Van, aki partival készül a nyárra, míg egyesek arcokat tépnek

Az Index szerkesztősége gyakran kap zenei anyagokat feltörekvő együttesektől, előadóktól. PickUp néven elindított sorozatunkban időről időre beszámolunk három új névről, csapatról, küldjenek akár lemezt, kislemezt vagy single-t.

Fontos: az Indexet az előadók keresik meg, érdekükben nem jár közben kiadó – sem PR-os, sem marketinges, legfeljebb kapcsolattartó. A hármas listát a Kultúra rovat – stílusbéli és tartalmi korlátok nélkül – kizárólag saját belátása szerint állítja össze. A mostani PickUp három előadója:

• Foreland,
• Nagy Dani,
• Divent.

Szökésben

Több mint fél évtizede van jelen a magyar zenei életben a Foreland produkció. A banda, amely már számos hazai fesztiválon megfordult, most áprilisban jelentette meg új nagylemezét 11 dallal, ami a Hogyha megszöknél címet kapta.

A zenekar pop- és rockelemeket kever modern elektronikus köntösbe öltöztetve. Kicsit a 2010-es évek magyar popzenéjének élvonalát idézi a csapat, a férfi és női ének keveréke pedig intim, könnyed hangulatot eredményez.

A szövegek főként az érzelmi, szerelmi kapcsolatokra építenek. Belső és interperszonális élményeket fogalmaznak meg. Ami érdekes a Foreland dalszövegeiben, hogy noha a stílusban bejáratott, megszokott képeket kapjuk, a szóhasználat sehol sem válik pongyolává. Mindenhol sikerül a lehető leginkább minőségien megfogni az egyszerű sorokat is. Ha idővel sikerülne itt-ott a magyar pophoz képest is páratlan képeket teremteni,

A zenében is kicsit hasonló az élmény. Számos stílust kevernek, a befogadhatóság hibátlan, ugyanakkor csak pillanatokra lépnek ki adott stílusokra jellemző konvenciókból. Vannak elemek a mai zenét idézve, de a dalok igaz valójukban inkább a 2000-es, 2010-es évek trendjeit elevenítik fel. Mindenesetre az irány érződik, így talán csak idő kérdése, hogy igazán nagy stílusbeli áttörés születhessen. A hangszerelés profi, igényes, minőségi az összhatás.

Hogy a Foreland képes lesz-e megugrani azt, amire zenéjükkel jelenleg törekszenek, idővel kiderül. Annyi bizonyos, hogy a magyar popzenén belül egy igazán minőségi produktumot hoztak létre új lemezükkel.

Szürke álmok

Nagy Dani (DANI) nemrég debütált első dalával, a Felébredtem című szerzeménnyel. Noha a zenéjében még számos gyermekbetegség érződik, a hangulat, amit megteremt, igazán erős. Valahol a régi korok zenéjét idézi, de egy modernebb felfogásban.

Az alkotás egyelőre még inkább egy minőségi demófelvétel érzetét kelti. Adódnak benne keverési hibák, aránytalanságok, illetve az énekeken is érdemes még dolgozni, mindennek ellenére a hangszeres témák remek harmóniákat alkotnak, és a dal idővel behúzza az embert, a végére pedig ezek a hibák elsikkadnak, mert a megteremtett hangulat erősebbé válik.

Amennyiben az alkotó kiküszöböli azt a néhány dolgot, ami elvesz az élményből, hatalmas lépést tehet előre. Ha pedig közben képes óvatosan egyensúlyozni ebben a zenei világban anélkül, hogy a régi mestereket másolja, idővel megtalálhatja azt a vékony fénynyalábot, amin haladva egészen különlegessé válhat a magyar zenei közegben.

Kontrasztban az erő

Új dallal jelentkezett májusban a Divent. zenekar. A négyfős formáció a modern metál legvaskosabb mélységeibe viszi le az embert, miközben olyan könnyed, már-már pop-rockos elemekkel tölti ki az étert, hogy ennél csak a Slipknot/Halász Judit mash-up esetében találkoztam nagyobb szakadással – költői túlzás. 

A banda, akik nevük végére konzisztensen pontot írnak, igazán profi számot raktak össze. Szép, sokrétű, színes hangzásvilággal indítják el dalt, ami egyfajta érzelmi zavart vált ki a hallgatóból, mert egyszerre letargikus, szövege sötét, de közben felemelő zenei elemekkel krémesítik az eredményt.

Aztán kapunk egy másodpercnyi csöndet, majd letépik az arcunkat. A nagyon zúzós részeknél annyi zavart meg kell említeni, hogy az összhangzás némileg sérül, a nagyon mély, torzított elemek olyan koszt tesznek a refrénbe, ami miatt még nekem is kétszer kellett nekifussak, mert nem tudtam eldönteni, hogy a fülhallgató recseg vagy a felvétel ennyire koszos. Az ilyen stílusú metálzenekaroknál ezzel nem is lenne gond, csak épp a gazdag, éteri, tiszta hangzások sérülnek, hiszen utánuk a hirtelen váltás elvesz valamit, amit korábban felépített a banda.

Ének szempontjából Mihalovics Gréta színes, érzelemdús hangja rengeteget tesz hozzá az összhatáshoz. Noha a mélyebb részeknél érződik némi nazalitás, ami kicsit elvesz az élményből, ezek a magasabb regiszterekben kivesznek.

A Divent. már 2023-ban is kidobott számos izgalmas zenét. Reméljük, hogy a jövőben is hozzák ezt az itthon egyedi, páratlan kettősséget, amit képviselnek, azzal az izgalmas zenei világépítéssel, amit a mostani dalukban is hallhattunk.