Elvileg már idén elindulhat a digitális földfelszíni rádióadás,
áradnak majd a hifi-minőségű csatornák az ország 31 százalékán, ráadásul a
legmodernebb technológia, a DAB+-szabvány szerint, hogy a technikai
fejlesztések és az egyre bonyolultabb rövidítésekért rajongók is megkapják a
magukét. A digitális rádió persze még évekig egy szűk réteg játéka lesz, (főleg
hogy itthon alig és csak drágán kapni digitális rádiókat, és azok sem
tudják venni a legújabb szabványú jeleket), az analóg frekvenciákért viszont
csendben megkezdődött a politikai csatározás: veszélyben a Sláger és a
Danubius.
Kit érdekel a digitális?
A digitális frekvencia egyrészt 2009 végéig nem lesz elérhető az
egész ország területén, és azután sem várható, hogy hirtelen a Kossuthot
hallgató vidéki nyugdíjasok tömegei dobják el a jó öreg Sokol-rádiót az új
digitális hangzás kedvéért. Sőt, nemcsak a technológia fejlődés iránt kevéssé
érzékeny rétegek tartanak ki majd várhatóan hosszú évekig még az analóg rádió
mellett, hiszen egy hagyományos készülék árának tíz-húszszorosába is kerülhet egy
digitális. A legolcsóbb, Magyarországon is kapható készülék jelenleg 38
ezer forint az internetes áruházakban, de olyat sem a neten, sem a
szakáruházakban nem lehet kapni, amely képes lenne fogni az új DAB+-szabványt.
(Ez külön öröm lehet azoknak, akik a Magyar Rádió budapesti kísérleti adása
miatt tavaly vettek egy DAB-rádiót).
Plusszal és anélkül
A DAB és a DAB+-rendszer között a kódolás a különbség. Amíg a régebbi formátum mpeg2-ben, addig az újabb mpeg4-ben kódolja a műsorfolyamot, vagyis DAB+ formátumban több adó fér el ugyanabban a frekvenciatartományban. Esetleg ugyanannyi, de jobb minőségben. DAB kísérleti adás már 1995 óta fogható a fővárosban és környékén, ez most a digitális rádiósugárzás elindulásával valószínűleg megszűnik.
Ráadásul nem is biztos, hogy érdemes DAB+-rádiót venni, hiszen
hiába ez a magyar médiapolitika által erőltetett szabvány, a technikai
fejlődés, meg a piac bármikor kecsesen beinthet ezeknek a vágyaknak. Hollandia
például leállította DAB-fejlesztéseit, Finnország pedig le is kapcsolta
DAB-adásait. Kivárják inkább, hogy merre halad a fejlődés.
A digitális átállásról szóló törvény szerint akkor lehet majd
lekapcsolni az analóg sugárzást, ha a lakosság 75 százaléka már rendelkezik
digitális vevővel. Ez a jelenlegi árak mellett, főleg, hogy a kormányzat
egyelőre nem akarja támogatni a készülékvásárlásokat, irreálisan magas aránynak
tűnik. (Ne felejtsük el, hogy nem a háztartások, hanem a lakosok 75 százalékának
kell digitális rádiót vennie, jelenleg ilyen sokan nem is hallgatnak rádiót
havi rendszerességgel). Ezt a számot elvileg bármikor módosíthatják, de az Index
által megkérdezett iparági szakértők szerint a kormányzati körökben mostanában
emlegetett 2014-es lekapcsolásból nem lesz semmi, az analóg rendszer akár
2020-is kitarthat.
És éppen ezért még mindig nagyon fontosak az analóg frekvenciák,
csakhogy a digitális örömmámorban ezekről egy picit megfeledkeztek. 2009 január
1-ig az Országgyűlés határozata alapján moratórium van ezekre a
frekvenciahelyekre, az Országos Rádió és Televízió Testület nem írhat ki új
pályázatokat, pedig a két nagy országos rádiónak, a Slágernek és a Danubiusnak
nagyon ketyeg az óra. 2010-ben ugyanis lejár az eddigi szerződésük, a
frekvenciákra pedig új pályázatot írhatnak ki.
Analóg a menő

Maradnak a hullámok
Az Index információi szerint egyes politikai körök máris a
frekvenciák újraosztásán gondolkodnak, illetve felmerült, hogy a sugárzási
jogok esetleges meghosszabbításáért cserébe a két nagy országos kereskedelmi
rádió kicsit megtámogathatná a digitális átállást, például beszállhatnának a
készülékvásárlások támogatásába.
„A Sláger Rádió elkötelezett a digitális átállás iránt, de
egyelőre nem tisztázott a helyzet. Nekünk, mint tömegmédiának érdekünk, hogy az
átállás minél simábban zökkenőmentésebben valósuljon meg, és csak akkor
kapcsolják le az analóg frekvenciákat, amikor az már nem okoz megrázkódtatást
egyetlen hallgatói csoportnak sem” –nyilatkozta Turi Árpád, a Sláger Rádió
kereskedelmi igazgatója, aki szerint sokáig még az analóg műsorszórás játszik
majd jelentős szerepet a magyar rádiós piacon. Turi szerint éppen ezért a
Sláger Rádió a digitális átállás mellett az esetleges új analóg pályázatra is
készül, bíznak hallgatótáboruk erejében és szakmai
tapasztalatukban.
A Danubius azonban akár egyezkedni is hajlandó. Tiszttartó
Titusz, a Danubius program- és marketing vezérigazgató-helyettese szerint, ha
2015-ig meghosszabbítanák a rádió sugárzási engedélyét, akkor akár a digitális
átállásban is aktívan részt venne a csatorna. Akár pénzzel is támogatnák a
rendszer kiépítését vagy akár a készülékvásárlásokat. Mivel véleményük szerint
az átállás fontos, a Danubius akár több új csatornát is indítana.
„Téves az az elképzelés, hogy a nagy rádiók félnek a digitális
átállással jelentkező konkurenciától. Az új platformon ugyanis annyi tartalom
válik majd elérhetővé, hogy a fogyasztók az erős brandeket keresik majd, ha nem
akarnak elveszni a bőségben”- véli Tiszttartó Titusz.
Valószínűleg így vélekednek a Fidesz és az MSZP médiapolitikusai
is, akik információink szerint a két nagy kereskedelmi rádiót sakkban akarják
tartani még egy ideig a frekvenciahosszabbítás lehetőségének lebegtetésével.
Mert a sikeres digitális túlélés titka az analóg frekvencia.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!