Égig érő szaroszlop

A Csepel-sziget északi csücskén 2010-re elkészül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep, melynek köszönhetően pár évre rá tiszta lesz Budapestnél a Duna víze. És ahogy az ÉlőDuna projekt oldalán írja valaki kissé látomásos természetvédő stílusban: "Budapest főutcája, a Duna újra benépesülhet őshonos halfajokkal, köztük vizával, lesőharcsával vagy menyhallal is."

Ez a régió legnagyobb környezetvédelmi beruházása, döntően uniós forrásból épül meg. A pályázatot 2004 decemberében hagyta jóvá az EU, az 529,1 millió eurós teljes költségvetésből Brüsszel 428,7 milliót ismert el, és ebből 304,7 millió eurót a kohéziós alapból támogatásként megítélt a fővárosnak. A fennmaradó 20 százalékot a költségvetés, 15 százalékot pedig a fővárosi önkormányzat állja.

A Budapesten egy nap alatt képződő 600 ezer köbméter szennyvízből a csepeli központi telep napi 350 ezer köbmétert kezel majd. A folymat eredményeként pedig becslések szerint naponta 180, évente pedig 67 ezer köbméter szennyvíziszap keletkezik.

Vizualizáljuk ezt a mennyiséget! Ha egymásra rakott egy köbméteres kockákként gondoljuk el, akkor ötezer év alatt elérnénk a holdat. (Itt kérnénk elnézést az olvasótól a címadásért. A telepre beérkező szennyvíz várható összetétele: 60 százalék kommunális és 40 százalék előzetesen tisztított ipari szennyvíz, a több fokozatú tisztítás után keletkező anyagot természetesen nem lehet a címben szereplő főnévvel illetni.)

A fertőtlenített és szagtalan iszapot nem kell ilyen messzire eljuttatni, csupán 25 kilométerre, a XVIII. kerületi Cséry telepig, ahol a komposztálótelep létesül. Az iszapot zárt, 20 köbméteres konténerekben közúton szállítják majd, évente több mint 5 ezer fuvarral.

Miért a Cséry-telep?

A főváros 2003-ban kötött megállapodást a kerülettel a telepről, és ez került be a pályázatba, mellyel támogatást nyertek a kohéziós alapból.

A fővárosi döntését megalapozó tanulmányba, melyet a SWECO svéd-magyar konzorcium készített, még nem sikerült belenéznünk, de a helyszín kiválasztasában valószínűleg jelentős szerepet játszott az, hogy az 56 hektáros terület a főváros tulajdonában van, és egyébként is meg kellett volna oldani a rekultivációját.

A kerület jóváhagyásáért cserébe a föváros többek között vállalta, hogy 2010-re megépül a Külső Kerületi Körútnak a kerületet érintő teljes szakasza, elkészül Pestszentimre teljes csatornázása, és megvalósul a Cséry-telep teljes területének talajcseréje is.

A kerület szemponjából talán a legfontosabb tételnél, a csatornázásnál a főváros láthatóan késedelmesen teljesíti vállalásait. A helyi ellenzék, mely a telep létesítését már jó ideje ellenzi, sajtónyilatkozatokban fel is vetették, hogy fel kellene mondani a szerződést a fővárossal.

"A megállapodásban foglaltak időarányosan sem teljesültek, többek között ezért is fennáll a lehetősége annak, hogy az önkormányzatunk elállhasson a szerződéstől", mondja érdeklődésünkre Székely Péter Csaba, a kerületi önkormányzat tulajdonosi bizottságának tagja, KDNP-s képviselő. A frakció hivatalosan egyébként még nem döntött arról, kezdeményezi-e a testületben,a fővárossal megkötött szerződés felmondását.

A kerületi vezetés ugyanakkor levélben már megkereste a fővárosi önkormányzatot, hogy tekintsék át a szerződés állását. Válaszában Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes felsorolta a teljesített tételeket, de elismerte a csúszásokat is.

"Napirendre került a szerződésben vállalt feladatok átütemezése, mert egyes határidőkön túllépett az élet" - fogalmaz diplomatikusan érdeklődésünkre Somlai Gyula, a főváros önkormányzat közmű osztályának a vezetője.

A két fél a levélváltás eredményeként abban maradt, hogy a közeljövőben leülnek tárgyalni. A kerületi önkormányzatnak még nincs kiforrott álláspontja a szerződésről. Áttekintik a főváros válaszát, leülnek egyeztetni, és utána döntenek arról, mit lépnek, mondja Mester László kerületi polgármester. A jogi helyzet ugyanis nem egyértemű, például a szerződésben várható határidők szerepelnek, a csatornázás esetében "2005 és 2009 között", és a kerület évekig tartó jogviták elébe nézhetne, ha úgy döntene, eláll a szerződéstől, és nem valósul meg a komposztálótelep.

Pestszentimre csatornázásáról Somlai Gyula annyit mondott el nekünk, hogy bekerült Budapest teljes körű csatornázási programjába, mivel így a kohéziós alapból kedvezőbben lehetne finanszírozni. Az első negyedév végén nyújtják be Brüsszelnek a pályázatot, a programot pedig 2010 végéig kell megvalósítani.

A tét: ki állja a 300 millió eurót?

Ha nem épülhetne meg a Cséry-telep, a főváros bizonyára találna alternatív megoldást, de nagy valószínűséggel elesne az uniós pénztől. Az általános gyakorlat szerint ugyanis Brüsszel egyetlen módosítást engedélyez ilyen beruházásoknál, egy pedig már folymatban van, vázolja a fő problémát Somlai Gyula. A budai főgyűjtő nyomvonalát ugyanis az UNESCO javaslatára már megváltoztatták, mivel az érintett rakpartszakasz a világörökség része.

"Kénytelenek lennénk vis majort jelenteni, és akik értenek a brüsszeli világhoz, azt mondják, nem biztos, hogy elfogadnának egy újabb módosítást, így a támogatás elúszhatna", meséli a lehetséges következményt Somlai Gyula.

De akkor is saját zsebből kellene a számát állnunk, ha nem készül el a tervezett Külső Kerületi Körútnak az a része, mely bekerült a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett szállítási útvonalba. Ugyanis új szállítási útvonalat kell engedélyeztetni, amit a környezetvédelmi hatóság nem biztos, hogy megad.

A XVIII. kerületi önkormányzat népszavazást írt ki március 30-ára az alábbi kérdésben. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest, XVIII. kerület kertvároson átmenő forgalom csökkentése érdekében a fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon megépüljön a Külső Keleti Körút, oly módon, hogy a Flór Ferenc utca - Nefelejcs utca közötti szakasz mélyvezetésű, zárt, fedett kialakítással készüljön el?"

Az első fokú bíróság azonban a napokban elutasította a szavazásra feltett kérdést. Mester László polgármester elmondása szerint a "fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon" és a "Külső Keleti Körút" kifejezéseket pontatlannak találta. Az ítélet ellen az önkormányzat fellebbez. Ha a másodfokú ítélet is elutasító lesz, még az is elképzelhető, nem foglalkoznak tovább a népszavazás ügyével.

Válaszul a kerület MSZP-SZDSZ-es vezetésének népszavazási kezdeményezésére, amely a Külső Keleti Körút megvalósulására irányul, 10 ellenzéki képviselő felvetette, legyen népszavazás arról is, megvalósuljon-e a Cséry-telepen a komposztáló. A januári testületi ülésen a kezdeményezést a kormánypárti többség leszavazta arra hivatkozva, hogy a kerület nem írhat ki népszavazást olyan kérdésben, melyben szerződéses kötelezettségei vannak.

"Nem teljesen világos, hogy pontosan mik ezek a kötelezettségek. Jelenleg még vizsgáljuk a komposztálótelep megvalósításáról a Fővárosi Önkormányzat és a kerület között kötött megállapodás tartalmát, illetve annak megvalósulását, és ezt követően foglalunk állást a további lehetséges lépésekről. Annyi biztos, hogy a kerület közvéleményét élénken foglalkoztatja a komposztálótelep és a Külső Keleti Körút egymással szorosan összefüggő témája, hiszen az út első ütemének megvalósulása feltétele a Cséry-telepen megvalósítandó beruházásnak" - mondja Lévai István Zoltán, a Fidesz XVIII. kerületi frakcióvezetője.

(Cikkünk folytatásában az olvasó hamarosan elmerülhet a szennyvíztisztítás és a komposztálás technológiai és környzetvédelmi részleteiben.)