Kiütéssel nyerte az érvénytelen szavazást Rétvári
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
Vasárnap este hét óráig lehetett szavazni a XI. kerületi időközi országgyűlési választáson.
A szavazásra jogosultak 38,29 százaléka vett részt a választáson, így a választás érvénytelen.
A választás első fordulója akkor lett volna érvényes, ha a választópolgárok legalább fele szavaz. Február 10-én már a 25 százalékos részvételi arány is elegendő lesz.
A végleges adatok szerint a KDNP-fideszes Rétvári Bence 67, az SZDSZ-MSZP-s Lakos Imre 20,3, az MDF-es Csapody Miklós 9,7, a MIÉP-es Fenyvessy Zoltán 3 százalékot szerzett az eredménytelen szavazáson. Rétvári 50 százalék feletti részvételi arány esetén már most mandátumot szerzett volna.
A választást a KDNP-s Deák András október végi halála miatt kellett kiírni. A koalíció és az MDF jelenleg is aktív országgyűlési képviselőt indított. Előbbi az MSZP támogatását is élvező SZDSZ-es Lakos Imrét, utóbbi Csapody Miklóst, aki 1990 és 2002 között sorozatban négyszer nyert egyéni mandátumot a választókörzetben. Amennyiben Csapody győzni, úgy az MDF az első (és eddig utolsó) magyar űrhajóst, Farkas Bertalant küldené a parlamentbe.
Senki sincs elkeseredve
Rétvári Bence (KDNP-Fidesz) szerint a részvételi arány az elmúlt évek időközi választásaihoz képest 8-10 százalékkal magasabb volt. Az eredmény, amit elért, az pedig önmagáért beszél. Lakos Imréék szerinte felelőtlen ígéretek garmadáját zúdították a kerületre, olyanokat, amikről tudták, hogy a következő két évben nem lehet megvalósítani. "Olyan volt, mintha Demszky kicsi reinkarnációi kampányoltak volna" – mondta.
Lakos Imre (SZDSZ-MSZP) szomorú volt az alacsony részvételi arány miatt, ő abban bízott, hogy már az első forduló eredményes lesz. Szerinte a Fidesz nem lehet büszke az eredményre, mert hiába jártak házról házra a kampány során, az összes szavazónak csak a 25 százalékát tudták mozgósítani. A két hét múlva sorra kerülő ismétlésen nem érzi magát esélytelennek, úgy gondolja, hogy az MSZP-s szavazókat kell jobban megszólítani, mert ők nem érezték a választás súlyát, mivel nem kellett megvédeni a kormányt, ezen a mandátumon semmi sem múlik a parlamentben.
Csapody Miklós (MDF) elmondta, hogy óriási az öröm az MDF-ben, hiszen a 10 százalék körüli támogatottsággal felülmúlták az előzetes várakozásokat. Az eredmény szerinte azt bizonyítja, hogy a magyar politikai életben az MSZP, illetve a Fidesz mellett megjelent a harmadik erő, az MDF.
Fenyvessy Zoltán (MIÉP) elégedett a 3 százalékos eredményével, mert pártja megőrizte a bázisát. Az MTI-nek adott nyilatkozata szerint az alacsony részvétel oka a parlamenti politikusokkal szembeni kritika. A második fordulóban valószínűleg nem lép vissza.
Eleinte úgy tűnt, hogy a Fidesz-KDNP is aktív képviselőt, Simicskó Istvánt indítja, végül a fővárosi önkormányzat frakciójának tagja, a KDNP-s Rétvári Bence nyert jogot az indulásra.
Rajtuk kívül a MIÉP-es Fenyvessy Zoltán indul még, a Munkáspárt jelöltje nem tudott összegyűjteni elég kopogtatócédulát.
Országgyűlési képviselő indítására időközi parlamenti választáson eddig egyszer volt példa. (Önkormányzati választáson már többször előfordult hasonló eset.) 2004-ben az MSZP Kránitz Lászlót indította a soproni időközi választáson. A soproni választási bizottság a fideszes és MIÉP-es tagok szavazataival kizárta a jelöltek sorából Kránitzot, mivel eleve mandátummal rendelkező jelöltet indítani szerintük ellentétes az Alkotmánnyal, a képviselők jogállásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvénnyel.
A Fidesz helyi kampányfőnöke akkor úgy fogalmazott: nem fair az MSZP eljárása, mert a választók nem tudják, kire szavaznak, lehet, hogy egy másik város polgárát juttatják így a parlamentbe. (Kránitz annak idején listáról került be a parlamentbe, ha egyéniben nyert volna, akkor természetesen a parlamentben maradt volna, de a listáról egy másik ember is mandátumot kapott volna. Ugyanez a helyzet lenne most is.)
Fidesz-MSZP 5:1
Szocialista jelölt időközi parlamenti választáson utoljára 2000. április 16-án győzött Székesfehérváron, Molnár Albert ötszázzal szerzett több szavazatot a Fidesz-FKGP-MKDSZ közös jelöltjeként induló Mikó Péternél. Aznap Fehérgyarmaton is volt időközi választás, ott az FKGP-fideszes jelölt nyert. 2001. április 8-án a Fidesz-MDF-FKGP-s Szűcs Lajos nyert Dabason. 2004-ben Szécsényben és Sopronban győzött nagy különbséggel az ellenzéki jelölt, bár Sopronban az alacsony részvétel miatt a választás érvénytelen volt. A 2005-ben megismételt választáson a Fidesz-KDNP-s Firtl Mátyás példátlan arányban, 71:17-re győzte le a szocialista Csák Ferencet. Az új ciklusban már tavaly ősszel megtartották az első időközi választást Horváth Balázs halála miatt. A veszprémi megmérettetésen a fideszes Horváth Zsolt győzött.
Csak Csapody Bajszáról lehetett hallani
A pártok és a választópolgárok sem vették komolyan a XI. kerületi időközi országgyűlési képviselő-választást, egyebek mellett ez magyarázhatja az alacsony részvételt - mondta Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője és Kiszelly Zoltán politológus.
Kiszelly Zoltán szerint négy fő oka van annak, hogy kevesen mentek el szavazni a XI. kerületben: a parlamenti mandátumarány, a jelöltek személye, a közvélemény-kutatások hatása és a lanyha kampány.
A politológus szerint az alacsony részvétel egyik oka, hogy nem szoros a kormánytöbbség és az ellenzék közötti mandátumarány a parlamentben, a XI. kerületi mandátum módosulása tehát nem okozhat döntő változást az országgyűlési erőviszonyokban.
Az indulók személye is távol tarthatta a szavazókat: a Fidesz-KDNP gyenge jelöltet állított; az MSZP nem indított önálló jelöltet, így a szocialista szavazók nem voltak motiválva a részvételben; a kis pártoknak pedig nincs akkora szavazóközönsége, ami jelentősen befolyásolhatná a részvételi arányokat - tette hozzá Kiszelly Zoltán.
A közvélemény-kutatások is befolyásolhatták a választást. A fidesz-szimpatizánsok azt gondolhatták, hogy nélkülük is meg lesz a szükséges ötven százalék, a szocialisták pedig úgy vélhették, hogy ha úgy is tíz százalékon van a pártjuk, akkor velük sem lesz meg a többség.
A két elemző egyetértett abban, hogy a pártok nem igazán kampányoltak. Kiszelly Zoltán rámutatott, hogy nem voltak jelentős rendezvények, ahol részt vettek volna a "nagyágyúk". Szomszéd Orsolya kiemelte: a kevésbé intenzív kampány gyakorlatilag nem is jelent meg az országos médiában, szinte mindössze az MDF-es Csapody Miklós bajszáról lehetett hallani.
A szakértő azt is aláhúzta, hogy az időközi választások hagyományosan alacsony részvétel mellett zajlanak.
Szomszéd Orsolya szerint a választói kiábrándultság, a politikai apátia is közrejátszhatott az alacsony részvételben. Ugyanis amellett, hogy a népszavazással kapcsolatban magas részvételi hajlandóságot mérnek a cégek, a politikából kiábrándultak száma is eléggé magas.
Az elemző hozzátette: Budapestre általában más erőviszonyok jellemzőek, mint az ország egészére. Emellett az alacsony részvételben a rossz időjárásnak is szerepe lehetett.
Szomszéd Orsolya úgy vélte: mindegyik pártnak érdeke lett volna, hogy jó eredményt érjen el a XI. kerületi választáson, ezzel ugyanis "éles helyzetben" is lemérhették volna, hogy a gyakorlatban beigazolódnak-e a közvélemény-kutatási adatok. A vasárnapi voksolásból azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a közelgő népszavazással kapcsolatban - tette hozzá Szomszéd Orsolya.
Kiszelly Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: a vasárnapi választás jó útmutató volt a Fidesznek és az MSZP-nek is ahhoz, hogyan változtasson, vagy épp ne változtasson népszavazási kampánystratégiáján. A Fidesz például valószínűleg felülvizsgálja majd a mozgósítási technikáját.
MTI
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
