Puskás miatt nem akartak balhét

"Mi értük el, hogy Puskás több évtized után haza merjen jönni. Egész életében szeretett volna, csak nem akart semmilyen politikai hatalom eszközévé válni - mondta az itthon disszidensnek számító focistáról a rendező, aki szűk stábjával filmjéhez még az angol-magyar vb-selejtező előzményeként is megtervezte az öregfiúk gálát az akkori Népstadionban. - Abban a percben, hogy elhitték, hogy hazajön, már minden magától ment: az MLSZ és a játékostársak is bekapcsolódtak a szervezésbe, 80 ezer néző jött össze a stadionban" - tette hozzá.

"Az ilyen akciókat akkor még nem támogatták itthon: a stábunkat alig engedték Puskással repülővel leszállni Budapesten, majdnem Pozsonyba kellett mennünk - sorolta a nehézségeket a csapat működéséről és a rendszerhez fűződő viszonyáról szóló filmről. - A politika későn eszmélt, hogy megállítsa az öregfiúk meccsét". Az MTV-ben is ellenállás volt érezhető, a rendező ebben három főszereplőre utalt: Vitray Tamás főmunkatárs, Radnay János főszerkesztő és Nagy Richárd elnök hármasára. Mindenesetre maga a film is a kilencvenes évekig csak moziban futott.

Surányi utólag eszmélt rá, hogy milyen nehéz dolga volt a filmmel. Puskás 56-ban ment el, és még a 80-as években sem bocsátották meg ezt neki. A filmben Puskás a távozásával kapcsolatban a Rákosi-korszakról is beszélt, és korabeli narráció nélkül futnak az 56-os képek, ami akkor szintén provokációnak számított. A rendező elmondása szerint Schiffer Pál, Vásárhelyi Miklós dramaturg és Simó Sándor, a Mafilm stúdió vezetője segítségével sikerült csak a cenzúrát kikerülniük.

"Az 56-os jelenet ütötte ki a biztosítékot a Filmfőigazgatóságnál, ki akarták vetetni, de naiv jóhiszeműségből nem vettem ki, gondoltam úgysem merik megcsinálni, hogy ne vetítsék" - hozott példát. A Rákosi korszakot érintő részekben a tömeg manipulálásával kapcsolatban vágattak ki pár dolgot, de érdemi változtatás nélkül megúszták. "Puskás miatt nem akarhatták ezt a balhét bevállalni. Kisebb retorziók voltak, de ezek csak akkor tűntek fontosnak" - tette hozzá.

Puskást fantasztikus személyiségnek ismerte meg Surányi: "érzékeny, bölcs figura volt, az élet és a történelem bölcsességét cipelte magán. Nagyon átlátott a különböző manipulációkon a kisebbtől a jelentősebb politikai meccsekig. Már csak a zseniális humora sem engedte, hogy ilyen játszmákban részt vegyen."

"Mindenki beszédes volt, el akarta mondani a történetet  - jegyezte meg az Aranycsapatról. - Puskás először beszélt arról, hogy mi történt 56-ban. Sebes Gusztávnak is fontos volt, hogy elmondja élete tragédiáját. Czibor Zoltán is először beszélt a hazaszeretetéről. Az Aranycsapat többi élő tagja is mind a bizalmába fogadott." A filmben a csapat mellett a futball nemzetközi és hazai legendái is megszólaltak: Sebes Gusztáv, Pelé, Franz Beckenbauer, Billy Wrigth, di Stefano, Szepesi György, vagyis mindenki, aki ott volt, és mindenki, aki úgy érezte, van mit mondania az Aranycsapatról.

Kis stáb készítette a filmet egy játékfilm költségvetésének harmadából, tízmillió forintból, még Németországban is forgattak az Adidas támogatásának köszönhetően. A forgalmazásra a Mafilm nem volt eléggé felkészülve: két kópián kezdték csak el terjeszteni, később lett belőle több kópia, amire szükség volt, hisz 600 ezer néző vett mozijegyet már az első eresztésben. Körbejárta a világot, magyar klubokat és televíziókat, de a politika miatt szerény marketinggel futott. A magyar tévé sokáig nem sugározta, csak a kilencvenes évek elejétől, utána már az MTV mellett a Filmmúzeum és Duna tv is leadta. A film körülményeiről könyvet is írt Surányi Hernádi Miklóssal, 300 ezres példányszámban kelt el.

"28 éves voltam, a naivitás és az életkorom is segített abban, hogy ne is gondoljak arra, hogy ebből bajom lehet -, mesélte magáról a rendező, aki ezután szolid szilenciumra lett ítélve. - Aktuális saját játékfilmtervvel nem állhattam elő, főleg koprodukciókban vettem részt. Miközben fel lettem terjesztve Balázs Béla-díjra még a bemutató évében, nem kaptam meg. Közben a film szakmai visszhangja nagyon jó volt". A rendező az Erózió című filmjére büszke még, és a Mészöly Miklós regényéből készült Film... című filmre Darvas Ivánnal és Temessy Hédivel.

A másik Puskás-film, a 2009-es Puskás Hungary több jelenetet is kölcsönöz az Aranycsapatból, hisz Almási Tamásnak már nem állt módjában a dokumentumfilmjéhez a címszereplővel interjúzni: "A filmjeim kulcsmozzanatait emelte ki a filmjében Almási, filmjének lényeges része, katartikus pillanatai a miénkben fogalmazódott meg". Máig a Surányi-filmből vesznek Puskásról filmrészleteket.

A rendező a jelenlegi helyzetről még hozzátette: "Nem kaptam pénzt a részletekért sem, hisz jogilag az a Hunnia stúdióé volt. Ma már az ilyen dolgok miatt is kijelenthetem, hogy a szakma számára az igazi kérdés az életben maradás." Jelenleg az Elveszett ember címmel Bartók emigrációjáról tervez egy filmet. Még tippelni sem mer azzal kapcsolatban, hogy a koproducerek mellett (angol, francia) itthon állami támogatóra lel-e.

A filmet a MANDA engedélyével tehetjük ki, és éjfélig van az Indexen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!