További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Június 5-től ismét fogad látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert Lepkekertje. A népszerű lepkebemutató létesítményt egész évben sokan keresik, pedig a Lepkekert szezonális állatbemutató tér, amely a nyári időszakban fogad látogatókat. A megnyitás elsősorban az időjáráson múlik, a lepkék ugyanis fázósak, így a lepkeház benépesítése és megnyitása csak akkor lehetséges, ha a hőmérséklet egyetlen napszakban sem csökken tartósan 15 fok alá.
A megnyitás napján negyvenöt faj hatszáz egyedét láthatják a látogatók, de ez az amúgy is gazdag gyűjtemény a nyár folyamán még tovább fog bővülni. A lepkék és pillangók mindegyike trópusi faj, többségük a trópusi Közép-Amerikából, illetve Délkelet-Ázsiából származik.
A lepkekertben bemutatott repülő rovarokat nem a vadonban fogták be, az induló állomány valamennyi faj esetében olyan lepkefarmokról került az Állatkertbe, ahol természetes körülmények között tenyésztik a lepkéket.
A szállítmányok Costa Ricából, illetve Malajziából érkeztek Budapestre, a bebábozódott állapotban szállított lepkék már az Állatkertben keltek ki, és így kerültek a Lepkekert légterébe. A legtöbb faj esetében egyébként csak az induló állományt kell külföldről beszerezni, a trópusi lepkéket például az Állatkert rovargondozói is nagy sikerrel szaporítják.
Az Állatkert első lepkekertje 2000-ben létesült, jelenlegi helyére 2002-ben került, és azóta minden nyáron az intézmény egyik legnépszerűbb látványossága. A lepkeház voltaképpen egy hatalmas, 260 négyzetméter alapterületű sátor, "ponyváját" finomszövésű háló alkotja dupla rétegben. A sátor 1200 köbméternyi légterében a lepkék kedvükre repkedhetnek, a közönség pedig szabadon sétálhat a "repülő ékszerek" között. A legkisebb példányok szárnya 6-7 centiméteres fesztávolságú, a legnagyobbak a denevérlepkék, ezek több mint húszcentisek.
A lepkeházban van egy úgynevezett bábszekrény, az üvegfalú dobozban kikelésre váró bábok függnek - így a kifejlett lepkék kikelése is a közönség szeme láttára történik. A szárnyukat kibontott "újszülött" imágókat kis pihenés után a gondozók a szekrényajtó kitárásával engedik ki a sátorban kavargó lepkék közé.
A kifejlett lepkék teste már nem fejlődik, viszont sokat repülnek, ezért energiában gazdag táplálékra van szükségük. Ennek megfelelően édes gyümölcsök nedvét, és a számukra kikevert nektárt szívogatják jellegzetes szájszervükkel. Ezenfelül természetes nektárhoz és virágporhoz is jutnak a Lepkekert virágzó növényein.
A lepkeház lepkéi petéket is raknak, ezeket az állatkert dolgozói begyűjtik és a háttérszaporítóba viszik. A kikelt hernyókat aztán fajonként külön rekeszekbe helyezik és ott a megfelelő tápnövényeket adják nekik. A Lepkekertben látható fajok között akadnak olyanok, melyeknek hernyói golgotavirág-félék, banánnövények leveleivel, illetve csalánlevéllel táplálkoznak. A szükséges tápnövényeket a közönség elől elzárt lepkeszaporítóban termeszti az Állatkert.
A lepkék a peterakástól kezdve, a hernyó, báb és lepkeállapoton át elhullásukig körülbelül 2-3 hónapig élnek, a lepkeállapot ebből meglehetősen kevés ideig, egy-két hétig tart. Ezért egyszerre több generáció is él egyszerre a lepkekertben, ami körülbelül augusztus végig tart nyitva, mondta az Indexnek Hanga Zoltán, az állatkert sajtóreferense.
A Pálmaház szomszédságában található létesítmény minden nap tíz órakor nyit, és az Állatkert zárása előtt egy órával zárja be kapuit. Rossz időjárás, hideg, esős idő esetén viszont előfordulhat, hogy a látogató a Lepkekertet zárva találja. Ilyenkor ugyanis a lepkék nem repülnek, és a látogatók esetleg rálépnének a földön pihenő állatokra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
