Elfek útján

Terry Brooks: Shannara öröksége (Az ifjak) Az 1977-ben megjelent A Kard című regénye (The Sword of Shannara) hónapokig a New York Times sikerlistájának élén tanyázott, egyszerre ismertté téve Brooks és az általa kigondolt világ nevét. Egymás után következtek a folytatások, újabb és újabb kalandozásra csábítva az olvasót Shannarán. Majd megjelent egy, minden korábbi történet előtt játszódó regény. (Magyarul már ezzel kezdődött a sorozat, ez volt Az első király.)

Az első Shannara-regény huszonötödik évfordulóját pedig nem is lehetne méltóbban megünnepelni, mint egy újabb történettel (Morgawr), mely augusztus végén kerül az amerikai és angol boltokba.

Brooks azonban - úgy tűnik - képtelen túlságosan sokáig egy sorozattal foglalkozni, annál sokkal több ötlete van. Ezért aztán időnként világo(ka)t vált, és azokról is megosztja álmait az olvasókkal. A The Word & the Woid az idők során csupán trilógia méretűre bővült, míg a Landover varázslatos királyságát bemutató történetek (The Magic Kingdom of Landover) immár az ötödik résznél tartanak - csak sajnos nem Magyarországon.

Erejéből mindeközben még arra is futotta, hogy George Lucas felkérésére megírja a Csillagok háborúja első részének könyvváltozatát, a Baljós árnyakat.

A Shannara-sorozat első négy részére jellemző egyfajta ismétlődés. A világot (Négyföld) gonosz erő fenyegeti, amelyet csak a kiválasztott jók képesek megmenteni. Ez így első olvasásra nem hangzik túlságosan izgalmasan, de Brooks mégis képes könyvről könyvre újat mondani. A gonosz formája folyamatosan változik (démonok, varázsló, könyv), s ennek megfelelően az ellenük küzdők is mások.

Az alaphelyzet mindezek után már ismerős az ötödik kötetben: Négyföld lakóit ismét a pusztulás veszélye fenyegeti. A veszedelem elhárításának összehangolására felébred álmából egy majd' ezeréves druida - aki egyébként rendjének utolsó tagja -, hogy rávegye a hajdani hősök leszármazottait, ugyan tegyenek már valamit.

Azok négyen persze kétkedéssel, és minden különösebb lelkesedés nélkül hallgatják az öreget. Csak hosszas rábeszélés után hajlandóak felkeresni Hadeshorn tavát, ahol aztán maga Allanon jelenik meg a túlvilágról (róla az előző kötetekben olvashattunk), hogy pontosítsa az ellenség kilétét, s egyúttal kiossza a megjelentek feladatait.

Megkeresni az elfek ismeretlen helyre távozott népét legalább akkora kihívást jelent, mint megtalálni Shannara kardját, amit már évszázadok óta nem látott senki. És ez még csak a tennivalók fele! Nem csoda, ha az érintettek egy része köszöni, de nem kér a megtiszteltetésből, inkább fogja magát és hazamegy.

Ám hiába minden igyekezetük, a baj már megtörtént. Felfigyelnek rájuk az alakváltók (ezúttal ők képviselik a gonoszt), akik képesek bárkibe beleköltözni, s miközben felélik a gazdatest életerejét, tetszésük szerint irányítják azt. Ők pedig holtan akarják látni hőseinket, akiknek ettől kezdve nem sok választási lehetőségük van, ha életben akarnak maradni. Marad a kutatás és a harc, amelyben rajtuk kívül emberek, trollok és törpék küzdenek a Föderáció katonáival és szörnyeivel, és természetesen az alakváltókkal.

Mivel az előző kötet tavaly ősszel jelent meg, idén tavasszal már a sorozat "haláláról" szóló pletykákat lehetet hallani. A vészmadaraknak szerencsére nem lett igazuk. Továbbra is Sóvágó Katalin maradt a fordító, aminek eredményeként nem csupán élvezetes fordítást kapunk, hanem a szókincsünk is gyarapodhat néhány ritkasággal.

Shannara ifjai továbbviszik örökségüket, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint élvezni kalandjaikat, s átadni magunkat a Brooks által teremtett hangulatnak.

Cromwel

Shannara - Az ifjak
Európa Könyvkiadó, 2002
Ára: 2200 Ft