Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Tizedére csökkent idén gyors számításaink szerint a magyar mozgóképes alkotások össznézettsége: 90 ezer az eddigi évek 950 ezres átlaga helyett. Ezúttal egy 250 ezer nézőszámot hozó közönségfilm sem készült, ami feljavítaná az egész év adatait, persze a december 15-én mozikba kerülő S.O.S. Love még felforgathatja a toplistát. Az idei premierek leginkább tavalyi artfilmek voltak, sőt akad olyan is köztük, amit már a 2010-es februári szemlén is láthattunk. 11 magyar vagy magyar koprodukciós filmet mutattak be 2011-ben december elejéig a mozik az eddigi 25 film helyett.
A játékfilmeken kívüli műfajok végre beteljesíthették az álmaikat: előtérbe kerültek a mozikban. Török Zoltán természetfilmje (Vad Magyarország) első a minden filmes műfajt egyesítő listán 20 ezer nézővel, M. Tóth Géza animációsorozata (Bogyó és Babóca) pedig a második 19 202-vel. Az ügynökök a paradicsomba mentek tévéfilm 8584 nézővel a negyedik.
A legnézettebb két játékfilm az összesített listán harmadik és ötödik helyre csúszik: Pál Adrienn 10 ezer eladott jeggyel lett az év legnézettebb játékfilmje, ami egy Cannes-ban díjazott artfilmhez képest nem olyan rossz, de egy 2011-es győztes játékfilmhez kevés. Második helyezett A vizsga című, októberben bemutatott, a kritikák által dicsért film Bergendy Pétertől 5825 nézővel.
A magyar filmek forgalmazásánál idén támogatás hiányában különösen számított az, hogy mennyire volt nívós egy-egy film, milyen sajtója, visszhangja volt az adott produkciónak, véli Berta Balázs, a Vertigo Media egyik tulajdonosa.
Szerintünk a pozitív kritikák mellett főleg a szájhagyománynak köszönheti meglepő nézettségét a legtöbb nyertes. A Vad Magyarországot, amit az évtized magyar filmjeként emlegettünk, nem is moziba szánta Török Zoltán rendező, de a hd-re készült filmet odaadta egy próbavetítésre az Urániának a mozi jó digitális rendszere miatt, aztán már csak azt vette észre, hogy teltházasan fut a film. Későbbi vidéki bemutatón még olyan hollywoodi filmeket is lenyomott, mint az Űrlények és cowboyok. A vizsga című Bergendy Péter-filmre mi is a facebookon olvasott dicséretek miatt ültünk be, ahogy rövid egy hónap alatt még 5800-an tették.
A díjak is számítanak olykor: Pál Adrienn Fipresci-díjat nyert Cannes-ban tavaly, A torinói ló Ezüstmedvét kapott Berlinben. Persze az sem árt, ha az alapmű egy bestseller, mint a csigafiúról és katicalányról készült gyerekmese-sorozat (Bogyó és Babóca).
A 2010 májusában felszámolt Mozgókép Közalapítvány-os tartozások is fokozhatták a kíváncsiságot, legalábbis akár egy évet is csúsztak miatta bemutatók: ez történt a Team bulidinggel és a Pál Adriennel is. Jelenleg az Isztambul című Török Ferenc-film hazai premierje késik a tartozásra fordított pénzek zárolása miatt.
Ugyanakkor ha az arányokat tekintjük A torinói ló a rendezői elvárásnak a felét hozta, és a mindössze 1,5 milliós Nemzeti Kulturális Alap-forgalmazói támogatás ellenére is 6 millió körüli összeget hozott a március óta teljesített 5400 nézőjével. Valószínűleg Tarr Béla ódzkodása az e-cinema lánctól okozhatta a közepes nézőszámot.
A többi filmet az egyértelmű bukások közé sorolhatjuk: a legfeltűnőbb példa az új Fliegauf Benedek-film, a Womb, ami Locarnóban és Torontóban is szerepelt, mi is dicsértük; hiába. A James Bond-lány Eva Green és a sci-fi műfaj ellenére is 3500 nézőt hozott csak itthon.
Az alacsony össznézőszámok azt is mutatják, hogy az artmoziknak is nehéz a helyzete, mert a támogatás elmaradt, egy fővárosi (Európa) és tíz vidéki artmozi pedig bezárt. A legnagyobb bajban a nyitottak közül a Vörösmarty és a Tabán van, és a maradék mozik is ott spórolnak, ahol tudnak. Elbocsátottak például számtalan közönségszervezéssel foglalkozó alkalmazottat, és alig költenek hirdetésekre, sorolják a szakemberek.
A kulturális tárcához került az artmozik támogatása. 2010-ig évi 230 milliót adott az artmoziknak az MMKA normatív támogatásként, másfél év szünet után a tárca idén ősszel csak 100 milliót osztott digitális átállásra pályázat útján. Ez 9 mozit érintett csak.
Az artmozik mentőterve az volt, hogy a hazai artmozihálózat megmentése érdekében három százalékos járulékot vessenek ki a multiplexmozik jegyeire. Ezt a kezdeti támogatás után a zárószavazáskor elvetette az Országgyűlés. De L. Simon László, az NKA elnökének elmondása szerint a kulturális alapból meg fogják oldani.
"Alapvetően nem éri meg magyar filmet forgalmazni, amíg nem áll fel az új támogatási rendszer, mondta a Mozinet forgalmazócég ügyvezetője, Böszörményi Gábor. "Nagyon kevés film tudja visszahozni a költségeit, számottevő nyereséget pedig még akkor sem lehetett ezeken a filmeken elérni, amíg volt állami támogatás".
A Mozinet és az idén alakult Vertigo-cégek forgalmazták a legtöbb magyar filmet 2011-ben, miután a Mokép lecsúszott az idei magyar filmekről. 2012-től a kulturális tárca támogathatja az artfilmek forgalmazását. Ugyanakkor a Filmalapot felügyelő filmipari kormánybiztos Andrew Vajnának más terve van, ahogy a november 3-ai filmszakmai meghallgatáson be is jelentette: akár az Intercomon keresztül is forgalmazhatják a magyar filmeket, a cég érdekeltségeiről Vajna elmondása szerint tavaly mondott le.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
