Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Legyőzheti-e Kóka János Zefír ügynököt?

2006.04.06. 13:10
Két liberálisnak elkönyvelt miniszter - Kóka János és Bozóki András - is a szólásszabadság lábbal tiprásának és piacellenesnek tartja a rendeletet, amely egyedülálló módon állami vizsgához köti Magyarországon a zenekarok és lemezlovasok fellépését. Tudta-e Ön, hogy ezt a rendszert egy kádárista ügynök találta ki? A vizsgát elvileg eltörölte volna a gazdasági és a kulturális tárca is. A művészi szabadságukat féltő zenészek törekvésével szemben azonban beindult a megélhetésüket féltő bürokraták és haknizenészek lobbija. Erre mindkét politikus meghátrált.
Bár úgy tűnt, hogy az állampárti diktatúra szellemiségét idéző jogszabály, a magyar zenészek fellépését kötelező vizsgához kötő rendelet eltörléséről számolhatunk be olvasóinknak, a dolgok végül mégis másként alakultak.

El kell törölni a nem életszerű rendeletet, mondta Kóka János március végén az Indexnek arról a jogszabályról, amely egyedülálló módon csak állami vizsgával engedélyezi a nyilvános zenélést Magyarországon. "Felül szeretnénk vizsgálni a rendeletet, mert liberális politikusként úgy vélem, a piac döntse el, ki a jó zenész" - értett egyet a jogszabály ellen tiltakozókkal a gazdasági miniszter.

Miniszterhez közeli forrásunk elmondta, nyilvánvaló, hogy a rendszabály "sok sebből vérzik", és nem csak az EU-s rendelkezésekkel ütközik, de a szólásszabadság korlátozása révén alkotmányos aggályokat is felvet. A lépést támogatja a Gazdasági Versenyhivatal is, amely 2000 óta szorgalmazza a versenyt indokolatlanul korlátozó rendelet hatályon kívül helyezését.

Kóka János a megélhetésüket féltő roma zenészek lobbijára hivatkozva eleinte kompromisszumos megoldás kidolgozásáról beszélt lapunknak. Mint most sajtósától, Ábrahám Gergelytől megtudtuk, a miniszter végül a rendszabály teljes eltörlésére tett javaslatát küldte el véleményezésre a tárcákhoz. Lapunknak pedig azt ígérte, április elejére meglesz a végleges döntés.

Mindenkit meghallgatnak

A művészi szabadságukat féltő zenészek mégsem kezdhetnek azonnal vad önmegvalósításba a színpadon, megoldás helyett ugyanis időhúzás és választási taktikázás vette kezdetét.

A miniszter környezetéből származó magyarázat szerint közvetlenül a választások előtt nem lenne elegáns jogszabályokat módosítani. És bár igaz, hogy a gazdasági minisztérium az utóbbi időben már csak kisebb jelentőségű ügyekben hozott rendeleteket, valószínű, hogy a megoldást inkább az erős lobbitevékenység, és szavazók elriasztásának félelme hátráltatja.

Kóka reformer javaslatát ráadásul nem támogatta a kulturális tárca, tudtuk meg. Bozóki András sajtósa megerősítette, hogy bár a kulturális miniszter javasolta először a rendelet eltörlését (az utóbbi időben persze, a kérdés ugyanis ciklusokon átívelően előkerül időről időre), a beinduló lobbi miatt végül mégsem álltak a vizsgakötelezettség teljes eltörlésének pártjára. "Meghallgatjuk minden tiltakozó csoport véleményét" - mondta a sajtós.

Kontár cimbalmosok

Ahelyett, hogy lefordítottuk volna magunknak az ügy hivatalos magyarázatait, alámerültünk a lobbi langymeleg, szürkészöld világába, majd a Turisztikai hivatal és a regionális fejlesztésért és felzárkózásért felelős tárca nélküli miniszter (Kolber István) gazdasági tárcának címzett levelével bukkantunk elő. A két dokumentumban nem az volt a legmeglepőbb, hogy a szabad verseny ellen foglaltak állást, hanem hogy - informátorunk szerint - szó szerint megegyeztek, ami egy a háttérben tevékenykedő, hatalmát féltő szervezet működését vázolta fel előttünk.

Logikai eszközökkel levont következtetésünk szerint ez szervezet a vizsga eltörlésével funkcióját vesztő Országos Szórakoztatózenei Központ lehet, akiket megkerestünk telefonon, de először éppen tárgyaltak, majd többé nem vették fel a kagylót.

A változtatás ellen ágálnak a cigányzenészek is, akiket névtelenséget kérő forrásunk szerint az OSZK "vezetett meg" azzal az érvvel, hogy a vizsga eltörlésével elözönlik a szórakozóhelyeket a kontár cimbalmosok.

A Kóka János köréből származó információk szerint a miniszternél többször kopogtatott Arató András egykori lemezlovas is, aki egykor a KISZ alá tartozó, és a zenészeket "szocialista esztétika és erkölcs" szerint irányító ORI-val ápolt szoros kapcsolatokat.

Csontváz a szekrényben

A lobbizni kívánó Arató, aki tavaly meglebegtetett, de cáfolt ügynökmúltjával került reflektorfénybe (a Blikk Dejkó ügynökként azonosította, mire Arató pert indított), az OSZK eredeti funkciójára és múltjára irányította figyelmünket. Az OSZK-nak ugyanis nem csak jelenlegi működése idézi a pártállami időket, de alapítása szorosan hozzá kapcsolódik.

A könnyűzenei szcéna kontrollálására alkalmas szervezet alapítására 1976-ban tett javaslatot egy Zefir fedőnevű társadalmi megbízott (TMB), derült ki Szőnyei Tamás a popzene és a titkosszolgálatok kapcsolatát elemző könyvéből. A Nyilván tartottak című kötet alapján Vályi Gábor lemezlovas írt rövid dolgozatot, kiemelve Zefír ügynök tartótisztjének jelentését: "Az a tény, hogy a TMB tagja a javaslattevő bizottságnak, illetve konkrét képzésüket, vizsgáztatásukat is nagy valószínűséggel irányítani fogja, stratégiailag kedvező helyzetet teremt számunkra. Lehetőségünk nyílik rajta keresztül "politikusan befolyásolni" a tanfolyamokat, a résztvevőket figyelemmel kísérni, és kiszorítani azokat a személyeket, akik politikailag okozhatnak kárt a fiatalok között."

Vályi végül úgy foglalja össze a helyzetet: "Az OSZK DJ-vizsga ötletadója, a besúgó lemezlovas hatalmat és gazdasági előnyöket kapott, amiért cserébe jelentett a "tűz közeléből" a lemezlovasokról. A lemezlovasok pedig, ahogy korábban a zenészek, nem csak megfigyelhetővé, de ellehetetleníthetővé, fegyelmezhetővé és beszervezhetővé váltak a kötelező OSzK vizsga bevezetésének köszönhetően."