Ambrus
-7 °C
3 °C

Muzsikus cigányok vagy roma műsorvezetők?

2005.05.23. 17:56
A Megasztár-győztes Caramel vagy éppen Győzike milyen hatással van a magyar társadalom cigányellenességére? Elfogadnánk, ha ezentúl romák olvasnák a híreket, vagy ha Szulák Andrea cigány lenne? Romák a médiában, nem csak romaszerepben.

Miközben egy roma származású versenyző megnyerte a Tv2 könnyűzenei tehetségkutató műsorát, a konkurens adón pedig nézettségi rekordokat dönt hétről hétre egy cigány család életét bemutató valóságshow, a szociológia felmérések szerint a magyar társadalomban még mindig igen sok előítélet él az etnikai kisebbségekről, és még kelet-európai összehasonlításban is nálunk a legnagyobb az idegengyűlölet.

Húzzad, cigány!

Azt egyelőre még a szakemberek sem tudják megmondani, hogy a médiában szereplő romák milyen szerepet játszanak az idegengyűlölet leküzdésében, abban azonban a témával foglalkozó társadalomkutatók többsége egyetért, hogy btöbb cigány származású műsorvezetőre, televíziós arcra lenne szükség, ráadásul a média által sugárzott romaképnek árnyaltabbá kéne válnia.

Jelenleg ugyanis a tévében feltűnő, népszerű cigányok nagy többsége azt a több száz éves hagyományt erősíti, amely az előítéletek és a cigányellenesség mellett elismeri, hogy a romák, illetve egyes, az átlagnál jobban asszimilálódott roma csoportok értenek a szórakoztatáshoz. Nem véletlen, hogy Győzike és a Megasztárt megnyerő Caramel is könnyedén beszuszakolható a zenés cigány kategóriájába, amely azonban a magyar többség szemében csupán a romák egy kis alcsoportja, a kivétel, amely erősíti a szabályt.

A média hatásáról
A társadalomtudományok fejlődésével újabb és újabb elméletek születtek a médiahatásról, ma is vitatott kérdés hogy van-e és milyen egy-egy tömegkommunikációs esemény várható hatása.

A 1930-as évek végéig a kutatók fejlettebb módszertani eszközök hiányában gyakorlati megfigyeléseikből következtetve azt a nézetet vallották, hogy a tömegmédia nagyban befolyásolja a viselkedést, a politikai rendszert, a véleményeket és a hiedelmeket egyaránt. Az 1940-től sz 1960-as évek elejéig tartott második szakaszban a tömegkommuniká­cióra vonatkozó kutatások már empirikus módszerekkel folytak. Ebben az időszakban az előző szakasszal szöges ellentétben azt vallották, hogy a média egyáltalán nincs hatással az egyéni viselkedésre. A harmadik szakaszban, az 1960-as évek elejétől felismerték, hogy az egyéb hatásgyakorló változókat (szociális helyzet, előzetes beállítódások) is pontosan mérni kell a végső hatás értelmezéséhez. Ezek az új kutatások - az emberek társadalmi beágyazódásának, jellemzőinek vizsgálatával összhangban - hosszabb idősíkokat figyeltek.

George Gerbner elmélete szerint például a média egy torz, félelmetes, veszélyes világ képét tárja a közönség elé, és erőteljesen meg is határozza az attitűdöket. Az Egyesült Államok televíziós műsorait vizsgálta, és kimutatta, hogy a kisebbségi csoportok valótlan láttatásáért, és ebből kiindulóan az emberek negatív sztereotípiáiért és előítéleteiért nagy arányban a média felelős.
Munk Veronika

"A média a kutatások szerint csak lassan, hosszú távon képes változtatni az előítéleteken, hiszen az emberi gondolkodás olyan, hogy ha olyasmivel találkozunk, ami ellentmond a prekoncepcióinknak, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a véleményünk átgondolása helyett inkább kivételeknek és speciális aleseteknek fogjuk fel az előítéletünknek ellentmondó jeleket" - mondta Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, aki szerint az lenne a legfontosabb, hogy a romák a műsorfolyam egészében, azaz a szórakoztató műsorok mellett a hírműsorokban, sőt a reklámokban is feltűnjenek, ráadásul minden elképzelhető szerepben, azaz kellenének roma műsorvezetők, politológus szakértők és showmanek is.

Messing szerint a romák megítélését az javítaná a legjobban, ha nemcsak cigány szerepekben jelennének meg, vagyis ha például egy roma származású szociológust nem a romák élethelyzetéről kérdeznék csupán, hanem általános, a többségi társadalmat is érintő ügyekben is feltűnne a képernyőn. Ráadásul Messing véleménye szerint ez nemcsak az előítéleteket csökkentené, de a romák önképét is nagyban javítaná.

A rendszerváltás óta eltelt években a riasztó adatok ellenére is csökkent a társadalom idegengyűlölete, az utóbbi években végbement változásokat például jól jelzi, hogy egy 2001 tavaszán készített felmérés szerint a nézők többségét egyáltalán nem zavarja, hogy a Barátok közt egyik főszereplője roma származású, ráadásul kilóg a hagyományos roma sablonokból, hiszen gazdag ügyvédnő. A Bernát Gábor és Messing Vera által készített kutatásban telefonon megkérdezetteknek mindössze egyötöde ellenezte azt, hogy a cigányok diszkriminációjával foglalkozzon a főműsoridőben sugárzott szappanopera.

Ennek ellenére a romák kevés szerephez jutnak a médiában, amiben egyes felmérések szerint a médiaelit félelmeinek is nagy szerepük van. Egy - még 1998-ban készített, a magyar média legnagyobb közönségű szerkesztőségeinek döntéshozóival felvett - interjúkutatás kimutatta, hogy több szerkesztő úgy gondolja, hogy a túl sok cigánytéma elriasztja a többségi médiafogyasztókat.

Roma származású műsorvezetők nem kisebbségi műsorokban csak a közszolgálati csatornákon, az MTV-n és a Duna Televízióban tűntek fel. Többek közt például Mohácsi Viktória, jelenlegi EP-képviselő vezette a Múzsa című kulturális műsort, Bogdán Mária, aki a Színház és Filmművészeti Egyetem televíziós szakán végzett, az MTV Háló és Jelentés című műsoraiban tűnt fel pár adásra.

"Nagyon sok roma újságíró lenne alkalmas a műsorvezetői szerepre, de még mindig nem a szakmai tudásunk az elsődleges szempont, ha jelentkezünk egy munkára" - mondta el Bogdán Mária. Szerinte sok műsorban egyszerűen esélytelen, hogy roma kerüljön a képernyőre. A jelenleg doktori képzésben részt vevő Bogdán azonban úgy gondolja, hogy az is rossz gyakorlat, amikor egy-egy műsor készítői kifejezetten roma származású műsorvezetőt keresnek, hiszen ilyenkor gyakran kerül szakmailag nem megfelelő ember a képernyőre, miközben a cél éppen az lenne, hogy elismerjék: a romák ugyanúgy helyt tudnak állni, mint bárki más.

Romák nem romaként

A helyzet a kereskedelmi televíziók megjelenése óta sokat változott, a romák egyre többet szerepelnek a médiában, de persze nem mindig megfelelő kontextusban. Ezen változtatna most az RTL Klub, amely ösztöndíjpályázatot hirdetett roma fiataloknak. A kereskedelmi csatorna egy éven át oktatná szerkesztőségeiben a televíziós műsorvezetés alapjaira az ösztöndíjat elnyerő két fiatalt, akik a tanfolyam után, ha megfelelnek a kereskedelmi televíziózás követelményeinek, akár a csatorna képernyőjén is feltűnhetnének.

Persze roma újságíróképzés már eddig is volt, többek közt a Független Médiaközpont már nyolc éve tanít romákat az újságírás alapjaira.

"Az itt végzett hetvenkét roma fiatal többsége most is a médiában dolgozik, ugyan sokan a kisebbségi médiákhoz kerültek, de többen a kereskedelmi adóknál helyezkedtek el" - mondta kérdésünkre Móricz Ilona, a Független Médiaközpont megbízott igazgatója. Roma származású riporterek dolgoznak a Tv2 aktív című műsorában és az RTL Klubnál is, valamint a közszolgálati csatorna hírműsoraiban is látni roma újságírók által készített műsorokat.

A képernyőn azonban kevés roma tűnik fel, sőt információink szerint az is előfordul, hogy egy-egy cigány származású tévés személyiség az elutasítástól félve eltitkolja származását.

#alt#
Miért nincs több roma műsorvezető a kereskedelmi adókon?

Pedig a TÁRKI RTL Klubnak készített felméréséből kiderül, hogy a magyar lakosság negyven százaléka elismeri, hogy a romákat annyi hely illeti meg a médiában, mint a társadalomban. Igaz ugyan, hogy a felmérésben részt vevők 43 százaléka tagadja ezt, de más kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a nyílt előítéletesség és az idegengyűlölet azért már nem igazán szalonképes a magyar társadalomban.

Ráadásul az RTL Klub pályázata mellett több kezdeményezés indult az utóbbi időben, hogy a cigányok ne csak kisebbségként jelenjenek meg a tévében, és a nézők láthassák, a romák is a társadalom tagjai.

A Program az Összetartó Társadalomért munkatársai például összeállítottak egy szakértői listát segítségképpen azoknak a szerkesztőségeknek, amelyek már unják, hogy ugyanazt a két embert tudják csak felhívni, ha hirtelen nyilatkozni kell valami okosat.

A szakértői listán roma származású közgazdászok, szociológusok, politológusok, orvosok szerepelnek, akik arcukkal, illetve jellegzetes vezetéknevükkel napról napra fogják bizonyítani, hogy a romák is lehetnek szakértők akár egy tudományos témában is.

"A BBC alkalmazott először olyan listát, amelyen kisebbségi származású szakértők szerepeltek, hogy ezzel is integrálja a kisebbségeket a többségi társadalomba" - mondta Debre Kirszta, a program szóvivője, aki megjegyezte, hogy a szakértői adatbázis mellett egy úgynevezett színes listát is összeállítottak, amelyen hétköznapi emberek szerepelnek, olyan romák, akiket a szerkesztőségek az utca embereként is megszólalhatnak, hogy például egy cigány taxisofőr is elmondhassa, mit gondol a benzináremelésről.

A szakértői listán egyelőre körülbelül ötven név szerepel, de folyamatosan bővítik az adatbázist, amely iránt szerencsére már a kereskedelmi csatornák hírszerkesztőségei is érdeklődnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.