Az ellenőrök nem fognak sztrájkolni

2007.08.29. 14:28
Az utolsó pillanatig lebeg Budapest felett az első totális BKV-s sztrájk lehetősége, szerdán sem közeledtek egymáshoz az álláspontok. A BKV eddig 180 külsőst vett fel, hogy segítsen jövő hét kedden, de még az is elképzelhető: reggel zárva találja a metróállomásokat.

"Minden lehet" - összegezte a jövő keddi sztrájk esélyeit Antal Attila, a BKV Zrt. vezérigazgatója a cég székházában tartott sajtóreggelin.

A cégvezetés és a szakszervezetek között már napok óta folynak a bértárgyalások: a menedzsment az átlagosan 7 százalékos béremelést tudja csak az üzleti terv betartásával együtt vállalni, ám a szakszervezetek ennyit nem hajlandók engedni a több mint 10%-os követelésükből, és abból, hogy ellenkező esetben teljesen beszüntetnék a munkát.

A szeptember 4-re meghirdetett sztrájk napján három lehetőséggel kell számolni, hogy melyik fog bekövetkezni, legkésőbb hétfő délután, az kedd hajnalban kiderül.

1. Nincs megállapodás, szinte mindenki sztrájkol, reggel és délelőtt zárva tartanak a metróállomások, a cég járműveinek csak töredéke indul el, a budapesti tömegközlekedés leáll.
2. Sztrájk lesz, de a cég és a szakszervezetek megállapodnak egy megfelelő és elégséges szolgáltatásban, vagyis a napszaktól függően a dolgozók 40-80 százaléka áll munkába. Ezesetben is dugókra, torlódásokra, lassú közlekedésre kell számítani.
3. Ahogy eddig soha, most sem fognak sztrájkolni a BKV dolgozói, megelégednek a cég által felkínált béremeléssel.

A sajtóreggeli végén érkezett friss hír szerint a szakszervezetek ragaszkodnak a követelt béremeléshez, és a 0 százalékos szolgáltatási szinthez, vagyis az álláspontok nem közeledtek.

Jó dolguk van?

A BKV vezetője hangsúlyozta, hogy a sztrájkra leginkább elkötelezett buszvezetők 220 ezer forintos átlagfizetése nemcsak a vidéki volántársaságok sofőrjeinél magasabb, hanem a BKV többi járművezetőjénél, a HÉV-vezetők 160-170 ezer forintot kapnak. Míg az elvárt béremelések átlaga idén 5,8 százalék, addig ők 7-et ajánlanak.

Míg a volánoknál idén átlagosan 6200, addig a buszvezetőknél 15 ezer forintos a felkínált béremelés, amihez havi 35-40 ezer forint összegű egyéb juttatás is jár, mondta Antal Attila, aki szerint inkább a cégen belüli bérfeszültséget kell feloldani a fizetések kiegyenlítésével. Mint mondta, a buszvezetők bérnövekedése az utóbbi időben legalább 10 százalékkal meghaladta a többi járművezetőjét.

A szakszervezetekről megjegyezte, 29 törvényesen működő szakszervezet van a cégnél, "bár ebből egyet még nem találtak meg". Mint mondta, a szakszervezetek legalább 70 százalékának a tagsága nem éri el az ötven főt. A BKV-nak valamivel több mint tízezer alkalmazottja van.

Tartani kell az üzleti tervet

A vezérigazgató szerint abban az esetben lehet szó nagyobb béremelésről, ha a szigorú üzleti tervet tartani tudják: 2008-ban már 12 milliárd forinttal kevesebből szeretne gazdálkodni a cég a nullszaldó eléréséhez, több pénz ugyanis nem jut állami büdzséből, vagyis csak a jegyárak emelésével, esetleg hitelfelvétellel lehetne megoldani a szakszervezetek követelését. Előbbi politikai döntést igényelne, utóbbi pedig végső soron ugyancsak az államháztartást terhelné.

A vezetés szerint a cég dolgozói megosztottak a sztrájkról: az irodai alkalmazottak, a HÉV-esek és a metrósok körében nincs különösebb támogatottsága a sztrájknak, míg a villamosvezetők megosztottak, a legelszántabbak a buszvezetők. Egy telefonos felmérésre hivatkozva Antalék elmondták, a lakosság 30-35 százaléka támogatja, 45-50 százalék ellenzi a sztrájkot.

Egy minimális szolgáltatást szeretnének

A sztrájkolók helyettesítésére a BKV külsősöket vesz fel, illetve nyugdíjas dolgozóit próbálja visszahívni, eddig 180 embert regisztráltak, mondta Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes.

Azzal kapcsolatban, hogy a "sztrájktörők" felvételét aggályosnak találták munkajogászok, Antal kifejtette, hogy szerinte meg az aggályos, hogy a szakszervezetek a teljes munkabeszüntetéshez ragaszkodnak. Antal szerint már a sztrájkjairól híres Franciaországban is az a tendencia, hogy törvényben próbálják meg előírni a szükséges szolgáltatás mértékét.

A cég reményei szerint, ha a járművezetők közül szinte mindenki sztrájkol, a külsősökkel együtt 10-20 százalékos szolgáltatási arányt tudnak teljesíteni. A járművek ugyanis ki lesznek adva a garázsból, mert az éjszakai műszak még biztosan munkába áll.

Biztosan fognak dolgozni a BKV alvállalkozásában szolgáltató Nógrád Volán és a VT Transmann sofőrjei, ők a budapesti buszforgalom 5 százalékáért felelősek, a sztrájk idejére pedig átcsoportosíthatók.

A külsős járművezetők gyorsított kiképzése 30 ezer forintba kerül a cégnek. A vezérigazgató igyekezett eloszlatni azt a félelmet is, miszerint képzetlen lennének a beugró sofőrök: mindegyikük állandó megújítást igénylő D kategóriás jogosítvánnyal és PÁV 2-es vizsgával rendelkezik.

Mivel a műszakok összeállítása legalább 24-72 órás munkát igényel, a cég vezetése péntek délután már tudni fogja, sztrájk esetén hány embert tud, és milyen területre munkába állítani.

Az már most biztos, hogy a nagykörúti villamosokat, a Combinókat nem adják külsős kezekbe, és az ellenőrök sem fognak sztrájkolni.