Elátkozott vesszők 2.
Aztán egy kötőszó lehet az általa kötött cuccnak nemcsak az elején, a végén [itt ni] is, ilyenkor utána van a vessző, nem előtte. Ha nehezen is, de csak leírtuk. Na tessék: két kötőszó, mégis a második előtt a vessző. És lehet a kötőszó nemcsak elöl vagy hátul, bévül is. Péter balra ment, Viktor meg jobbra. Ez rendben van, az pedig egy marhaság.
Anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy – ezek is gyönyörűek. Elment, anélkül hogy köszönt volna. Ennyit arról, hogy a hogy előtt mindig vessző van. Hogy a dágvány még cuppogósabb legyen, a helyesírási szabályzat (AkH.) azért hozzáteszi (243.d): „Ha azonban az anélkül, aszerint, ahelyett stb. elemek az első tagmondathoz tapadnak, eléjük nem teszünk vesszőt, utánuk (a hogy elé) azonban igen.” Elment anélkül, hogy köszönt volna. Az AkH. meg itt hagyott minket(,?) anélkül(,?) hogy ezt a tapadást kifejtette volna.
Mellesleg az se igaz, hogy mellérendelt, egynemű mondatrészek között az és, s, meg, vagy előtt sosincs vessző! 248.e: „Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk.” Elvesztette a tárcáját, meg a fejét. Vegyél jegyet, vagy bérletet!
Kurtán intézi el az AkH. a mondatrész vagy tagmondat kérdést (243.b): „Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.” Meglehetősen nehéz. Ingadozhat. Kössz.
Vannak persze esetek, amiken nem érdemes lovagolni. Ha egy totalcaros azt írja: 1,6-os 100 LE-s benzinmotor, akkor az egy százlovas motor, aminek 1600 köbci a lökettérfogata. Ha azt írja: 1,6-os, 100 LE-s benzinmotor, akkor az egy motor, ami 1600 köbcis és százlovas. Végeredményképpen tökmindegy. Nekem a vesszős változat jobban tetszik. Pont.
Mennyi szósz, és még mindig csak kapirgáljuk a vesszőhegyet. Arról nem is beszélve, hogy mi van a pina mint irodalom kérdéskörével. Vagyis folyt. köv.
