A kutató szerint az orvosok azért köttették emberbőrbe anatómiai atlaszaikat, hogy így őrizzék meg kutatásaikhoz a saját testükkel hozzájáruló donorok emlékét.
Haláltánc
A Brown Egyetem könyvtárában Andreas Vesalius belga sebész 1568-as keltezésű anatómia tankönyve és a Haláltánc című 19. századi erkölcsi tanmese két kötete van emberbőrbe kötve - írja a Népszabadság washingtoni tudósítója.
A Haláltánc egyik példányát 1893-ban kötötték emberbőrbe, de nem volt elég az alapanyag, ezért kettéhasították. A bőr a könyv előlapján rücskös, a bársonyosan sima réteg a hátlapra került. A kutatók szerint a bőr amputált végtagokról, illetve a szegényházban elhunytak orvosi célra felhasznált holttesteiről származik, ugyanakkor nem világos, hogy a donorok mindegyike hozzájárult-e teste ilyen célú felhasználásához.
A napilap szerint az amerikai könyvtárak az ilyen könyveket zárt részlegeikben, külön dobozokban tárolják, és csak tudományos célra teszik hozzáférhetővé. A Pennsylvaniai Egyetem bioetikai intézetének szakértője, Paul Wolpe szerint ez megfelel a mai kor felfogásának, ugyanakkor hozzátette, más lenne a véleménye, ha a náci Németországból származó könyvekről lenne szó.
A ritkaságok között van George Walton útonálló saját bőrébe kötött emlékirata, amit végrendeletében az egyik áldozatára hagyott. De Clevelandben őriznek egy olyan Koránt is, amit egy arab törzsi vezető köttetett a saját bőrébe.