Tizenegymilliárdot zárolnak a kulturális területen

2010.07.28. 10:48 Módosítva: 2010.07.28. 10:57
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a független színházaktól fűnyíróelven vonnak el 34 százaléknyi támogatást. Hogy a tizenegymilliárd többi részét mely területeken fognák meg, még titok.

Tizenegymilliárd forintot kell zárolnia a Nemzetierőforrás-minisztériumnak, tudtuk meg Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkártól. Az is kiderült, hogy a minisztérium alá területeket – az egészségügyet, oktatást, kultúrát – nagyságuk arányában érintik a zárolások. Nem részletezték ugyanakkor, hogy miben mérik az adott terület nagyságát.

Az állami támogatások és költségvetési finanszírozásokat érintő, hetek óta tartó titkolózás után lényeges informácó az is, hogy a minisztérium csak azokat a kifizetéseket zárolja, ahol a döntési folyamatok még nyitva vannak. A már teljesített szerződéseknél fizet a minisztérium. „Ilyen esetekben a minisztériumnak nincs mérlegelési lehetősége. Például, ha szerződésünk volt egy épület rekonstrukciójáról, és a munkát elvégezték, akkor azt ki is fizetjük” – nyilatkozta Kálnoki-Gyöngyössy Márton.

Fűnyíróelv

A zárolások ügye a kulturális szférában azután kapott nyilvánosságot, hogy a terület legkiszolgáltatottabb tagjai, a független színházak a sajtóhoz fordultak, mivel a  működésükhöz szükséges pályázat lejárta után sem kaptak értesítést annak eredményéről. A minisztérium hosszas hallgatás után eleinte csak annyit árult el, hogy jelenleg a kormányhatározatban rögzített százhúszmilliárd forint rájuk eső részének zárolása zajlik. Titok volt az is, hogy összesen mennyi pénz zárolásán dolgozik a minisztérium. Kedden jelentették be, hogy a független színházak megkapják a nekik járó támogatás 66 százalékát.

A helyettes államtitkár kérdésünkre elmondta, hogy a társulatoktól egységesen, fűnyíróelv alapján vonnak el 34 százaléknyi támogatást, mivel nem akarnak feszültséget szítani.

A kulturális területet érintő zárolásokról egyébként jelenleg is folynak a tárgyalások a minisztériumban. Egyelőre annyi biztos, hogy a döntéseket a pénzügyi év végéig hozzák meg, „de az is lehet, hogy egyes esetekben utána”. Arról, hogy a zárolt összegből mennyit vonnak ténylegesen el, a zárolási tárgyalásokkal párhuzamosan vagy esetleg később döntenek. Az erről szóló információk meglehetősen zavarosak voltak. Úgy tűnik, a minisztérium nem hosszú távú tervek alapján dönt, hanem az államháztartás alakulását figyeli.