A kritikus tömeg jól érezte magát

Hosszú évek után idén nem folytatódott a budapesti biciklis felvonulás rekordsorozata, nem emelkedett tovább a résztvevők száma. Ez egyébként nem meglepő annak tükrében, hogy az áprilisi Critical Mass 50 ezer résztvevőjével nem csak Magyarországon, hanem a világon is a legnagyobb ilyen demonstráció volt. És bár a mozgalosmnak célja, hogy idővel minden budapesti biciklire üljön, nem ejtette kétségbe a szervezőket, hogy a szeptember 22-i autómentes napon végül 35 ezer biciklista jelent meg.

"Most nem volt olyan feszültség, mint az elmúlt években" - magyarázta Kürti Gábor, az egyik főszervező. Az elmúlt években ugyanis hol a bicikliutak szükségességét kérdőjelezték meg politikusok, hol a kampány hevében licitáltak kerékpáros mennyországot, hogy aztán elfelejtsék az egészet.

Kattintson!

Mostanra a városi kerékpározás ügye bekerült a köztudatba. A kerékpáros érdekvédő szervezetet, a Magyar Kerékpáros Klubot sem mindig hagyják ki a városházi döntésekből. A biciklizés, a biciklisek jogai nem váltanak már ki olyan zsigeri indulatokat, hogy az demonstrálásra gerjesszen ötvenezreket, vélte a szervező.

Mi egyébként már csak a startnál eldübörgő motoros tüntetés láttán sem voltunk ennyire optimisták. Mert bár a motoros rendezvény kiírása "nem motoros dzsemborit, hanem csendes tiltakozó demonstrációt" ígért, a Petőfi hídon kipufogó durrogtató, gázfröccsökkel zajongó, szmogot okádó menet szorította le a Critical Massre tartó kerékpárosokat. Az egész csak azért nem volt dühítő, mert ennél negatívabb imázskampányt akarattal sem szervezhettek volna maguknak a motorosok a mindkét felvonulást egyszerre figyelő városiak körében.

Párhuzamos demonstrációk

A negyedórás, pokoli zajt követően a kerékpáros felvonulás valóban a békés biciklis jövő képét festette elénk. A másfél órás vonulás kedélyes légkörben zajlott. A hangulat inkább társasági eseményre emlékeztetett, sem mint tüntetésre.

Biciklis képek egy kattintásra

A résztvevők beszélgetve, ismerősökkel körülvéve gurultak a Petőfi híd budai hídfőjétől a Lánc hídon át a Városligetig. A kvaterkázást csak a nagyobb kereszteződésekben tartott bringaemelési szertartás szakította meg. A hangulatra jellemző volt, hogy a Parlament előtt tartott rituálé alatt sem tapasztaltunk politikai megnyilvánulásokat. A demonstrálók visszaülve a nyeregbe úgy tekertek tovább, mintha egy boldogabb ország lakói lennének.

A Közép-Európában szokatlan atmoszféra miatt kis kitérőket tettünk a mellékutcákba, de meglepetésünkre dühöngő autósokat sem láttunk, igaz, a város kiürült szombat délutánra. Feltűnt viszont, hogy a környező utcákban alternatív kerékpáros felvonulás is zajlik. A demonstráció csomópontjai a kisboltok, kávézók és sörözők voltak, amelyek valószínűleg az év legjobb szombati forgalmát bonyolították.

Klikk!

A Platán teraszán fogalmazódott bennünk a megoldás a felvonulás új formáit kereső szervezők számára. A Critical Mass visszatérhetne spontán gyökereihez, ha legközelebb csak a startpontot és az indulás idejét adnák meg, tovább azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek mentén a kerékpárosok a célba érnek. A résztvevők letekerhetik az útvonalat egyben, vagy időnként megállva valamelyik terasznál, ahol a demonstrálók megbeszélhetik, milyen nagyszerű hely is Budapest.

És ha a dolgok mégsem ilyen remekül alakulnának, még mindig össze lehet gyűjteni 50 ezer lelkes bringást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!