Amikor azért nem mész át az apasági teszten, mert a meg nem született testvéred az apa
Ilyen címekkel leginkább a bulvárlapok címlapján találkozunk, csak hogy aztán kiderüljön, hogy valójában nem a testvér, hanem a legjobb barátja az apa, és nem meg nem született, hanem rég halott. Ebben az esetben azonban tényleg egy tudományos érdekességről van szó, amire a Stanford kutatói bukkantak rá.
A történet azzal kezdődött, hogy egy amerikai párnak sehogy sem akart össze jönni a második gyerek, ezért elmentek egy meddőségi klinikára. Itt aztán a férfi spermáját mesterségesen a felesége méhébe jutatták, és kilenc hónap múlva meg is született a kisbabájuk. Igen ám, csakhogy a kisfiú vércsoportja nem egyezett meg a szüleiével: ők mindketten az A vércsoportba tartoztak, a kisfiú azonban AB-s volt.
A szülők attól tartottak, hogy a klinikán összekeverték a spermamintákat, ezért csináltattak egy apasági tesztet. Sajnos a legrosszabb beigazolódni látszott, mert az "apa" valójában nem az apa volt. A rejtélyt tovább növelte, hogy abban az időben, amikor a kisbabájuk megfogant, a klinikán csak egy másik, afro-amerikai párt kezeltek. Mivel a kisbaba bőre fehér volt, ezért azt a lehetőséget, hogy az afro-amerikai férfi spermájával keverték össze az övéket gyorsan elvetették.
A család ügyvédje ekkor fordult egy Stanfordon tanító genetika professzorhoz, Barry Starrhoz. Starr azt javasolta a párnak, hogy végezzék el házilag a 23andMe nevű cég genetikai tesztjét, ez ugyanis érzékenyebb, mint egy egyszerű apasági teszt és más rokoni kapcsolatokat is kimutat. Ennek a tesztnek az lett az eredménye, hogy a kisfiú apja valójában a nagybátyja. Csakhogy a kisfiúnak nincs nagybátyja.
A stanfordi kutatók ekkor jöttek csak igazán izgalomba, mert úgy sejtették, hogy a férfi, aki a kisbaba apjának gondolta magát egy emberi kiméra, azaz egy olyan ember, akinek több genomja van. A kimérák úgy jönnek létre, hogy a méhben több petesejt is megtermékenyül, ám az egyik csak egy darabig osztódik tovább, aztán összeolvad egy másik megtermékenyült petesejttel és egy orgnizmusként fejlődnek tovább.
Hogy teszteljék ezt a feltevést, a kutatók mintát vettek a majdnem-apuka arcának a két oldaláról, illetve a spermájából. Míg az arcából vett minták nem egyeztek meg a kisfiú génjeivel, a spermával már most volt a helyzet, mert ott két genomot is találtak, és az egyik megegyezett a kisbaba genomjával. Ez azt jelenti, hogy az élete legeslegelején az "apának" volt egy ikertestvére, akivel aztán egybeolvadtak a méhben, de genetikailag ez a pár osztódást megélt ikertestvér a gyermekének az apja.