, itt el lehet mondani egy egész estés történetet is. 

A történet hosszú változatában, amelyet itt a Karlovy Vary Filmfesztiválon lehetett először látni, már a 19 éves Maja küzd, hogy megkaphassa 5 éves kisfia felügyeleti jogát. Egy művelődési házban takarít, a megbízhatatlan pasija pedig kocsikat tör fel a megélhetésért, esélyük sincs, hogy megkapják a gyereket, a férfit nem is izgatja túlságosan, “majd csinálunk másikat”. Maja viszont kemény csaj, ahogyan vágyik a fia szeretetére, úgy az életben is szeretne tenni valamit: teljesen véletlenül értesül egy mikrohitel programról, aminek a segítségével vállakozhat, azaz pénzt kereshet, és így visszakaphatja a fiát.

Ez egyébként egy létező mikrohitelprogram: a Kiútprogramot a Polgár Alapítvány tartja életben, a konstrukció eredeti kitalálója még Nobel-békedíjat is kapott érte Bangladesben, ahol a kisösszegű kölcsönök mélyszegénységben élők számára biztosítottak kitörési lehetőséget. (Ebben a cikkben részletesen írtunk róla.) A rendező erről mintázta a filmbeli Bejárat programot, amelynek segítségével a főszereplő vesz három mosógépet, hogy mosodát nyisson: a telepen ugyanis nincs senkinek mosógépe, mindenki kézzel csinálja, ami elég nagy szívás.

Szerdai gyerek AntalZsolt Foto SzilagyiLenke sajto16
Fotó: Szilágyi Lenke

Azt a jelenetet pont ki is adták a sajtónak, amiben a főszereplő erről beszél, hogy a film hangulatába bele lehessen nézni: 

És akkor el is érkezünk a film rákfenéjéhez, a jóindulathoz és a pokolba vezető úthoz, mert minden fontos társadalmi téma küldetés ellenére a Szerdai gyerek nem lett egy jó film. Míg a Napszúrás főszereplője az azóta komoly színésznővé érett Törőcsik Franciska volt, akinek a tehetsége már a kisfilmben is megmutatkozott, a Szerdai gyerekben az amatőr Vecsei Kingának kéne végigvezetni minket a filmen. A fiatal lány filmes szempontból teljesen civil: a MOME textiltervező szakán tanul, és bár vannak jelenetek, amelyekben egészen természetesen tud játszani, főleg amikor a kisfiával kell léteznie, de ez nem menti azt, hogy egyszerűen egy csomó feladatot nem tud megoldani színészileg. Nem tudja közvetíteni a Majában dolgozó visszafogott érzelmeket: így aztán inkább csak azt az erőltetett nyersességet érezzük rajta, amivel Maja tüskésségét akarja érzékeltetni, és ez is kimerül a mélyhangon előadott beszólásokban.

Ugyanez igaz a párját alakító Antal Zsoltra, akinek még a hangját is le kellett cserélni Ötvös Andriséra. A szűkebb környezetükben, a telepen és a művház környékén feltűnő amatőr szereplők hozzák a tőlük telhetőt, dehát ők is leesnek a vászonról, kivételt talán a használtruha boltot nyitó Böbe és az internetkávézóban utazó Gyufa képez. Horváth Lili egyébként gyakorlott szereplőválogató, nemcsak a Napszúrás során nézett végig rengeteg amatőr szereplőt, de Mundruczó Kornél Fehér istenéhez és a Terápia című sorozathoz is ő válogatta a színészeket – és mindkettőben fel is tűnt egy apró cameo szerepben. A Szerdai gyerekben vegyes az amatőrszínészek csapata: vannak teljesen civil emberek, akik még sosem voltak kamera előtt és olyanok is, akik egyébként valamilyen kultúraközeli dologban dolgoznak, és csak magukat kell adniuk a vásznon.

Szerdai gyerek KovacsEde Foto SzilagyiLenke sajto11
Fotó: Szilágyi Lenke

Ez főként a profi színészekkel való találkozáskor lesz hangsúlyos: Thúróczy Szabolcs alakítja a mikrohitelprogramos Jánost, Börcsök Enikő az intézet vezetőjét, Nagy Ervin pedig az autókat feltörő bandának a vezetője, és érthetetlen okokból egy hatalmas nyúlszájat maszkíroztak rá abban a két jelenetben, amikor feltűnik. A színészek és az amatőrök két különböző filmben játszanak, ennek a legszebb példája Lukáts Andor, a két jelenetben tűnik fel összesen, mégis úgy ropogtatja a pogácsát a háttérben, hogy abból ezt az egész művházigazgató figuráját egy pillanat alatt megértjük. Nyilvánvalóan a kezdő rendező tapasztalatlanságából adódó bizonytalanság, hogy a színészvezetést nem tudta olyan szépen kiegyensúlyozni, mint például az Utóéletben, ahol az amatőr Kristóf Márton és Gálffi László teljesen jól működő páros voltak a filmvásznon is.

Ugyanakkor a Szerdai gyerek nagyon jól elkapta azt a nemzetközi trendet, hogy a szociális témákkal, mint például a mélyszegénység és annak társadalmi kezelése csak ilyen realista mikrotörténetek formájában lehet jól foglalkozni: az idei cannes-i filmfesztivál egy egészen hasonló filmmel nyitott: a Fel a fejjel! főhőse a javítóintézetből járkál ki-be, hogy a végén a gyereke születése legyen rá hatással, és a legjobb férfialakítás díja is egy olyan filmnek járt (Measure of Man), ami egy egy hasonlóan szomorú témába: a középkorú férfiak szörnyen lehangoló álláskeresési tortúrájába nyújtott hiteles betekintést. Szóval a Szerdai gyerek is jól választott témát, és a külföldi közönségnek (akik nyilván nehezebben érzékelik a színészvezetés, és a dialógusok egyenetlenségeit) egzotikus témát mutat be tisztességesen kivitelezve. 

A nagyobb kérdés inkább az volt számomra, hogy kikből fog állni a Szerdai gyerek moziközönsége? Kihez szól ez a film? Kik tudnak azonosulni a filmben látott problémákkal? Kiknek lesz reveláció ez a film története, üzenete? A Szerdai gyerek egy érzékeny, női történet az anyaságról, és a cím is látszólag arra utal, hogy Maja szerdánként láthatja a fiát az intézetben, de valójában ő maga is gyerek még: neki kell marcipánt vennie a kisfia születésnapjára, miközben még ő is marcipánt szeretne kapni, játszópajtásként bújócskázik a fiával, és nem érzi annak a súlyát sem, hogy egy fontos megbeszélés előtti napon hajnalig bulizik.

Na ezek már olyan pontok, amikor egy átlagos mozinéző is be tud kapcsolódni a film világába. Maja mosodája a nyitás napján nincs még igazán készen, a megnyitót viszont meg kell tartani, úgyhogy együtt izgulhatunk azon, hogy a mosógép kezdjen végre vizet venni. És ugyanilyen feszült az az érzelmi pillanat is, amikor a mikrohiteles csávó rájön, hogy Maját egyáltalán nem olyan egyszerű kiszakítani abból a kapcsolatból, ahova a fia örökre köti majd őt. Ebből is látszik, hogy Horváth Lili tud rendezni, inkább az alapanyaggal volt a gond: hiába a sok éven át tartó fejlesztés, amelynek során számos külföldi program is segítette a filmet, ez egy kisjátékfilmre elegendő sztori maradt, amit keserves munkával tornáztak fel kilencven percre. 

popfilm károly, horváth lili és maly róbert a szerdai gyerek díszbemutatóján

A photo posted by anita libor (@liboranita) on

Ugyanakkor a rendező Horváth Lili nem tart attól, hogy a Szerdai gyereknek ne lenne közönsége, a Napszúrással ugyanis számos közönségtalálkozón vett részt, és az egyik legmeghatározóbb élménye éppen egy elitgimnáziumban volt, ahol a fiatal közönség nagyon jól együtt tudott rezegni a filmben megjelenő fiatalokkal és a problémáikkal. Így a rendező most inkább azt érzi következő feladatnak, hogy a forgalmazás során megtalálják annak a módját, hogy ezt, a moziba nem feltétlenül járó korosztályt egy ilyen komolyabb filmmel valahogy sikerüljön megszólítani.