Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A Magyar Nemzet-HírTv csoporttól a Heti Választ is tulajdonló Fellegi Tamás érdekkörébe átkerült Lánchíd rádió konzorciuma szinte biztos befutónak látszik az országos rádiófrekvenciákért folyó versenyben. A jobboldali kötődésűként emlegetett Advenio nevű cégcsoport a jelenleg a Danubius rádió által használt frekvenciát pályázza - a legfrissebb információk szerint szinte biztos sikerrel. A másik, a lakosság 81 százalékát elérő frekvenciáért nagy a tülekedés, és a jelenlegi frekvenciabirtokos Sláger rádió mellett még mindig versenyben van a Danubius (igen, átköltözénnek a másik hullámhosszról) és az Econet csoport által alapított FM1-konzorcium is.
A Sláger frekvenciájának odaítélésében információink szerint nagyobb szerepük van a szocialistáknak, hiszen ha az egyik frekvenciát a jobboldalkonform Advenio megkapja, az ORTT ellenzéki tagjai sem kötözködnek majd a másikkal kapcsolatban.
Lobbiznak
A három adó mindent meg is tesz a sikerért. Beszédes például, hogy a Népszabadság információi szerint a Danubius tulajdonosa, az EBRD (vagyis az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank) még a bank alelnöki posztját is felajánlotta Veres János exminiszternek. A Sláger tulajdonosa, az Emmis Communication információink szerint amerikai kongresszusi kapcsolatait mozgatta meg, hogy lobbizzon a rádió érdekében magyar kormányköröknél. Mindez eltúlzott reakciónak tűnik egy mindössze pár milliárdos éves forgalmú cég jövőjének érdekében, de mind az EBRD, mint az Emmis többet veszíthet, mint egy országos rádiót valahol Közép-Európában.
Az EBRD a Mezzanine befektetései alapon keresztül érdekelt a Danubiusban, a rádió pályázatának eredményességén pedig a 2017-ben lejáró alap üzleti sikere, így több más közép-európai befektetési alapjuk megítélése múlhat. Az Emmis szinte egyetlen nyereséges külföldi befektetését bukhatná el a Sláger frekvenciájának elvesztésével, ami rögtön meglátszana atőzsdei árfolyamán; a Nasdaqon jegyzett cég papírjai már így is meredeken zuhantak az elmúlt hónapokban.
Az Index információi szerint a szocialisták legerősebb érdekcsoportjainál jelenleg mégis az Econethez köthető FM1-konzorcium a befutó, annak ellenére, hogy a cég jelenleg nem tudja, honnan szerez pénzt a rádió indításához, miután a Wallis csoport a tárgyalási szakaszban kihátrált a megállapodásból. Információink szerint éppen ez a legvonzóbb az FM1-ben. A Sláger hátránya ugyanis, hogy a külföldi vezetők árgus szemekkel figyelnek rá, miután az Enron 2002-es bukása óta az amerikai tőzsdei cégek külföldi leányvállatainak gazdálkodásában található vétségekért is börtönbüntetést kaphatnak az úgynevezett Sarbanes–Oxley-törvény alapján. A Danubius pedig azért kevésbé vonzó a szocialistáknak, mert egy nagy európai nagybankok által jegyzett befektetési alap szigorú pénzügyi szabályok szerint kell működjön. Egy a magyar tőzsdén jegyzett cég befolyása alá tartozó rádió viszont jobban használható akár a pártfinanszírozás megsegítésére.
Irreálisan magas ajánlat?
Az általunk megszerzett pontozás alapján az FM1 áll a legjobban 85 ponttal, utána a Danubius jön 66-tal, végül a frekvenciát most használó Sláger következik a maga 60 pontjával. A Radiocafét is működtető Econethez köthető FM1 magas pontszámát annak köszönheti, amiért sokan – köztük az ORTT elnöke is – támadják: árbevétele 50 százalékát ajánlotta fel koncessziós díjnak. Ennél nagyobb arányban csak az Advenio fizetne, amely árbevétele 55 százalékát adná az államnak.
Ahogy Majtényi László, az ORTT elnöke többször megjegyezte, ez az arány irreálisan magas a rádiós piacon: a bevételek egyre csökkennek, ekkora haszonnal egyetlen médiavállalat sem képes működni, hiszen legfeljebb az árbevétel 15-20 százaléka lehet a nyereség a tévés piacon is. Ahol jelenleg az RTL Klub és a Tv2 körülbelül árbevétele 5 százalékát fizeti koncessziós díjként.
Pedig információink szerint éppen Majtényi kezdeményezésére vették ki a pályázati kiírásból a koncessziós díj felső határát, és azért ragaszkodott ehhez az ORTT elnöke, hogy elkerülhesse a pártalkukat. Ha ugyanis maximalizálják a koncessziós díjat, és minden pályázó a lehető legnagyobb arányban vállalja azt is, hogy magyar zenét sugározzon, akkor mindenki 90 pontot kap az előzetes értékelésen, és már csak a szakmai tapasztalatra adható 10 pont dönt a nyertesekről. Ezeket a pontokat pedig az ORTT pártdelegáltjai osztják ki.
Sales house
Majtényi nem számolt azzal, hogy látszólag irreális ajánlatok is érkeznek majd. Pedig az FM1 és az Advenio nem túloz, amikor azt ígéri, hogy a rádió bevételének felét vagy még annál is többet ad az államnak. Van itt egy apró trükk ugyanis. Egy reklámértékesítő cég, egy sales house közbeiktatásával mindjárt kezelhető a probléma.
Információink szerint az FM1 pályázatában az szerepel, hogy az induló rádió minden, nem a műsorgyártással kapcsolatos tevékenységet kiszervez, így a marketinget is külsős cég végezné, ezért többek közt a bartermegállapodások költségei és adóvonzatai sem a rádiónál jelentkeznének. Sales house árusítaná a rádió reklámhelyeit, így a nyereség nagy része is ennél a cégnél képződne, a rádió éves árbevétele pedig annyi lenne, amennyit a sales house gondol, de semmiképpen sem haladná meg a 600-700 millió forintot. Vagyis körülbelül 300 millió forint koncessziós díjat fizetnének, kevesebbet, mint amennyit az első évre ígértek.
Az ORTT elnökének tehát most azt kell eldöntenie, erőlteti-e a pályázat kiskapuit megtaláló rádiók kizárását, és akkor menthetetlenül a Danubius és a Sláger nyer, vagy a legtöbb pontot kapó cégek pályázatát támogatja. A játék sok szereplős, a cégek mellett a pártok, a pártok belső csoportjai, a lobbierők és persze az ORTT tagjainak személyes kapcsolatai is befolyásolhatják a végeredményt.