További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
"Budapesten jelenleg még messze vannak az egészségre káros határértékektől, az úgynevezett tájékoztatási határértéket viszont egyes káros anyagoknál már időnként megközelítették." - mondta Demszky Gábor egy, a budapesti szmoghelyzetről tartott sajtótájékoztatón.
"Budapesten a levegő összetételében a légszennyezettség összetevői a hatályos jogszabályokhoz viszonyítva jelenleg még messze vannak az egészségre káros határértékektől" - erősítette meg a nyilatkozatot Hagyó Miklós egy sajtóanyagban.
A WHO szerint baj van
A Radikális Biciklisták nevű civil szervezet szerint a fenti kijelentések félrevezetik a fővárosiakat, és csak arra szolgálnak, hogy csökkentsék az elvárásokat és a városvezetők felelősségét, ezzel erősítve pozíciójukat. A Magosányi Árpád által jegyzett feljelentés azonban állítja, a kijelentések büntethetőek. A BTK 177/B. § (1) c pontja szerint "aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétséget követ el."
Magosányi a WHO jelentéseire alapozva állítja, Demszky és Hagyó kijelentései nem fedik a valóságot. A tudományos kutatások szerint ugyanis Budapesten évente több száz haláleset tulajdonítható a levegőszennyezettségnek.
A feljelentés az országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapjára hivatkozva részletekkel is szolgál: "Budapest levegőminősége gyakran meghaladja az egészségügyi határértékeket. A vonatkozó jogszabályok szerint a 10 mikrométernél kisebb részecskékből álló szálló por (PM10) tekintetében a légszennyezettség egy évben maximum 35 napon haladhatja meg a 24 órás egészségügyi határértéket. 2008-ban a 35. nap 2008 február 21-én volt."
Értelmezés kérdése
A Városháza hivatalos válaszában nem tér ki a fenti tények cáfolatára. A sajtóirodán a kérdést definíciós ügyként kezelték. Az érvelés megértéséhez tudni kell, hogy hivatalosan három légszennyezettségi szintet különböztetnek meg. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték, ezt követi a tájékoztatási, majd a riasztási határérték.
A hivatalos álláspont szerint, amikor Demszky az "egészségre káros határértékeket" emlegette (amit tehát nem léptünk túl), akkor nem az egészségügyi határértékről beszél, hanem a riasztási határértékről, csak éppen nem azt mondta. Azt viszont a sajtóirodán sem tagadták, hogy a fővárosi levegő szennyezettsége gyakran átlépi az egészségügyi határértéket, tehát azt a küszöböt, amikor a légszennyezettségnek még nem okoz tartós egészségkárosodást. A képlet levezetésével a főpolgármester nyilatkozata azt jelentette: a főváros levegőjének minősége gyakran átcsúszik az egészségre káros zónába.
A Városháza mindenesetre állítja, Demszky és Hagyó nyilatkozatai nem tartalmaztak valótlanságokat.
Nyolc napon túl
Magosányi Árpád az Indexnek elmondta, hogy a fenti nyilatkozatok után levélben felszólította a főpolgármestert, hogy nyolc napon belül vonja vissza megtévesztő nyilatkozatát. Ellenkező esetben feljelentést tesz. Levelére választ azonban nem kapott.
A feljelentés egyébként ismeretlen tettes ellen irányul, mivel Magosány szerint előfordulhat: a városvezetők azért közölték a véleménye szerint valótlan adatokat, mert munkatársaiktól nem kaptak megfelelő tájékoztatást.
Légszennyezettségi határértékek
Egészségügyi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében a jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
Tájékoztatási küszöbérték: a légyszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az ember egészségét, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni.
A határértékekkel dobálózó érvelés értelmezéséhez fontos tudni, hogy az értékek közt igen nagy a különbség. Az egyik legveszélyesebb légszennyező anyag, a feljelentésben is szereplő szálló por (PM10) esetében az egészségügyi határérték 50 μg/m3, a tájékoztatási küszöbérték viszont már 500, a riasztási pedig 600. Azaz tájékoztatásra csak akkor kerül sor, ha a PM10-érték elérte az egészségre már káros minimális érték tízszeresét is.