Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatójának tájékoztatása szerint a BKV az elmúlt időszakban elemezte a nemzetközi tapasztalatokat, és áttekintette, hogy melyik nagyvárosban milyen rendszert vezettek be eddig. Az úttörőnek számító Hong Kong-i modellt mára számos európai nagyváros, köztük London, Párizs, Madrid, Amszterdam és Róma is átvette.
Az előterjesztés szerint a Budapesttel összemérhető városok komplex elektronikus jegyrendszerének kialakítása nagyságrendileg 100-200 millió euró körül mozog, és közel 2-4 évet vesz igénybe. A városok többségében az intelligens chipkártya alapú bérletet egyszer használatos jegyfajták egészítik ki.
Legnehezebb feladat minden városban az állomások és járművek utasforgalmi szempontból történő lezárása volt. Ez a metrók, városi vasutak esetében kapukkal, forgóvillákkal könnyebben megoldható, mint a buszoknál, ahol az első ajtós felszállás bevezetése lassítja a forgalmat.
A közlekedési társaság menedzsmentjének új javaslata szerint a rendszer kiépítése első lépésként a BKV szolgáltatási területén a metrókon és a HÉV területén történne. Ebben az időszakban az elektronikus kártya és a papír alapú jegyek használata még párhuzamosan működne. Második lépésként a villamos-, busz- és troli-járatokon vezetnék be a rendszert.
A BKV több pénzügyi modellt is vizsgált az e-ticketing bevezetéséhez: a finanszírozás történhet projekthitelből, befektető bevonásával, valamint kormányzati forrásból. Ez utóbbi esetben a Közlekedési Hírközlési és Energetikai Minisztérium egy központi szolgáltató céget hozna létre a MÁV, a Volán, a BKV és az értékesítésben közreműködő Magyar Posta résztulajdonlásával.
A városvezetés hamarosan ismét foglalkozik a kérdéssel. A BKV addigra kidolgozza, miként lehet olyan nemzetközi szakértőket bevonni a projekt előkészítésébe, akik már közreműködtek hasonló rendszer kiépítésében és bevezetésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
