Elfújta a szél, elfújta a szél a szavazólapom
2006. február 21., -
Biztosan befolyásolja az időjárás a választások kimenetelét, csak nem tudjuk, hogyan. Egy szép narancssárga napkelte, egy égővörös naplemente, a kéklő ég, vagy a zöldellő rétek, esetleg a barna szántó tesz nagyobb hatást az emberre? Elemezzen velünk és az OMSZ-szel!Ha esik az eső, kevesebben mennek el a hétvégén utazni, de ha nagyon esik, még szavazni se megy szívesen senki. Ha meleg van, megint a turizmus fejlődik a demokrácia helyett, ha hűvös az idő, fordítva, ha csikorgó hideg van, megint kevesebben kelnek útra.
És a széljárásról még nem is beszéltünk, holott ellenszélben nem csak pisálni nehéz. Ám arról ismét nem rendelkezünk adatokkal, hogy mi a jellemző a szavazóknak a szavazókör körüli eloszlására, inkább keletről nyugatra, vagy fordítva mennek az emberek voksolni.
Talán Sólyom László is azért döntött az áprilisi dátumok mellett, mert a legszeszélyesebb hónapban bármi előfordulhat.
Egy átlagos április 9-én
Még szerencse, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kiadott egy anyagot arról, hogy a mögöttünk álló négy demokratikus választás idején milyen idő volt, és a sokéves átlag alapján mire lehet számítani.
de meleg 23-ra számít
Most meg fognak lepődni: a sokéves átlag alapján átlagos időjárásra lehet számítani.
Áprilisban már elég nagy, a nyárra emlékeztető mértékű a hőingadozás a nappal és az éjszaka között, 10 fok körüli. Talajmenti fagyok még lehetnek, egész napos csapadék, vagyis több mint hatórás eső előfordulása 10 százalék.
Április 9-én 10,4 fok az átlagos hőmérséklet, a hidegrekord -10 (2003, Nógrád megye), a melegrekord 29,1 (1986, Budapest) fok volt. Április 23-án már melegebb az idő, de nem sokkal: az átlag 11,1 fok, a hidegrekord -5,6 (1938, Szombathely), a melegrekord 30,6 fok volt (1995, Esztergom). Kritikus mennyiségű eső előfordulása elég kicsi, de délutáni esőkre nyugodtan számíthatunk.
Az OMSZ konkrét előrejelzést ugyan csak egy héttel a választások előtt április 2-ra és április 16-ra ígért, de az összeesküvés-elméletek fanatikusainak kedvéért, azért nézzük, milyen idő volt a korábbi választásokon.
1990-ben kifejezetten borult ég várta a szavazókat március 25-én és április 8-án is. Az első fordulóban ugyan keleten még kisütött a nap, de nyugaton már komoly csapadék is hullt, április 8-án pedig még havazott is északkeleten. A hőmérséklet ideálisabb volt a szavazásra, 11-20 fok között alakult.
A választás első fordulójában a jogosultak 65,11 százaléka ment el szavazni, a másodikban 45,54. Az MDF 164, az SZDSZ 92, az FKGP 44, az MSZP 34, a Fidesz 21, a KDNP 21 mandátumot szerzett.
1994-ben május 8-án és 29-én voltak a választások, tehát eleve melegebbre lehetett számítani. Ezúttal a nyugaton élők kaptak több napot 8-án, de hőségről nem volt szó, 14-20 fok között volt a hőmérséklet. 29-én viszont borzasztó volt az időjárás, csaknem mindenütt esett, zivatar sok helyen, néhol jégeső is előfordult, a levegő mégis nyáriasan melegre sikerült, 22-27 fok között alakult, bár északon - nyilván valami hidegfront miatt - néhol csak a 8 fokot érte el.
A választás első és második fordulójában - jobb, majd rosszabb idő ide vagy oda - többen mentek el szavazni, mint négy évvel korábban, 68,92, illetve 55,12 százalékos volt a részvétel. Az eredmény pedig: az MSZP 209, az SZDSZ 69, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20 mandátumot szerzett.
1998-ban volt a legjobb szavazni, na nem (csak) azért, mert Orbán Viktor lett a miniszterelnök, hanem mert jó meleg, nyári idő volt. Aki emiatt ment el nyaralni, és bánkódott a végeredmény miatt, az magára vethet. Május 10-én ugyanis az átlaghoz képest meleg volt, a nap sokat sütött, eső sehol, és 25-30 fok volt (!). Május 24-én aztán - talán megbánták az égiek - hűvösebb volt az idő (15-18 fok), borult volt az ég, eső viszont nem sok esett.
A részvételi adatokon meg is látszott mindez. Hogy mi, nem tudjuk pontosan: az első fordulóban jóval kevesebben mentek el szavazni, mint '90-ben és '94-ben (56,26%). Vagy a nagy meleg lehetett ennek az oka, vagy a választók egy része a két ciklus mérlegét megvonva rájött, tök mindegy, kire szavaz. A második fordulóban ezúttal valamivel többen mentek el szavazni (57,01%).
2002-ben a 2006-os választások időpontjához hasonlóan április elején, 7-én, és végén, 21-én kellett voksolni. Az első fordulóban elég rossz idő volt, 4-10 fok között alakult a hőmérséklet, szeles, csapadékos idő volt, északkeleten még hó, hózápor is előfordult. Április 21-én már melegebb volt, borult volt az idő, bár a nap is sütött, délután pedig az eső tette érdekesebbé a napot.
A részvételi arány az első fordulóban a rossz idő ellenére 70,53 százalék volt, a másodikban - emlékeznek, hatalmas mozgósítás folyt a szoros eredmény miatt - 73, 51. A választást számszakilag a Fidesz-MDF nyerte, de nem eléggé, mert a baloldal alakíthatott kormányt. A mandátumok így alakultak: a Fidesz-MDF 188-at (ebből az MDF 24-et), az MSZP 178-at, az SZDSZ 19-et szerzett.
