Zombit öltem Brad Pitt filmjében

Sok csúszással, szigorú titoktartással és egy fegyverek miatt őrjöngő Brad Pittel indult a múlt héten a World War Z című, 150 millió dolláros költségvetésű zombis szuperprodukció forgatása Budapesten, egy kőbányai konzervgyárban. A filmet Max Brooks azonos című bestsellere alapján rendezi a legutolsó Bond-filmet, a Quantum csendjét jegyző Marc Forster. A főhős, Gerry Lane ENSZ-alkalmazott (ő lesz Brad) egy világméretű zombijárványt követően a túlélőkkel készít interjúkat, így a néző fokozatosan tudja meg, hogyan pusztult ki a fél emberiség. A forgatókönyvet a Babylon 5 és a legjobb Pókember-képregények atyja, J. Michael Straczynski írta.

Az orosz katonákat, a zombijárvány moszkvai túlélőit és az agresszív élőholt sereget több ezer magyar statiszta alakítja a filmben, őket még augusztusban toborozták össze a kihalt SZDSZ-székházban. Zombifan nevű olvasónk is a mázlisták között volt, forgatási beszámolója alant:

„Csöves kinézetű moszkvai túlélőt alakítok Brad Pitt filmjében, így a ruhapróba mellett egy zombivadász-kiképzésen is részt kellett vennem. Ezt valami veterán amerikai csóka tartotta az Aréna Pláza mellett, a Főtaxi telephelyén, egy lerobbant műhelyben. Látszott rajta, hogy nem ez az első akciófilmje, ráadásul katonai múltja is van az öregnek, így tényleg kiképzés-feelingje volt az egésznek. A magyar asszisztensei már az érkezése előtt elmondták, hogy a fickó kedveli a viccet, de nem a próbák alatt. Meg hogy dobott már ki röhögcsélő statisztákat a forgatásról, mert úgyis bármikor fel tudnak venni száz másikat a helyükre.

Az asszisztensek figyelmeztettek arra is, hogy mindig szigorúan csak azt szabad csinálni, amit a fószer mond. Ezt eleinte nem hittük el, de tényleg komolyan gondolta. Falanxba állítva, botokkal a kezünkben kellett zombik elleni harcot imitálni (azt mondta, a dögöket majd számítógéppel rajzolják a jelenetbe), ahol a fickó szigorúan meghagyta, hogy a lábunk nem mozdulhat el a vonalról, és csak döfő mozdulatokkal támadhatunk. Ordítani lehetett, sőt, még káromkodni is, de csak magyarul (a Fucking zombies!” állítólag azért tilos, mert ez egy 12-es korhatárkarikára belőtt zombifilm lesz, az elvárható 18-as helyett).

Természetesen voltak, akik nagy lelkesedésükben folyamatosan előreugráltak, és komplett harci bemutatót tartottak botvívásból az öregnek. Ez nagyon nem jött be neki, és felemelt hangon figyelmeztetett mindenkit, a trükkös Jackie Chan-mozdulatok meg a széles ívű botlóbálások szigorúan tilosak, mivel a sztori szerint az első ilyennél széttépik az illetőt a zombik. Itt egy kis fejtágítás következett a World War Z zombijairól, kiderült, hogy sokkal fürgébbek, mint Romero meg a régi horrorfilmesek hullái: ha biztosra akarunk menni, torkon kell szúrni őket. Viszont mindig a friss hús kell nekik, ezért a túlélők az öregeket szokták előrelökdösni a falanxban.

Orosz túlélőknek megfelelő jelmezeket is kaptunk. Usánkát, inget, pulóvereket, nagykabátot meg bakancsot, bár azt hiszem, valakinek csak edzőcipő jutott. Aki fázós, annak az éjszakai forgatásokra extra fekete pólót, fekete zoknit és vastagabb alsógatyát is kell hoznia, mert ilyesmit nem adnak a kellékesek. Kaptunk viszont sálat meg kendőt az arcunk elé, mindenkinek elvágott végű zokniból csináltak ujjatlan guberálókesztyűt, és majdnem mindenkinél láttam fémszínűre festett övet meg haspáncélt, ezeket elneveztünk Chewbacca-hevedernek.

Volt még egy kis rohangálás is tömött sorokban, elképzelt falak között, aztán külön négyesével is megfuttattak minket. Itt négy oszlopba kellett beállni, mint az iskolai sorversenyek előtt, de ez nem jött össze elsőre, sőt, még másodjára sem (nehezen emlékeztünk vissza olyan alapvető tesiórás dolgokra, mint a tornasor, kartávolság és társai). Az akciórendező meg a többi filmes mókár végig azt figyelte, ki mennyire hiteles rémült vagy ideges zombiprédának, gondolom azért, hogy az illetőt majd a kamerák elé rakják-e kiemelt statisztának, vagy hátra, tömegnek, esetleg hullának.

A csapatom szerencsére nem röhögcsélt annyit, hogy bárkit kirúgjon a szigorú főnök, de sajnos a 40 és 50 közötti statisztákra kivétel nélkül jellemző a kényszeres poénkodás. Mintha ezzel akarnák kompenzálni, hogy lógós egyetemistákkal kell együtt dolgozniuk egy filmforgatáson."

Ön is statiszta a World War Z-ben? Hullaként tíz méterre feküdt Brad Pitt-től? Zombiként pont mellette csoszogott el? Küldjön anonim élménybeszámolót erre a címre!