Ízekre szedték a BKV paraméterkönyvét

Soha ekkora nyilvánosságot még nem kapott a főváros városüzemeltetési bizottságának ülése, mint most, jelentette ki a bizottság SZDSZ-es elnöke, Lakos Imre valamikor a háromórás paraméterkönyvről szóló vita félidejében. "Fejlődünk" - vágta rá egy bizottsági tag a többiek nagy lelkesedésére.

Délután egy órakor a BKV székházában különös jelenetek zajlottak le, amikor a főváros szakbizottságának - a tervek szerint legalábbis - igent, vagy nemet kellett mondania a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztésében az asztalra kerülő 2008-as, járatritkításokat tartalmazó paraméterkönyv-tervezetére.

Hagyó Miklós a távolból irányítot volna

A vita lényegi része persze már reggel eldőlt: a paraméterkönyvről szóló előterjesztésre - a tervezet hanyag, hiányos kidolgozása miatt - nem került rá a főváros jogi osztályának pecsétje, emiatt a tervezetet akkor sem lehetett volna elfogadni, ha a bizottság egyoldalúan támogatta volna.

"Koncepcióként jóváhagyom" - állt tehát azon az utolsó pillanatban módosított, Hagyó által aláírt előterjesztésen, amit ha elfogadott volna a bizottság, akkor úgy mondott volna igent a már csak a fővárosi szocialisták által támogatott paraméterkönyvre, hogy annak részleteit (vagyis, hogy hol, melyik BKV-járat, hogyan módosulna) utólag "hangolná finomra", magyarul: a döntés után hozná meg a döntéseket.

Hagyó Miklós "egyéb elfoglaltságára" hivatkozva nem jött el előterjesztésének megvitatására, ehelyett stábjának egy, a nyilvánosság számára teljesen ismeretlen tagját, egy bizonyos Antal Kálmánt küldte a harctérre, ahol végül koncepciója teljes vereséget szenvedett - nemcsak az ellenzék, de az SZDSZ, és a jelen lévő civil szervezetek képviselői is alapjaiban kérdőjelezték meg a sztrájkot és óriási kritikát kiváltó paraméterkönyv-tervezetet. Miután a fővárosi jogi ügyosztályának ellenjegyzése hiányzott, Antal Kálmán a helyszínen kiosztott egy, a paraméterkönyv kidolgozására egyhetes haladékot kérő határozattervezetet.

Ennek a tervezetnek semmi értelme

Miután kialakult a napirend, a vita kiterebélyesedett a BKV járatritkítási terveiről, és talán soha nem ütközött még ennyi érv és ellenérv egymással Budapest és a város tömegközlekedésének jövőjéről, irányáról, és egyáltalán arról, van-e a fővárosi vezetésnek olyan koncepciója, ami alapján az ilyen teljesítménycsökkenéssel járó terveket alá tudja támasztani.

"Ennek a tervezetnek semmi értelme" - jelentette ki Endrédy István (KDNP) bizottsági tag, mivel a kerületek elutasítják, a tervezetet véleményező közlekedési ügyosztály súlyos megállapításokat tett rá, a BKV-nak nincs működő vezetése, a szakszervezetek emiatt sztrájkolnak, és a BKV üzleti tervének szempontjából is megkérdőjelezhető.

Wintermantel Zsolt (Fidesz) kifejtette, annak ellenére, hogy a paraméterkönyv tervezetét a fővárosi önkormányzat ügymenete szerint nemcsak a BKV-nak és Hagyó Miklósnak kell elfogadni, a fél éven át - tavaly november óta tartó - előkészítési munkák során hónapokon át egyszer sem került jóváhagyásra a közlekedési ügyosztály elé. Az első hivatalos verziót április 9-én vehette át Benda György osztályvezető, aki mindössze 2 napot kapott a véleményezésre.

"Nem értem, hogy jöhet ki egy ilyen papír?" - foglalta össze véleményét az ellenzéki képviselő Hagyó előterjesztéséről, majd hozzátette: a főpolgármester-helyettes a városüzemeltetési bizottságnak azt a határozatát is figyelmen kívül hagyta, amiben arra kérte a BKV-t, az új paraméterkönyvnek a közlekedési cég költségvetésére gyakorolt pénzügyi és gazdasági, illetve externális hatásait is megvizsgálja. (A BKV mindössze az első paraméterkönyv-verzióhoz készített ilyen elemzést, lesújtó eredménnyel.) Wintermantel kifejtette, megérti, hogy Hagyónak nem volt bátorsága személyesen jelen lenni előterjesztésének megvitatásán.

A szocilaista frontális támadást észlelt

A szocialista oldalt főként Egerfai József képviselte. A politikus szerint azért van szükség a "járatritkítást is, de járatsűrítést is" tartalmazó paraméterkönyvre, mert a főváros lakossága 300 ezer fővel csökkent, a város szerkezete megváltozott, ehhez igazodni kell. Egerfai az előterjesztés elfogadására szólította fel képviselőtársait, mert szerinte a finomhangolás később is elvégezhető. Szerinte az ellenzék frontális támadást indított a BKV és a főváros vezetése ellen, ami elfogadhatatlan.

Egerfai érveire válaszolt Wintermantel Zsolt, illetve Schneller István, Budapest volt főépítésze, aki az Élőlánc civil mozgalom színeiben ült be a bizottsági tárgyalásra. Wintermantel elmondta, akik az agglomerációba költöztek Budapestről, azok sem "a Holdra járnak dolgozni", hanem visszajönnek Budapestre. Schneller: Az igaz, hogy már csak 1,7 millióan élnek Budapesten, de az agglomerációval együtt 2,8 millióan élnek és közlekednek Budapesten és környezetében.

Endrédy (KDNP) ezzel kapcsolatban kifejtette, az utóbbi öt évben megötszöröződött az irodák száma Budapesten, és a közlekedési szokások is változtak: ma már nem egy utazást tesznek meg a fővárosiak egy nap alatt, haza és a munkába, hanem többször közlekednek. "Ez egy nagy lehetőség a BKV-nak, aminek most az elpuskázásán dolgozik."

Illés Zoltán kieresztette a hangját

A fideszes politikus hozzátette, az a Hagyó Miklós által többször hangoztatott állítás sem igaz, hogy 6%-kal csökkent a BKV utasszáma, hiszen 2007-ben először nőtt. Demszky Gábor főpolgármesternek arra kijelentésére utalva, miszerint 6 éve nem nyúltak hozzá, és ezért szükség van a paraméterkönyv átfogó módosítására, kijelentette, a városüzemeltetési bizottság évente szoktak felülvizsgálni és módosítani a BKV összmenetrendjét. Ezt később Lakos Imre elnök is megerősítette.

Wintermantel végezetül idézett a főváros közlekedési ügyosztályának a paraméterkönyv-tervezetre írt véleményekből is: követési idők "elképesztők"; a minden időszakra kiterjedő ritkítás nem támogatható. Illés Zoltán (Fidesz) környezetvédelmi oldalról kritizálta a paraméterkönyvet, szerinte elfogadhatatlan, hogy a globális klímaváltozás idején a tömegközlekedés megcsonkításáról kelljen dönteni.

A Fidesz zöldpolitikusa mind erősebb orgánummal kifejtette, nem tagadja, hogy frontális támadást indított, de azokkal szemben tette ezt, "akik nem a közérdeket szolgálják (...) Vannak ilyen emberek a főváros vezetésében, akik a magánérdeket előbbre valónak tartják". Mint mondta, a paraméterkönyv-tervezet mögött pusztán ingatlanspekuláció áll, a járatritkítás után felszabaduló BKV-ingatlanokat ugyanis el lehet adni, hogy azon lakóházakat, irodaházakat építsenek. Lakos Imre erre közölte, nem tud ilyenről, de az ilyen feltételezések félrevezetik a vitát.

Egerfai ezután egy meglehetősen érdekes logikai következtetést levonva kérdést intézett a vele szemben ülő Illésnek. Kifejtette, hogyha a BKV elöregedett járművei - amelyek rengeteg káros anyagot bocsátanak ki - 20 perc helyett csak 30 percenként járnának bizonyára egészségesebb lenne Budapest levegője is. Ezt az állítást senki sem kommentálta.

A főépítész visszatért

A vita végén következtek a nem bizottsági tagok, az Élőlánc képviseletében felszólalt az egy ideje nemigen látható volt budapesti főépítész, Schneller István, aki elmondta, a BKV-vezetés által kidolgozott paraméterkönyv-tervezet a főváros elfogadott fejlesztési koncepcióival sincs összhangban. Schneller például nem értette, ha a belváros autómentesítését szolgáló Budapest Szíve programot komolyan veszi a főváros, miért kell ritkítani a belvárosi buszokat. Ugyanígy, ha a fejlesztési tervek a Duna tengelyén hosszabbítanák meg a várost, miért kell az ez irányú járatokat (19-es villamos, 86-os busz) megszűntetni, ritkítani. És egyáltalán mi értelme van a tömegközlekedés megcsonkításának, ha az év 30 napjában az egészségügyi határértéket meghaladja a város légszennyezettsége?

A kerületek képviseletében Riz Levente, a XVII kerület polgármestere szólalt fel, aki a budapestiek elleni brutális támadásnak nevezte az új paraméterkönyvet, amit - bár ígéretek voltak rá - egyáltalán nem egyeztettek a kerületekkel, sem az övével, sem más kerületek vezetőivel, pedig a nekik, a kerületi polgármestereknek kell elszámolniuk a kerületiekkel.

Felszólalt Vitézy Dávid is, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője is, aki szerint azon túl, hogy az új paraméterkönyvet 2 nap alatt "dobták össze", az alapelvei sincsenek tisztázva. Vitézy szerint a következő tervet nem teljesítménycsökkentési diktátumok, hanem a vitán elhangzott szempontok, koncepciók alapján kell kidolgozni. A közlekedési civil szervezet vezetője szerint a tömegközlekedés mindeddig nem volt megosztó tényező, és ne is legyen az.

Most már tényleg mindenkit kérdezzen meg a BKV, mielőtt tervez

A vitába alig-alig beleszóló Szalkai István (MSZP) bizottsági tag végül elmondta, van itt egy probléma, amit sem a bizottság, sem a BKV nem fog tudni megoldani: a pénz kérdése. Tarifát tovább emelni már nem lehet, a főváros szerinte nem tud többet finanszírozni, így marad a kormány, illetve az agglomerációt igazgató Pest megye. Előbbit az MSZP "és talán az SZDSZ" irányítja, utóbbit pedig a Fidesz.

Végezetül a bizottság olyan határozatot fogadott el, amely egy hónapot ad az újabb paraméterkönyv-tervezet kidolgozására, és egyúttal kéri, hogy az egyeztetés ezúttal valóban történjen meg a szakmai szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel, a kerületekkel, illetve végezzék el azt az elemzést is, amely vizsgálja, a paraméterkönyv-módosítás milyen hatást gyakorol a BKV költségvetésére, illetve milyen gazdasági és externális (légszennyezettség, zaj, baleseti kár stb.) hatásokkal jár.