Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Nem kapta meg az építési engedélyt az a szobrász, aki a Belváros egyik házfalán állított volna emléket egy 15 éves, azóta eltűnt graffitinek.
Ahogy arról beszámoltunk, Sugár János Munkácsy-díjas képzőművész a Sztriptíz feliratot az eredeti méretben, de alumíniumba öntve készítette volna el, és szerelte volna fel az eredeti helyére. Az alkotás azt a kérdést feszegette volna, mi kell ahhoz, hogy valami a város elfogadott részévé váljon. A szobrász szerint a mű egyúttal érdekes feszültséget teremtene azáltal, hogy a művészet terepére vonná be az eredetileg illegalitásban dolgozó, nem művészi alapállású falfirkást.
A szakmai testületek által pozitívan véleményezett mű tervezésének évében, 1993-ban azért nem valósulhatott meg, mert az épület tulajdonosa, a Matáv nem tartotta jó ötletnek a feliratot a házfalon. Később ez az akadály elhárult, a Matáv utódcége, a Magyar Telekom nem csak ahhoz járult hozzá, hogy kihelyezzék a művet, hanem vállalta, hogy azt a falrészt rendbe is hozza. A mű sorsa azonban nem volt biztos, mivel az önkormányzat képviselőtestülete leszavazta a művet.
A döntést követően utánajártunk, hogy a szavazás eredménye fontos-e az ügy szempontjából. A helyzet nem volt egyértelmű, mivel nem önkormányzati tulajdonban álló épületről van szó.
Pásztor Tibor szocialista kerületi frakcióvezető szerint a bizottságoknak csak véleményezési joga van, és azt az építési engedélyt kiadó hivatalnak nem kell figyelembe vennie. A szavazás inkább az épület tulajdonosának szól, a hivatalnak pedig meg kell adnia az engedélyt, ha az összes szükséges papírt benyújtották.
A jegyzőkönyvből ráadásul úgy tűnt, hogy az önkormányzati képviselők szereptévesztésbe kerültek, mivel a kérdés technikai vonzatai helyett művészeti kérdésként vitatták meg az ügyet. Ezek ellenére Rogán Antal polgármester az Indexnek adott interjújában az alkotás ellen foglalt állást. Aminek ismeretében nem meglepő, hogy az Építési és Műszaki Osztály határozata nem adja meg a ház tulajdonosának, a Magyar Telekomnak az általa kért építési engedélyt.
Sugár János, aki egyébként a Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékének tanára, lapunknak elmondta: a döntés ellen fellebbez.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
