További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az AGB Nielsen 2007 szeptemberében végzett vizsgálatából kiderül, hogy a 4-14 év közötti gyerekek naponta átlagosan 160 percet nézték a tévét, ám ennek az időnek a 49,1 százalékát (azaz 78 percet) egyedül töltötték a képernyő előtt. A fennmaradó időből 27 percig nézték más fiatal-, illetve kiskorúakkal, míg 55 percig a családdal, azaz legalább egy felnőttel a televíziót.
A délelőtti órákban a gyerekek igen kis hányada tévézik, a reggeli 3 százalékos arány délután kettőkor eléri a 10 százalékot, majd fokozatosan emelkedik tovább, este 8-kor pedig 37 százalékos. Az arány a későbbi órákban aztán egyre kisebb, fél 10-re általában 20 százalékos, aztán pedig értelemszerűen rohamosan csökken. A reggel tévét néző gyerekeknek azonban a 80 százaléka teljesen egyedül ül a készülékek elé, és bár ez az arány az esti órákra visszaesik, a 4-14 év közöttieknek átlagosan közel 45 százaléka még ekkor is a hasonló korúakkal tévézik, felnőtt felügyelet nélkül. Kiderül az is, hogy hétvégenként már reggel 8 órakor a tévé előtt ül a gyerekek 30 százaléka, ez az arány pedig többé-kevésbé egész nap egyenletes marad. A bébiszitterként szolgáló gyerekműsoroknak köszönhetően a gyerekek 80-83 százaléka felnőttek nélkül tévézik, 55-60 százaléka pedig teljesen egyedül. A családi tévézés aránya decemberben, illetve a karácsonyi ünnepek során a legmagasabb, míg a nyári szünet alatt néznek egyedül tévét a legtöbbet a 4-14 évesek.
Magyar nihil, külön tévé a gyereknek
Ugyanakkor a UPC is elvégzett egy egész Európára kiterjedő vizsgálatot, amelyből az derül ki, hogy a Kelet-Európában jóval engedékenyebbek a szülők, mint nyugaton, sőt, egészen konkrétan Magyarországon néznek legtöbbet tévét a gyerekek, az öt év alattiak fele legalább napi másfél órát ül a képernyő előtt. Kiderül továbbá, hogy a magyar szülők gondolják leginkább, hogy a tévézésnek sem pozitív, sem pedig negatív hatása sincs a gyerekekre. Nálunk gondolják a legtöbben, hogy a médiafelügyeleten semmilyen irányban sem kell változtatni, az úgy jó, ahogy van. Persze azért itt is valamivel többen vannak azok, akik változtatnának. A szlovákok egyébként szigorítanának a felügyeleten, az osztrákok és a románok pedig enyhítenének rajta.
Mindezek ellenére azért a magyar szülők több mint a fele gondolja úgy, hogy a tévézésnek jó hatása is lehet, például bővülhetnek általa a gyerek általános ismeretei, illetve nyelvi képességei is fejlődhetnek. A magyar családok közel felénél viszont (47 százalék) a gyerek teljesen egyedül határozhat arról, hogy mit néz meg, miközben a francia szülők például 96 százalékban szólnak bele, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja. Nálunk az öt év alattiak 16 százaléka egyedül dönt arról, hogy mit néz.
Egyedül, méghozzá a saját szobájában. Ugyanis Románia után nálunk található külön tévékészülék a gyerekszobákban, egészen pontosan a gyerekszobák 56 százalékában. Sőt, az öt év alattiak 20 százaléka teljesen egyedül, bármiféle kontroll nélkül tévézhet a szobájában. A gyerekszobai tévéket illetően az európai átlag 41 százalék, de például a "gazdag" Svájcban a gyerekek csak 18 százalékának van saját készüléke. A magyar gyerekek 42 százaléka legkésőbb kétéves korától tévézik, 21 százaléka pedig már egyévesen is. Mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik négyéves koruk előtt nem néznek tévét. Németországban az utóbbi arány 38 százalék.
Kevesebbet és egyedül
"A teljes népességre jellemző individualizálódási folyamat a gyerekeket sem kerülte el, a felnőttek jelenlétében zajló "családi" tévénézés mennyisége 2001 és 2006 között jelentősen lecsökkent: 97-ről 71 percre, miközben a felnőtt felügyelete nélküli tévézés mértéke viszonylag állandó maradt. Más megközelítésből elmondhatjuk, hogy 2004 óta a napi átlagos tévénézési idejük jelentősen csökkent, méghozzá egyértelműen a családi tévézés rovására" - olvasható az AGB Nielsen tanulmányában. Egyre kevesebbet tévéznek a magyar gyerekek, de még így is ők bámulják a képernyőt a legtöbbet a kontinensen.
A felnőtt kíséret nélküli tévézés során igen magas a gyerekcsatornák és a videózás aránya. Utóbbi (kedvenc rajzfilmek) szintén tekinthető egyfajta "bébiszitternek", míg a szülők például vasalnak, mást néznek, illetve a hétvégi bevásárlást végzik éppen. Magas ugyanakkor a két országos lefedettségű kereskedelmi csatorna közönségaránya is, feltehetően azon állandóan nézett műsorok miatt, melyeket a gyerek alkalomadtán egyedül is megnézhet. A UPC felmérése szerint egyébként a legjobb gyerekcsatornának Magyarországon a szülők a Minimaxot tartják.
A családi tévézés során azonban érthető módon jelentősen visszaesik a gyerekcsatornák aránya (7,7 százalék), míg a kereskedelmi csatornáké megnő (58,2 százalék). Ekkor a közszolgálati csatornák aránya is magasabb, 8,3 százalék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
