A cigányzene tiszta Stones, mínusz a drogok

Téglás Zoliról nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egyetlen olyan magyar zenész, akit a világon mindenütt elismernek: a kaliforniai Ignite punkrock-zenekar énekeseként és a Pennywise, illetve sok más együttes beugró frontembereként bejárta az egész világot, de együtt játszott a Guns N' Roses kétharmadával is. Harcos környezetvédő, állatbarát, és tavaly óta már ismét veresegyházi lakos. A zenéről, a filmszerepekről és arról is beszélgettünk, mivel akarja lenyűgözni Elton Johnt, a cimbalom nagy rajongóját.

Hátrány vagy előny, hogy magyar vagy?

Odakint mindig azt mondom, hogy Hungarian-American vagyok, magyar amerikai és nem amerikai magyar. Szóval magyarikai vagyok. Először magyar, amerikai csak utána, de mindkét országot nagyon szeretem. Hátrány még nem ért azért, mert magyar vagyok. A kölykök imádják a koncerteken, amikor magyarul énekelek. 

Mi az, ami jobb Amerikában?

A szolgáltatóiparban verhetetlenek, látod a fogukat állandóan, mert teli szájjal mosolyognak. Érdekes ez, itthon mindenki panaszkodik, hogy nincs pénz, és ezért komor az arca, de nézd meg Thaiföldöt, ott aztán tényleg nincsen pénzt, mégis mindenki mosolyog. Azt is nagyon szeretem Amerikában, hogy hagynak dolgozni és élni. Melózol, és ha keményen tolod, akkor jutsz egyről a kettőre.

Tudod, a klasszikus amerikai álom. Na, az a mai napig létezik és működik. Persze ehhez rengeteget kell dolgozni, mindenkinek két állása van, nekem is. A mexikóiak 3-4 helyen tolják, ők a legkeményebbek. Hazaküldik a lóvét, 15 éven át güriznek, mint a barom, aztán hazamennek, vesznek egy nagy házat, és élnek, mint a királyok. Egy átlag ház az USA-ban 6-700 000 dollárba kerül, annak a részleteit keményen fizetni kell. De legalább békén hagynak. Nincs 27 százalékos áfa.

Te is ezt akarod? Nagy ház és lazulás örökké?

Én már visszaköltöztem Magyarországra. Van lakcímkártyám is.

Mekkora kultúrsokk volt Veresegyházon élni Los Angeles után?

Egy éve jöttem vissza, és a kultúrsokk most nem olyan nagy, mint a hetvenes években, amikor egy farmerdzsekit hoztam egy haveromnak LA-ből, és teljesen eldobta tőle az agyát. Most bementem egy szupermarketbe, és olyan termékeket is lehet kapni, ami Amerikában sincsen. Például mogyorótejet, ami nagyon fasza, csak LA-ben nem láttam sosem. A fogyasztói társadalom itt is pont olyan, mint odaát, ebben utolértük az USA-t. Szeretek itt lenni, beülni egy kávézóba, és beszélgetni az emberekkel. Rohanás van itt is, de a kapcsolatok hosszabb távra szólnak, és eleve, itt nem rohan annyira senki, át lehet dumálni simán egy délutánt, amire Los Angelesben nem is emlékszem, mikor volt példa. Másrészt az én gyökereim itt vannak. Az USA-ban turistának éreztem magam, pedig kint születtem, ott éltem le az életemet. 

Miért jöttél vissza?

Hülyén fog hangzani, de szeretnék a magyar zenészeknek, a magyar zenevilágnak segíteni. Pont úgy akarom csinálni, ahogy Árpa Attila a filmvilágban, aki visszajött Németországból. Nagyon jó színész és kiváló rendező. Most forgattuk az Argo 2-t, abban például szerepelek is, egy jelenetben lefejeznek. Árpa a németeknél megtanulta, hogy kell filmet forgatni, hogy kell az emberekkel bánni, a színészekből kihozni a maximumot. Amit láttam tőle, nagyon tetszik, én is ezt akarom csinálni, csak más területen. Hozott befektetőt, szerzett pénzt a Filmalaptól, leforgatta a valaha készült legnagyobb, leglátványosabb magyar akciófilmet, amiben az egész stáb erőn felül teljesített. 

Amerikában azt tanultam meg, hogyan adod el magad, hogyan veszel fel egy lemezt rendesen, hogyan turnézol, és mit jelent egy kéz a zenében. A zene számomra szent dolog. A gregorián ének is azért született, mert így gyorsabban eljuthatunk Istenhez. Ez az, amit nem szabadna elfelejteni, de sajnos a magyar zenészek – tisztelet a kivételnek – ezt teljesen elfelejtették. A zenélésnek egy katartikus, spirituális élménynek kellene lennie, nem arról kéne szólnia, hogy sztár lesz belőled. Ki a faszomat érdekli, hogy sztár vagy?

Nem akartál sztár lenni soha?

Dehogy akartam. Nem is lettem az. Egy parasztgyerek vagyok, aki sok lehetőséget kapott az élettől, de keményen megdolgoztam mindenért, amim van, ennyi. Amikor Slash menedzsere megkérdezte, akarok-e próbálni a Velvet Revolverrel, azonnal igent mondtam, aztán otthon írtam két dalt, amit el is játszottunk. Kurva jó volt, én voltam a Guns N' Roses énekese két percig. Ezt sem veszi el tőlem senki. (A Velvet Revolverben az Guns N' Roses három egykori tagja is játszott, Slash, Matt Sorum dobos és Duff McKagan basszusgitáros.) Hívtak a Velvet Revolverbe is, mert Slash addigra már kurvára ráunt az énekesekre, Scott Weiland szétkúrta a zenekart a heroinnal. Nem jött össze, a fel is oszlottak, Slash meg a Myles Kennedyvel turnézik inkább, és micsoda tökös rockzenét játszanak már. El is akartam menni a bécsi koncertre, de nem jött össze, mert nagyon dolgoztam. Éppen egy cigánynótát írok, egy eredeti cigány dalt, amit angolul fogok énekelni.

Egy létező dalt írsz át?

Nem. Én írtam a szöveget és a zenét is, aztán leültem egy híres cigány zeneszerzővel, hogy segítsen rendesen megcsinálni, mert kurva nehéz. A cimbalom és a hegedű ugyanis ugyanabban a hangnemben kezd, ugyanazt játssza, és oda is térnek vissza. Ez az amerikai fülnek nem jó, egyszerűen nem akarják befogadni, túl idegen nekik. A cimbalomnak mást kellene játszania, ezen agyalok most. A rakenrollban a cimbalom, ami legyen a bőgő mondjuk, és a hegedű, ami meg a gitár, teljesen mást játszik, erre énekel rá az énekes. Egy hete dolgozunk rajta, hogy jól szóljon, remélem, most már hamar végzünk. Eredeti hangszerekkel fogom feljátszani egyébként. Van egy barátom, Elton John gitárosa, ő mesélte, hogy Elton imádja a cimbalmot, és vett is egyet magának. Ha minden igaz, össze fog jönni, hogy a cigánynótámat előadhassam neki egy héttagú cigányzenekar kíséretében. Angolul. Be fog szarni.

Angolul át lehet azt adni egy cigánynótában azt, amit magyarul mond?

Igen. Nehéz, a magyar nyelv ugyanis eszméletlen dolgokat képes elmondani, és a finom nüanszokat nehéz visszaadni angolul. Ott volt például a Csitári hegyek alatt, amit feldolgoztunk az Ignite-tal. Az volt a tervem, hogy legyen neki rendes angol szövege, hogy írok egyet hozzá, ami ugyanazt fejezi ki, mint az eredeti, magyar szöveg. Na ebből lett az, hogy 

Milyen ótvar szar már nem? Írtam egy dalt a nagynénémhez, a Kocsmárosnét. A hetvenes-nyolcvanas években kocsmáros volt, gyerekként valami embertelen mennyiségű alkoholistát láttam könyörögni nála. „Erzsikém, csak még egy deci bort adjál, aranyom.” Úgy két éve a neten nézegettem Petőfi-verseket, és nesze, nem ott van, hogy Kocsmárosné, arany virág, adja ide legjobb borát? Fel is dolgoztam.

Hogy kerültél az Argo 2-be?

Bemutattak Árpa Attilának, és kérdezte, hogy nem akarok-e beszállni a filmjébe, mert pont van egy szerep, amire alkalmas lennék. Már régóta akartam magyar filmben szerepelni, kapóra jött a dolog. Két amerikai filmben is volt szerepem mostanában, az egyik a Marsi Ridley Scott-tal, de erről nem beszélhetek, mert van egy ember a stábban, akinek az a dolga, hogy a Google-ön állandóan nézi, ki mit mond a filmről, és ha lebukok, nagyon rálépnek a tökömre. A másikról is csak annyit mondhatok, hogy egy tankparancsnokot alakítok benne. Mindkettőt itt forgatták Budapesten, jó meló volt, jól is fizetett, de az Argo 2-t szívből csináltam, ott nem érdekelt a pénz cseppet sem. De tudod mit? Az Argo 2 hárommillió dollárból jobban fog kinézni, mint a 125 milliós költségvetésű amerikai posztapokaliptikus sci-fi, mert a magunkénak éreztük. 

Két zenekarban is játszol egyszerre, az Ignite-ban és a Zoli bandben. Mi a különbség a kettő között?

Nem sok, mindkettőben én írok mindent, csak a zenészek mások. A Zoli bandben például Keith Caputo, a Life of Agony-énekes gitárosa is benne van, a zene pedig kicsivel rockosabb, metálosabb, mint az Ignite. Öregszem, és öreg énekes ebben a két műfajban tud érvényesülni legjobban. Nagyon jól tudok pálinkát főzni, az egy dolog, de abból éljek meg? Mi máshoz értek? semmihez. 

Az Ignite-nak sincs vége, most vesszük fel az új lemezt úgy, hogy a többiek Kalifornában feljátsszák az alapokat, én meg itthon feléneklem, egy stúdióban pedig összekeverik. A Falu című szám már kijött róla, olyasmi lesz az egész anyag. Szövegvilágában igyekszem a falut, a magyar vidéket megénekelni, mert hiába születtem kint az USA-ban, a hátteremet, a családszeretetet a szüleimtől kaptam, és ők úgy neveltek, mintha falun éltünk volna.

Nem mondok nemet egy melóra sem, mert úgy nevelkedtem, hogy amíg munka van, addig csinálni kell, és nem sírni. Ezeket az értékeket akarnám a magyar zenei életben is meghonosítani, szívesen lennék zsűritag egy zenei tehetségkutatóban. Ott sem azt tanítanám meg nekik, hogyan kell sztárnak lenni, hanem azt, hogy miről szól egy adott dal, hogyan kell a közönséghez eljuttatni. 

A mostani zenészek mintha elfelejtették volna, miért állnak a színpadon. Ha egy pár elmegy a koncertedre, akkor kifizeti a jegyet, iszik két sört, a gyereket meg otthon rábízza a babysitterre – ez rögtön 100 euró. Az a minimum, hogy a színpadon meghalok, és elfeledtetem velük a problémáikat, ez így fair. Ha valaki úgy megy el egy bulimról, hogy jobban érzi magát, akkor elvégeztem a munkámat.

Amikor magyarul énekelsz a színpadon, azt hogy fogadja a közönség az Egyesült Államokban?

Imádják, de nem csak ott, most voltunk Japánban, ahol a kölykök a refrént magyarul énekelték, „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – Japánban japánok, magyarul. Szürreális volt, letaglózott, majdnem sírtam éneklés közben. Az amerikai közönség nagyon nyitott, gondolj csak a System of a Down-ra, ők örményül is énekeltek, mindenki imádja. Az ország kialakulása, a nagy népi olvasztótégely miatt az identitására mindenki büszke, hányan mennek el a Dropkick Murphysre csak azért, mert írek, például. Ugyanez vonatkozik rám is, ha magyarul éneklek, jobban odafigyelnek. Ezért akarom terjeszteni a világban a cigányzenét, mert iszonyú fontos része a zenei örökségünknek. Miről szól a cigányzene? Szerelem, család, fájdalom, tiszta Rolling Stones, mínusz a drogok.  

A magyarságod fontos neked?

Fontos, de nem úgy, mint ahogy azt a politikusok sulykolják. Eleve nem politizálok, nem foglalkozom a témával, engem a környezetvédelem érdekel nagyon, azon keresztül igyekszem kifejezni a hazaszeretetemet. Veresegyházán van három gyönyörű tó, egy védett természetes tó, és két másik, egy 1948-ból, egy a hetvenes évekből. Az önkormányzat meg belevezetteti a tisztított szennyvizet a tóba, ott a házam előtt. Nagy cégekkel kötöttek szerződést, és mind a három tavat el fogják pusztítani, nyitott szennyvíztelep lesz belőle. Figyelni kellene a természetre, mert tudom, hogy nagy biznisz felmarkolni a lóvét, de mi lesz tíz év múlva? Húsz év múlva? Egy nagy szennyvíztelep lesz az egész ország, ha nem vigyázunk az értékeinkre. Veresegyházán kivágják a százéves fákat, mert öregek, máshol meg erdőt irtottak, hogy egy szaros szupermarket legyen a helyén. Agyrém, komolyan.

Ha jól tudom, az USA-ban is aktívan részt vettél a környezetvédelemben.

Még mindig aktív vagyok, a Sea Shepherdben és a Pelican Rescue Teamben is. Utóbbit a bátyámmal közösen alapítottuk, és pelikánokat ment. Az előbbibe azért vágtunk bele, mert iszonyúan dühített, ahogy lehalásszák az óceánt a partoknál, tulajdonképpen egy 4 kilométeres sávban már nincs is élővilága. Vannak kvóták, de nincs ember a betartatására. A vízben nincs hal, és emelkedik a hőmérséklete, a pelikánok meg éheznek. Az amerikai vadvédelmi minisztériummal állunk kapcsolatban, Malibu és San Diego partjainál figyelünk arra, nehogy baja essen az állatoknak. Nemcsak a pelikánok vannak bajban, hanem a fókák is. Kijönnek a partra, az emberek meg agyonverik őket. Rettentő dolgokat láttunk.

Az Ignite-ot legközelebb január 31-én lehet látni/hallani  a Barba Negrában, majd másnap egy akusztikus koncerten az A38 hajón.