Összeszámolják Magyarország kreatívjait

17 millió forintot nyert a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán a Demos Magyarország Alapítvány. A magát agytrösztnek nevező, a miniszterelnök holdudvarához tartozó politikai tanácsadó intézmény a kreatív gazdaság lehetőségeit vizsgálja meg, a projekt befejezési határideje 2008. június 30.

Az NKTH Jedlik Ányos nevű programja tavasszal írt ki pályázatot "a jelentős tudományos és gazdasági áttörést ígérő, vállalati igényeket szolgáló, hosszú távú stratégiai kutatások, valamint a modern társadalom kihívásait vizsgáló kutatások támogatására".

A kormányfő könyvéhez "intellektuális segítséget" nyújtó, nemrégiben fizetős baloldali politikai iskolát nyitó Demos a "Technológia, tehetség és tolerancia. A kreatív gazdaság lehetőségei Magyarországon. Regionális és nemzetközi összehasonlító vizsgálat" c. pályázatával nyert.

Dessewffy Tibor, az alapítvány vezetője "nagyon jó kutatásnak" jellemezte a Demos projektjét, majd a témát boncolgató felvetésünkre egy 2005-ös Népszabadságban megjelent cikkét (Milyen országot akarunk?), illetve a projekt rövid szöveges szinopszisát küldte el nekünk.

E szerint 2008 nyarára képet kaphatunk arról, hogy Magyarországon mely városban, mely régióban kulminálódik a magyar kreatív energia, azaz az országban hol élnek szívesen a találékony elmék, illetve képet kapunk arról, milyen területen érdemes gyúrni, hogy végre elkönyvelhessünk egy saját sikersztorit (lásd finnek a Nokiával, szlovákok a NOD32-vel stb.).

A kreatív munkás

Az úgynevezett "kreatív osztály" fogalmát az ezredforduló környékén alkotta meg Richard Florida, aki az amerikai társadalmat és gazdaságot vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az igazán fejlődő és gazdagodó régiók, városok titka, hogy jelentős kreatív réteg lakja.

A kreatív munkást nem is szakmája, hanem hozzáállása különbözteti meg a munkáját előírásszerűen végző társától: hajlamos a változtatásra, független, rugalmas és toleráns más kultúrákkal szemben.

A mérnöktől az orvoson át az IT-szakamberen keresztül a művészig, egyetemi tanárig sokféle kreatív van, lényeg, hogy eredményeik nemcsak a saját szakterületükön, hanem szélesebb, komplex területen is hasznosíthatók, hozzájárulhatnak egy régió, nemzet gazdasági fellendüléséhez.

Az Egyesült Államokban ilyen város San Francisco, Austin, Portland, Seattle. Az ország lakosságának 26 százaléka része a kreatív szektornak. Florida nemzetközi listáját egyébként a telefónia egyik éllovasává fejlődött Finnország és Svédország vezeti.

Hány meleg él Mátészalkán?

A Szilícium-völgy is jó példa: a klasszikus ipari társadalom mottójával ("mindenki oda költözik, ahol munka van") ellentétben Florida három alapvető feltételt ("a három T") jelöl meg egy kreatív központ kialakulására: tehetség (magasan képzett, tehetséges populáció), technológia (fejlett infrastrukturális háttér) és tolerancia (változatos társadalom az élni és élni hagyni jelszavával), ha ez van minden van (a Szilícium-völgyet - mint írja - a kínai, indiai és magyar emigránsok turbózták fel, ezért ellenzi Bush 2001 utáni, bezárkózós politikáját ).

A kreatív központok vizsgálatakor Florida olyan szempontokat vett figyelembe, mint például a "bohémek" és a melegek száma, helyzete, elfogadottsága egy adott helyen, mint a tolerancia fokmérője.

Magyarország kreatív térképét készíti a Demos Alapítvány, illetve leírásuk szerint megpróbálnak segíteni a magyar fejlesztéspolitikának azzal, hogy meghatározzák, mely ágazatokat érdemes fejleszteni, milyen területekbe érdemes pénzt és kreatív energiát ölni. Magyarország kreatív térképével - mint részeredmény - a Demos 2007 június 30-ra készül el.

Dessewffy a megnyert pályázatról még elmondta, az alapítvány költségvetésének 10 százalékát jelentik az állami pénzek, bár, hogy a 100 százalék mennyi, arra nem tudott válaszolni mert - mint mondta - nem könyvelő.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!