Akasztják a hóhért fílingem van
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cikkek cikkek
Elégedett vagy az Urániabeli díszbemutatós fogadtatással?
Szerintem tök jó volt: a közönség élvezte, és tele volt a mozi. Amikor szeptember első napjaiban kint voltunk a World Filmfesztiválon Montrealban, megnézték 56-os veteránok is, és az idősebb emigráns hölgyek szóvá tették a filmben elhangzó csúnya kifejezéseket, mondtam nekik, hogy én a prolioldalt mutattam be, ami láthatóan nem az övék. Itt a pesti díszbemutatón viszont Fónay Jenő 56-os halálraítélt azt mondta, hogy 'ez ilyen volt'. Ettől megnyugodtam. Megyünk még közönségtalálkozóra egyébként Prágába, Debrecenbe, és Párizsban is vetítik a Magyar Intézetben október 22-én.
Ez az autó, amit a díszbemutatóra állítottatok a mozi elé, kié?
Ez az ÁVH-főnök Péter Gábor 1945-ös építésű, sorosan nyolchengeres Packardja, mely ilyenformán egy időben Magyarország legfélelmetesebb autója volt, és annak a gyűjtőnek a tulajdona, akitől a filmben szerepelt régi járművek jelentős részét szereztük.
Mi hiányzott az eddigi 56-os értelmezésekből, ami miatt ezt a filmet meg kellett csinálnod?
Ebben a filmben 1956 csak ugródeszka, egy emberi történetet akartam elmondani árulások sorozatáról, bosszúról, túlélésről, Eörsi Pista letörölhetetlen vigyoráról. Eörsi persze egy értelmiségi történet, Kreuzer Béla pedig a proletariátusé. 56-tal kapcsolatban pedig a rendszerváltás óta tocsogunk a pátoszban, ilyenkor, október-novemberben, amúgy meg le se szarja senki, noha a XX. század történelméből ez az egyetlen látványos – tehát filmre való –, és pozitív történetünk. A következményei persze pusztítóak voltak, a kádári árulást árulások sorozata követte, ami ugyan a legvidámabb barakkot eredményezte, de ennek, az árulások komplikált mátrixának máig ható mentális következményei vannak.
Kiről mintáztad a főszereplőt, a Nagy Zsolt alakította Kreuzert, aki ért pénzhez, nőhöz, géphez, és akit őrizetbe is csak szerencsejátékért vettek?
Azt az embert, akiről az Eörsi Lászlótól kapott zárkaügynöki jelentések szóltak, Király Bélának hívták, de ez a név 56-os vonatkozásban foglalt, a Nemzetőrség főparancsnoka egy másik Király Béla volt ugyebár, és Kreuzer ehhez a megvamzerolt Király Bélához képest fikció.
Milyen lett volna a posztötvenhatos világod, amit megálmodtál, ha lett volna elég pénz?
Azért radikálisan nem lett volna más. Leforgattunk volna egy akciódús börtönszabadítási jelenetet, mert – és ebben egyetértek a kritikákkal: tényleg szegényszagú, hogy csak beszélnek róla – az még komoly költség lett volna. Egy ilyen forgatási nap azért tízmilliós költség. Lett volna bírósági jelenet, Kulka Jánosnak sem csak a hangját hallottad volna. Plusz egy végső nagy összecsapás Fullajtár Andrea és Nagy Zsolt között. Valójában már az nagyszerű lett volna, ha kicsit több idő van mindenre. Ezt a mozit 32 nap alatt vettük fel, egy Nyugat-Európában másfélszer, Amerikában kétszer ennyi forgatási nap lett volna.
Biztos, hogy a látvány pénzkérdés?
Röviden: igen. Amúgy szerény lehetőségeihez mérten szerintem ez egy kifejezetten látványos film, talán nem véletlen, hogy a legjobb látvány díját is megkapta a szemlén. (Ez elsősorban Banovich Tamás díszlettervező és Lukács Dávid operatőr érdeme.) Például az említett börtönszabadítás fájt, hogy kimaradt: egy szikrázva szétlőtt trafóház, néhány megvert börtönőr milyen jó lett volna ebben a moziban, de sajnos a jailbreakre nem volt már pénz. Az viszont bosszantott, hogy a sok leállás, féléves várakozások miatti újraindítások drágították a filmet, és az nem látszik a vásznon. Kanadában egy régi barátom, montreali dokumentumfilmes megnézte, és megkérdezte, mennyibe került. Másfél millió dollár mondtam (háromszáz millió forint, a magyar filmek átlagköltségvetése), amire azt válaszolta, ha azt mondtam volna hogy húszmillió (ez az amerikai játékfilmek sztenderdje), akkor azt is elhitte volna, ami nagy bók volt. Tény, hogy világszínvonalú technikával dolgoztunk, világszínvonalú emberekkel, mégha utóbbiak bérezése inkább emlékeztetett a mezőgazdasági napszámra.
Az 56-os film marketingje:
"A rendezőnek van egy határozott karaktere, bizarr filmnoirvilágot épít fel, ami szórakoztató akar lenni, nem szépelgő fesztiválnyertes -, mondta a marketingért felelős Fabrícius Gábor. - Így ezzel párhuzamosan azt próbálták promóciós üzenetként eljuttatni a nézőkhöz Horváth Putyi lynches- vagy Jordán Adél erotikusabb jelenetével a neten, és a festett plakáttal, hogy ez nem egy újabb 56-os film, hanem annak egy "feldobott, megőrült változata". Itthon a filmek marketingjére nem szoktak pénzt áldozni, elitizmusként úgy gondolják, elég az az 500 értő néző. A másik vonallal meg, akik jól marketingelik a filmet, nehezen találja meg a hangot a filmes szakma. "Ezt szeretem a Vagesznál, hogy nem akar megállni az elitista közegnél, hanem el akarja juttatni a filmet az emberekhez, bár kevés pénzünk volt a marketingre (1,5 millió), a film többsíkú világát mutatjuk be a netes felületen".Pedig a harci jelenetek miatt is akartál 56-os filmet forgatni.
Arra gondoltam, hogy egy filmben mindig kell valami, ami nagy és mozog, és egy (vagy több) T54-es tank pont ilyen. Akciófilmes klisékben nem gondolkodhattunk már csak a kevés idő miatt is, de azt gondolom, hogy az operatőri munkára nemigen lehet panasz.
Miért szerepelnek a 80-as évek kultikus figurái a filmben? Barátoknak kellett a szerep?
Én akkoriban szocializálódtam, a szamizdatok és Szabó Miklós repülőegyetemi (történelmi magánszeminárium) szovjetológia előadásai mellett pont az olyan emberek – Bárdos Deák Ági, Menyhárt Jenő – zenéin, akik szerepelnek is a filmben. Az ő szerepeltetésüket fontosnak tartottam, és a kérdésedben implikált vád, hogy a haveroknak akartam volna egy kis könnyű pénzt juttatni, egyáltalán nem játszott szerepet.
Akkor miért nem a nyolcvanas évekről forgattál?
Ki mondja, hogy ez a lehetőség múlt idejű? Csak neked megsúgom, hogy a könyvnek, amit írtam a témában van már forgatókönyv változata is.
Kritikus voltál eddig, mit szóltál a filmedet ért kritikákhoz?
Van néha hóhért akasztják-fílingem, ezt igyekszem méltósággal viselni. Az objektív kritikákat kimondottan jól viselem, mégha ledorongolósak is. Mikor valamilyen velem kapcsolatos másirányú frusztrációját éli ki valaki, az persze nagyon piti, azt rosszabbul élem meg. Tudnék példálózni, de annyira nem érdekes. Azt viszont, ha valaki, hát én pontosan tudom, hogy mekkora különbség van egy újságcikk megírása, és egy nagyjátékfilm elkészítése között.
Magad is zsarnokság vagy szélesvásznon (kritika):
Nem történelmi tablót készített, és semmiképpen sem emléket akart állítani Vágvölgyi, amikor Eörsi István börtönnaplója és az Eörsi László által felkutatott vamzerjelentések segítségével megírta saját forgatókönyvét, hanem saját, posztötvenhatos világot akart teremteni, ami képes beszélni az oly fontos, annyira fel nem dolgozott történelmi eseményről. A munkászsivány Kreuzer Bélát elviszi az ÁVH: jön a börtön, a kihallgatások, az árulás. Az egészet egy angol újságíró viccesen film noiros nézőpontjával foglalja keretbe. A film úgy néz ki, mint egy profi stúdiófilm korabeli járgányokkal, ruhákkal és nyelvezettel. Ez utóbbi sokáig idegen, mivel senkit nem hallottunk még így beszélni, de az alapdokumentumként használt vamzerjelentések így íródtak. A lóverseny, Jordán Adél határátlépése és az Estike miatt egyébként már megérte leforgatni, és akkor még nem beszéltünk a rebellis, pofátlan, jószívű srácot alakító Nagy Zsoltról, Sárosdi Lilláról és Gáspár Tiborról. (Valuska László)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
