Pest tüdejét vágná ketté a külső kerületi körút

A Fővárosi Bíróság döntése értelmében a XVIII. Kerületben nem lehetett helyi népszavazást tartani március 30-án a kerületen áthaladó útról. A kérdés így szólt volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest, XVIII. kerület, kertvároson átmenő forgalom csökkentése érdekében a fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon megépüljön a Külső Keleti Körút oly módon, hogy a Flór Ferenc utca - Nefelejcs utca közötti szakasz mélyvezetésű, zárt, fedett kialakítással készüljön el?"

A bíróság szerint szakszerűtlenül volt megfogalmazva a népszavazási kérdés. Nem derült ki ugyanis, hogy mely kertvárosi részről van szó és az sem, hogy a tervezett út pontosan milyen nyomvonalon haladna. Az indoklás szerint nem volt világos az sem, hogy a választópolgár mire mondana igent, vagy nemet.

A Külső Kerületi körút megépítését közel 50 éve tervezik. Az út harántirányban tenné átjárhatóvá Dél-Pestet és a főváros szerint tehermentesítené a Hungária körutat. A körút a később megépítendő Soroksárt elkerülő útból indulva a XVIII. kerületen át futna Cinkotáig, s csatlakozna a majdani M0-ás körgyűrűhöz. A Soroksár és Pestszentlőrinc közötti szakasz 2010-re épülhet meg 4,1 milliárd forintból.

A helyi népszavazási kérdésre adott bármilyen válasz az út megépülését eredményezné, olvasható a Zöld Sorompó Egyesület közleményében, amely a csökkenő zöldterület és a kertvárosi nyugalom védelmében fogja össze és képviseli a lakókat. A civilek szerint mindössze arról lehetett volna dönteni a helyi népszavazáson, hogy az utat egy szakaszon a mélyben vezessék-e el vagy sem. A szervezet szerint nem készültek el az út megépülését igazoló adatok és hatástanulmányok sem. Ezeket ugyanis az önkormányzat nem a döntés előtt szerezné be, hanem a beruházás megkezdése előtt.

A meghiúsult népszavazás miatt több millió forint propagandára és sztárügyvédi megbízatásra költött közpénz ment kárba, áll a Zöld Sorompó közleményében. A kerület vezetése a népszavazási kérdést megtámadó 10 magánszemélyt okolja a fiaskóért, jóllehet a „hibát" vélhetően az Alkotmánybíróság követte el, amikor egy 1992-es határozatában kimondta, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek szakszerűnek, pontosnak és egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie.

A civil szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2010-re tervezett, öt pesti kerületet összekötő út megépülése ellen több kerület lakói is tiltakoznak, jóllehet a fővárosi önkormányzat szerint épp az ő érdekükben épülne meg az út. A szervezet szerint a kerületi vezetők által tartott tájékoztató fórumokon egyértelműen kiderült, hogy az út megépülésének minimális a támogatottsága. Néhány hete ismét aláírásokat gyűjtenek az út ellenzői, jelenleg mintegy 4500 szignó szerepel a lapokon. Már 1998-ban is összegyűjtöttek - csak a 18. kerületben - mintegy 10 ezer aláírást a tervezett út ellen.

Ha megépítik az utat, a XVIII. kerületben előreláthatóan mintegy 60-80 ingatlant kell majd kisajátítatni. Az út Pestszentlőrinc legcsendesebb zöldövezeti lakott területén haladna keresztül. Az út által mintegy negyven méter szélességben a felszínen kettévágott erdőben nyulak, rókák, baglyok, s egyéb kisállatok élnek. Az állatoknak, illetve a gyermekekkel, babakocsival sétáló erdőjáróknak lámpás kereszteződés segítségével biztosítják majd az egyik oldalról a másikra történő átjutást, olvasható az önkormányzat tájékoztató kiadványában.

A 2010-re tervezett, öt pesti kerületet összekötő út megépülése ellen több kerület lakói is tiltakoznak, jóllehet a fővárosi önkormányzat szerint épp az ő érdekükben épülne meg az út. Az egész koncepció különösen annak fényében érdekes, hogy a Fővárosi Önkormányzat intenzív kampányt folytat az élhetőbb városért, a légszennyezettség csökkentéséért, a teherforgalom kiszorításáért. Ezek az elképzelések a jelek szerint a csekélyebb lobbierővel rendelkező kerületek és azok lakói kárára valósulhatnak meg, mintha azok már nem is tartoznának a fővároshoz.