Titkolják, hogy miért jó nekünk a 4-es metró

Továbbra sem tudhatja meg a közvélemény, miért jó a 4-es metró, amire 485 milliárd forintot költünk el. Az egészet az teszi különössé, hogy talán maga Demszky Gábor főpolgármester, de még a metróépítők sincsenek ezzel teljesen tisztában.

A kínzó kérdésre a választ ugyanis a beruházás költséghaszon-elemzése adná, vagyis az a számítás, amiből kiderülne, a metróra elköltendő horribilis összeg valamilyen formában (az utasok időmegtakarításában, a környezet- és zajszennyezés, a balesetek számának csökkenésében stb.) megtérül-e az adófizetők számára. Magyarul, tényleg jó-e ez nekünk?

Előbb épít, aztán se válaszol

Mint arról már többször megemlékeztünk, a 4-es metró építésébe 2004-ben úgy kezdett bele a Demszky Gábor vezette főváros, hogy az 1996-os számításokat nem aktualizálták.

Vagyis amikor ön politikust arról hallott nyilatkozni, hogy mennyi utasa lesz a 4-es metrónak, élhetett volna a gyanúperrel hogy a levegőbe beszélt, szavait nem támasztották alá számítások. (Eddig több mint 6 milliárd forintot költött a főváros a 4-es metró beruházásának előkészítésére.)

Egyetlen számítás készült ugyanis tavaly ősszel, de az is civileknek köszönhető. A számítás nem közpénzből, hanem a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) két tagjának szabadidejében készült.

Az egy közgazdászból és egy közlekedési mérnökből álló páros arra jutott, a 4-es metró beruházása nemhogy nem térül meg, de tízmilliárdos nagyságrendű veszteséggel jár: az elköltött pénznek a pesszimista verzió szerint csak 40, de a hurráoptimista verzió szerint is csak 80 százalékát hozza vissza, ráadásul a költségek időközben tovább emelkedtek, és várhatóan emelkedni is fognak, tovább rontva a metró megtérülési mutatóit.

Budapest vezetése ennek ellenére mégis elkötelezte magát a metró mellett, de ősszel váratlan elvárásokkal kellett szembenéznie: a megszorítások miatt az állami büdzséből az unió által finanszírozandó projektek közé sorolódott a beruházás.

Brüsszelt érdekli, miért épül 4-es metró

Az Európai Unió pedig - a magyar adófizetővel ellentétben - csak akkor ad sok pénzt a metróra, ha úgy látja, hogy ez jó. Ehhez viszont költséghatékonysági számítások kellenek, amikkel a már javában építkező a projektvezető DBR az Eurometro Kft.-t választotta ki. Novemberben azt ígérték, tavasszal elkészülnek a kalkulációk.

Tavaszra ugyan nem készültek el, de a metró tervezői és a DBR a Makadám-klubban tartottak egy szakmai beszélgetést, ahová a VEKE civil szakértőit és olyan közlekedési szakértőket hívtak meg, akik komoly összegekért már mind kivették részüket a metróberuházásból. Az újságírókat úgy kellett becsempészni.

A vitán a metrótervezők, forgalomszámítók (Transmann Kft., a budapesti műszaki egyetem tanárai) gyors egymásutánban felvillantottak pár adatot, de még a gyorsan jegyzetelő VEKE-tagok sem bírták követni a pontos utasszámokat. Csupán annyi derült ki, hogy az 1996-ban becsült napi 474 ezer utazásnak legfeljebb a 75 százaléka várható a metróra. Hiába kértük el azonban a friss számokat, sem a DBR, sem a BKV, sem az Eurometro, sem a Főpolgármester Hivatal nem adta ki őket.

Aztán június 27-én Demszky és helyettese, Hagyó Miklós által közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentették, elkészült végre a tanulmány, amit a helyszínen Becker László is megerősített. A főpolgármester-helyettes azt is elmondta, a több százmilliárdos beruházás átláthatóságához nem fér kétség, a nyilvánosság mindenről értesül, így a költséghaszon-elemzéshez is hozzájuthatunk.

Néhány percig tehát azt hittük, végre kiderül, tényleg olyan jó, vagy tényleg olyan rossz-e ez a 4-es metró, mint amennyire mondják. Hiába hittük, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról (1992. évi LXIII.) szóló törvény feljogosít minket az elemzés megismerésére, tévedtünk.

Megdolgoztattuk a jogászokat

A Főpolgámesteri Hivatallal két hónapja levelezünk ugyanis arról, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra, hány ember tudja majd használni a metrót. Demszkyék arra hivatkoznak, hogy amíg Brüsszelbe be nem adják a metró támogatási kérelmét, aminek része a költséghaszon-elemzés is, addig döntéselőkészítési fázisban van a projekt, vagyis az adatok nem nyilvánosak.

A hivatal válasza nem egyértelmű, hiszen magyar részről már megszületett a döntés a metróról: a kormány és a fővárosi közgyűlés is régen eldöntötte, megszavazta, hogy megépítik a metrót, sőt azóta már épül is, most már csak az a kérdés, jó pályázatot tudunk-e beadni Brüsszelnek.

Annál érdekesebb azonban, amit a költséghaszon-elemzésről a metróbiztos, Becker László kedden az Indexnek mondott. Ő ugyanis a júniusi helyzettel szemben azt állítja, a költséghaszon-elemzés mégsem készült el, az EU minőségvizsgálatán még nem ment át, vagyis a támogatási kérelem anyagainak adatait a magyar fél még módosítja.