Nem akarunk a magyarok hibájába esni

2008.03.12. 13:47
2009-ben a magyarországihoz hasonló adókedvezményes filmtámogatást vezetnének be a csehek és a lengyelek is. Közben a mi támogatási rendszerünk uniós jóváhagyása december 31-én lejárt, és Brüsszellel még folynak a tárgyalások. A Lengyel Filmintézet igazgatóhelyettese és a cseh Audiovizuális Producerek Szövetségének elnöke is kijelentette az Indexnek, hogy a magyarok hibáiból is tanulnak.

"Az adókedvezmény része az új filmtörvényünknek, és szerintem egy éven belül el tudjuk fogadtatni a parlamenttel, hogy 2009-ben már életbe léphessen - számolt be nekünk a lengyel helyzetről Maciej Karpinski, a Lengyel Filmintézet igazgatóhelyettese. - Szükségünk van az adókedvezményre, hogy a nagy hollywoodi és európai filmek ne Bulgáriát, Romániát vagy Magyarországot válasszák, hanem minket."

A lengyelek ráadásul nem állnak meg a 20 százaléknál, amit Magyarországon a 2004-es filmtörvénnyel vezetettek be, és amit most kötne Brüsszel egy szigorúbb kulturális pontrendszerhez, hanem a 22 százalék mellett kardoskodnak, írta a Variety is. "Nem is annyira a magyarok fölé akartunk ígérni ezzel, csak ennyi nálunk az általános forgalmi adó" - mondta az Indexnek a lengyel igazgató. A végső igent persze itt is az EU-nak kell kimondania, de Karpinski szerint az ország mérete miatt jobb esélyekkel indulnak nálunk: "nemcsak az országunk, de a filmiparunk is nagyobb". Az EU-nál egyelőre csak alsóbb szinteken puhatolóznak, a tárgyalások akkor kezdődhetnek, ha a parlament elfogadta az új törvényt.

Jövőre a csehek is bevezetnék az adókedvezményt

A cseheknél az új filmtörvény 2009 január 1-én lép életbe, ehhez időzítik az adókedvezményt is: "Az adókedvezmény az új általános befektetési törvény része, ami áprilisban vagy májusban kerül a parlament elé, és a tervek szerint ez is életbe lép 2009 január elsején" - mondta el Radomir Docekal, a cseh Audiovizuális Producerek Szövetségének elnöke. A csehek már egy évtizede dolgoznak ezen, most az elnök szerint az hozta az áttörést, hogy a kulturális miniszter helyett a pénzügyminiszternél kezdtek lobbizni.

"Beszéltünk több magyarral is, hogy mi ne essünk ugyanebbe a hibába" - mondta a lengyel igazgatóhelyettes arról, hogy a magyar filmes adókedvezmény uniós jáváhagyása december 31-én megszakadt. Szupertitkos kulturális pontokat nem árult el, hogy a filmeket milyen teszttel próbálják vizsgálni úgy, hogy az EU jóváhagyását is kivívják. (Az Európai Bizottság 2001-ben kiadott közleménye ugyanis előírja, hogy az állami támogatást csak kulturális termékek kaphatják.) Csak annyit árult el, hogy azt szeretnék elérni, hogy ha a koprodukciók másik tagjának filmtörvénye az EU által elfogadott, akkor náluk is részesülhessen kedvezményben.

"Mi is az európai koprodukciók mintáját követjük, és ha ennek megfelelünk, azzal Brüsszelnek is megfelelünk" - állítja a cseh Docekal. Nála arra a pletykára is rákérdeztünk, miszerint a csehek lobbiztak volna a magyarok ellen Brüsszelben. "Ne a cseheket hibáztassák ezért! A probléma egyszerűen az lehetett, hogy nem volt megfelelő ez a kulturális teszjük - mondta. - Arról, hogy a csehek tettek volna keresztbe a magyaroknak, egyedül a Barrandov stúdió vezetőjétől, Vladimir Kubától hallottam. Neki ezt akkor említették, mikor Magyarországon járt, és a Korda stúdiósok mesélték neki, hogy el kell menniük Brüsszelbe, és meg kell magyarázniuk valamit."

Adókedvezmény nélkül is van élet?

"Az adókedvezmény nem minden - tette hozzá a cseh szövetség elnöke. - Puerto Rico például 50 százalékot ad vissza, mégsem hallottam még nagy filmről, amit ott forgattak volna. Itt számít az infrastruktúra és a filmes hagyományok is." Prágában például ott a több mint 70 éves Barrandov filmstúdió és a képzett, angolul is jól beszélő szakembergárda. Radomir szerint 2004-ben pont ennek ellensúlyozására született meg a magyar filmtörvény. Az utóbbi években nem is jártak akkora sikerrel a hollywoodi produkciók lehalászásában, a Hellboy még náluk forgott, de a második részt Guillermo del Toro már áthozta hozzánk Etyekre. A Casino Royale után a következő Bond-filmet sem Csehországban, hanem Angilában forgatják, ahol 2007-től az adókedvezmény. (Az EU az angol támogatási rendszert 2006 novemberében hagyta jóvá, és ott a produkciók helyben elköltött pénzének legfeljebb 20 százalékát térítik vissza.)

"Még szép, hogy nem jött ide James Bond, hiszen ő állandóan úton van - viccelte el a témát Docekal. - Különben meg tavaly itt forgatták majdnem fél évig az új Narniát, ami szintén egy nagyon sikeres sorozat, meg a Wantedet Angelina Jolie-val. Hogy miért nincs akkora forgalom mint máskor? "Részben a hollywoodi sztrájkok miatt - mondta. - Inkább csak helyszínt keresnek nálunk, és az árakat hasonlítgatják össze Magyarországgal és más környező országokkal."

A lengyelek más taktikát alkalmaznak: amíg nincs adókedvezményük, közvetlen támogatást adnak a külföldi filmeknek. "Mi így is jól járunk, mert ezek a filmek aztán négyszer annyit hagynak itt, mint amennyivel támogatjuk őket - mondta erről a lengyel igazgatóhelyettes. - Ha lesz 22 százalékos adókedvezmény, akkor ezt az összeget nem kell megelőlegeznünk. Emellett nemrég létrehoztunk regionális filmalapokat is egyenként 367 ezer eurós éves költségvetéssel, és ide is pályázhatnak a külföldi produkciók azzal a feltétellel, hogy a pénzt helyben költik el."

A lengyelek rávernének a Korda stúdióra is

Kelet-európai versenytársaink a stúdióikat is turbózzák. A lengyelek 100 millió euróból egy Film City nevű stúdiót húznának fel egy 680 hektáros területen. A tervek szerint ez lesz Európa legnagyobb és legmodernebb filmstúdiója tíz műteremmel, közülük a legnagyobb tizenkétezer négyzetméteres. Az előkészítést 2007-ben kezdték, a lengyel származású Andrzej Bartkowiak (Öld meg Rómeót!, Doom) lengyel-amerikai koprodukcióban készülő háborús filmjét már idén augusztusban elkezdenék itt forgatni, és 2011-re készülnek el teljesen. Összehasonlításképpen az etyeki Korda stúdió 35 hektáros területen épül, jelenleg négy kész stúdiója van (a legnagyobb 3500 négyzetméteres), egy óriási műhely, és kiegészítő épületek, a kivitelezési tevékenység most is folyik. Demján Sándor, az etyeki Korda stúdió kivitelezője az adókedvezmény körüli bizonytalanság miatt kijelentette, hogy a brüsszeli elfogadástól függ, hogy folytatják-e a komplexum építését, köztük az 5856 négyzetméteres vizes stúdiót.

A csehek közben a Barrandovot fejlesztik, tavaly a Variety szerint egy új, négyezer négyzetméteres műtermet nyitottak meg, ahonnan nyáron a légkondi még hiányzott, de már pótolták. A Prága stúdióban 2010-ig négy darab kétezer négyzetméteres, légkondis műtermet hoznának létre a meglévő három mellé. Ezen felül több magánvállalkozás is beszállna a stúdióépítésbe, de Docekal szerint ezek csak akkor indulnak be, ha az adókedvezmény átmegy a parlamenten.