Úgy izgultam a magyar sakálokért, mintha tévésorozatot néznék

VadKunsag fotok23
2016.01.02. 14:24 Módosítva: 2016-01-04 08:21:16
18 hozzászólás

Mosonyi Szabolcs rendező-operatőr és állandó munkatársa, Bagladi Erika producer (aki ezúttal forgatókönyvíró is) a Vad Szigetköz után egy újabb hihetetlenül szép dokumentumfilmet forgatott, Vad Kunság - A Puszta rejtett élete címmel a Kiskunság és a Nagykunság meglepően gazdag élővilágáról.

A rengeteg madarat, bogarat, szarvast és nyulat, valamint sivatagi homokdűnéket és végtelen hómezőket felvonultató képsorok gyönyörűek lettek. Mátyás Attila Merkaba magyar népzenei motívumokat használó kísérőzenéje pedig szintén telitalálat: a dallamok fülbemászóak, ugyanakkor nem tolakodóak. Mosonyiék csapata ezzel a dokumentumfilmmel simám hozzák a klasszikus National Geographic- vagy Animal Planet-természetfilmek színvonalát, ami mostanában különösen fontos, mivel ezek a csatornák is egyre inkább kezdenek elbulvárosodni a sok 10 halálos ragadozó, akikkel sosem akarsz találkozni-típusú műsoraikkal.

De természetesen ahogy a Rókamanguszták udvarháza is azért lett sikeres, mert fordulatos tévésorozatként tálalta egy szurikátacsalád mindennapjait a  Kalahári sivatagban, a Vad Kunság is azzal lopja be magát azonnal a néző szívébe, hogy egy aranysakál családalapító ambícióit követi végig.

Ezt a fajt évtizedeken át kihaltnak hitték Magyarországon, és csak nemrég jelent meg újra a déli határ mentén. Épp ezért volt érdekes kérdés a készítőknek, hogy vajon vissza tud-e illeszkedni az itteni vadvilágba, új csúcsragadozóként (hiszen csak a farkasoktól és az emberektől van félnivalója) nem borítja-e fel az ökológiai egyensúlyt?

Én tényleg úgy izgultam a kis bundás predátorok sikeres családalapításáért, mintha a kedvenc sorozatomat nézném!

De miért pont az aranysakálok lettek a film főszereplői? Erre maguk az alkotók, Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika válaszoltak nekem, miután megnéztem a Vad Kunságot. Kiderült, hogy ezeknél  a típusú természetfilmeknél valóban érdemes olyan állatfajt főszereplőnek választani, amelyiknek a sorsa érdekes, változatos, fordulatokban gazdag és  az emberek is azonosulhatnak vele.

A legjobbak erre a nagyobb testű emlősök. Az aranysakál régen kipusztult, most gyorsan terjed, akárcsak a hód. Mindkettő ellentmondásos figura. Vannak, akik nem kedvelik őket, mások igen, és sokan vallják azt a nézetet, hogy ezek a visszatérő fajok színesítik a hazai élővilágot. Azért is választottuk az aranysakált, mert sokoldalú és alig ismert: a kölykök szimpátiát keltenek, a falka üvöltése igazi vadvilági hangulatot teremt.

Sakálokkal éjszakázni a téli erdőben - megfizethetetlen

Amilyen aranyosak a filmbéli aranysakálok, pont annyira volt nehéz felvenni a jeleneteiket:

A velük való munka igazi szakmai kihívást jelentett.  Annyira óvatos állatok, hogy a film szakértőjének, Horváth Zoltánnak a terepen szerzett óriási tapasztalata nélkül nem mentünk volna semmire. Zoli heteken keresztül dolgozott azon, hogy megkeresse a kotorékokat, az ő segítségével választottuk ki a helyszíneket, és ő volt az, aki a vadkamerákat rendszeresen ellenőrizte.

A stáb 130 napon át forgatott 300-800 mm-es zoom optikákkal. Gyakran hajnaltól egészen estig a lessátorban ültek, volt, hogy az éjszakát is benne töltötték. Ez egy félig a földbe ásott, szagmentes les volt, ami egy „kéményen” keresztül vezette el a bent ülő ember szagát a lombkorona fölé, így közel mertek menni az állatok.

Beleborzongtunk, amikor a téli erdőben, éjszaka a mellettünk üvöltő falka hangját rögzítettük.

Emellett fatörzsekre szerelt vadkamerákat is használtak: itt két éven keresztül rögzítették az állatok életét, és két-három hetente ellenőrizték a felvett anyagot. Nagyon sok munka és rengeteg türelem kellett tehát ahhoz, hogy elkaphassanak olyan pillanatokat, mint amikor egy holló belecsíp egy sas fenekébe, miután összevesznek egy vaddisznótetemen.

A nyúlüregben GoPrót is használtak a készítők, de ezt igen nehezen tolerálták az állatok. A kis kamerák órákon át vették az eseményeket,  de itt csak a nap végén derült ki, hogy lett-e használható felvétel vagy sem. Ráadásul nem is lehetett mindent belerakni a filmbe:

Nagy szerencsével sikerült lefilmezni azt a jelenetet, amint a sasok csapatban támadnak meg és szednek szét egy ludat. A jelenet annyira brutális volt, hogy nem használtunk a filmben közeli képeket, a véres részeket pedig teljesen kihagytuk.

Ilyenkor persze felmerül a kérdés, hogy egy természetfilmes meddig lehet szemlélője az eseményeknek, és mikor érzi úgy, hogy be kell avatkoznia, például meg kell mentenie az éhhaláltól egy állatot? 

Mindent dokumentálunk, hiszen azt szeretnénk megmutatni, milyen a természet igazi arca. Bár sajnáljuk az állatokat, de talán megnyugtató, hogy a vadonban általában nem hiábavaló a pusztulásuk. A filmben a sérült réce valóban elpusztult és belefagyott a vízbe. De ez mentette meg az éhhaláltól a váratlanul felbukkanó, rossz bőrben lévő, csapzott vidrát egy olyan jelenetben, amit nem lehet kitalálni az íróasztal mellett. 

Piszkos anyagiak, további filmtervek

A Vad Kunság egy többéves, fárasztó, de hálás munkafolyamat eredménye. A költségvetése 12 millió forint volt, ebből a Médiatanács biztosított 9 millió forintot a Magyar Média Mecenatúra Kollányi Ágoston pályázata keretében. A stáb 2012-ben pályázott, 2015 őszére fejezték be a filmet. Egyik nagy külföldi közszolgálati csatorna már vételi ajánlatot is tett rá, Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika pedig azt reméli, hogy ez is eljut legalább annyi országba, mint az olasz, francia és német piacot is sikeresen meghódító Vad Szigetköz.

A Vad...-sorozat rajongóinak jó hírrel is szolgálhat a stáb: a Médiatanács támogatásával már elkezdték a Vad Balaton forgatását, de terveznek egy erdős és egy hortobágyi epizódot is a közeljövőben.

A Vad Kunság január 2-án, délután 17:00-tól látható a Duna tévén. A készítők mozipremiert és dvd-megjelenést is terveznek.

Balatoni apartmanok

A Balaton idén is várja Önt és családját! Keressen apartmant nyaralásához itt!

Csodás Török Riviéra

Akár féláron utazhat idén Törökország fantasztikus tengerpartjaira.