Precedensper lett a Hotel Rózsadomb átépítéséből

Budapesti civilek egy Magyarország által is aláírt, törvényben is rögzített, de soha nem érvényesített nemzetközi egyezményre hivatkozva kerülhetnek közel ahhoz, hogy beleszóljanak a budai panoráma alakulásába.

A fordulat láthatóan felkészületlenül érte a a Budapest Világörökségéért Alapítvány által a fővárosi közigazgatási hivatal (FKH) ellen indított per hétfői, második tárgyalási napján a Hotel Rózsadomb beruházóját, illetve magát az alperes engedélyező hatóságot is. "A kutya sem használja" az Aarhusi Egyezményt - mondta a Fővárosi Bíróság ülésén dr. Urbán András, az FKH főosztályvezetője, az alperes képviseletében. Urbán elismerte, nem ismeri az egyezményt, de szerinte azt nem is kell alkalmazni az építésügyi engedélyezéskor.

Az alperes "szövetségeseként" megjelent másik ügyvéd, Arányi György pedig arra hivatkozott, hogy ő 25 éve járt a jogi egyetemre, és akkor még nem volt Aarhusi Egyezmény.

Az építési engedélyt vitatták eredetileg

Arányi egyébként a Pro-Hill Kft. ügyvédje. Ez a kft. építi át a Hotel Rózsadombot, ahol luxuslakásokat és exkluzív termálfürdőt alakítana ki. A Pro-Hill beavatkozóként vesz részt abban a közigazgatási perben, amelyet a BVA felperesként kezdeményezett az FKH ellen. A közigazgatási hivatal ugyanis nem ismerte el ügyfélként a BVA-t, nem akarja ezért elfogadni annak kifogásait az építési engedély kiadásakor.

Ha a BVA győzne a perben, akkor egyrészt el kellene ismertetnie, hogy valóban ügyfélnek, vagyis érdekelt félnek számít, másrészt pedig azt is el kéne érnie, hogy a bíróság megállapítsa: jogszerűtlenül engedélyezték a Hotel Rózsadomb átépítését. Az alapítvány szerint ugyanis megsértették az eljárási rendet.

Egyébként a BVA eredetileg csak az építkezést akarta megakadályozni, mert szerintük a beruházás miatt veszélybe kerülhet Budapest dunai panorámájának világörökségi státusza. Az alapítvány csak később bonyolódott bele a közigazgatási perbe, mert az FKH érdemi vizsgálat nélkül utasította beadványukat, arra hivatkozva, hogy a BVA nem ügyfél.

Mi is az az Aarhusi Egyezmény?

De mi is ez a sokat emlegetett Arhusi Egyezmény? Mint azt Gács Heléna, a BVA ügyvédje a hétfői tárgyaláson kifejtette: ez a nemzetközi szerződés - amelyhez Magyarország is csatlakozott - a civil szervezetek, pontosabban a nem kormányzati szervezetek beleszólását garantálja bizonyos - többek között környezetvédelmi - ügyekben. A beleszólás jogi személyeket illet meg - például alapítványokat - és a jogi procedúrákban is részt vehetnek ezek a szervezetek, vagyis perelhetik a hatóságokat.

Gács szerint ezzel a civil kontrollt erősítik az államigazgatási eljárásban, az államigazgatás működését kiegészítő funkciókat láthatnak el bizonyos nem kormányzati szervezetek.

A BVA erre az egyezményre, illetve az ezt kihirdető 2001-es törvényre alapozza érvelését: igenis érdekelt félnek számít az alapítvány, amikor építési engedélyezési ügyről van szó a Világörökség területén kívül eső régióban is, mert az Aarhusi Egyezmény, illetve a környezetvédelmi törvény, továbbá más jogszabályok az épített környezet megóvását is a környezetvédelem címszó alá sorolja be. (A környezetvédelem pedig célként szerepel az alapítvány alapító okiratában.)

Minden budapesti építkezésbe beleszólnának?

Urbán András szerint viszont ha ez igaz lenne, akkor a BVA minden budapesti építkezésbe, egy csepeli fészer felhúzásába is beleszólhat, hiszen az alapítvány ezután nemcsak a Világörökség védett területén avatkozhatna be ügyfélként az igazgatási eljárásba. Ez beláthatatlan következményekkel járna a főosztályvezető szerint, és gyengítené a jogbiztonságot Magyarországon.

Az Aarhusi Egyezményre hivatkozva Magyarországon még egyetlen civil szervezet sem avatkozott be közigazgatási eljárásba - mondta Gács Heléna. Azonban a tárgyaláson elhangzott az is - ezt Urbán is elismerte -: egy törvény nem ismerete nem jelenti azt, hogy az nem érvényes.

Az Aarhusi Egyezményt egyébként a már említett 2001-es magyar törvény ki is hirdette, vagyis nem egyszerű nemzetközi egyezményről van szó, hanem a magyar jogrendbe beépült szerződésről. Urbán szerint egyébként ha ki is hirdették az egyezményt, azt nem a konkrét építési ügyre kell vonatkoztatni, mert ott a hatósági eljárás szabályszerű volt, a BVA pedig nem illetékes a Világörökség határán kívül.

A Hotel Rózsadomb egyébként sem a Világörökség területén található, és azzal még csak nem is szomszédos - vélekedett Urbán. Ezt vitatta Korompay Katalin, a BVA kurátora, minthogy ő úgy gondolja: a budai panorámát meghatározza a Hotel Rózsadomb, márpedig ez a panoráma éppen a Margit hídig védett. A hídról pedig nagyon is jól látható az egykori SZOT-szálló.

Minden civil szervezetet érinthet a mostani per

A tárgyalás során egyértelműen kiderült: az Aarhusi Egyezmény hosszabb távon minden civil szervezet számára is fontos jogszabály lehet, hiszen erre hivatkozva a nem kormányzati szervezetek beleavatkozhatnak eljárásjogilag is olyan ügyekbe, amelyekben eddig csak pusztán a véleményüket mondhatták el.

Nem véletlen, hogy Korompay Katalin, a BVA kuratóriumának egyik tagja a bírósági tárgyaláson elmondta, hogy alapítványukhoz hasonlóan a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért nevű szervezet is ellenzi a Hotel Rózsadomb átépítését, azt, hogy az eddigi 21 méter helyett 32 méter magas épület éktelenkedjen a budai panoráma egyik legmeghatározóbb pontján. A többi civil szervezet támogatásáról szóló dokumentumot a BVA a per anyagához csatolva benyújtotta a bíróságnak.