Gyurcsány művházprogramot hirdetett

"Nehéz másfél év volt, átkozottul nehéz. Olyan, amelyben sok csalódás és bizonytalanság is volt" – mondta Gyurcsány Ferenc az országértékelőjében. Sokan elvesztették a hitüket, nem kevesen elfordultak tőlünk, vannak, akik alig rejtett indulattal tekintenek rájuk.

A támogatókról A miniszterelnök mindenkinek köszönte, akinek volt ereje eltűrni, esetleg támogatni is a változásokat. Mint mondta, azért vágtak bele az átalakításokba, mert végig biztosak voltak abban, hogy amit tesznek, az Magyarország érdeke. A brutális fizikai támadások közepette is nagyobb a hitük, mint a támadók ereje. Szükségük volt a százezrek üzenetére, hogy ne adják fel. Nekik üzente: nem adják fel. Köszöni a támogatók szeretetét.

A jövőről A másfél év nemcsak csalódást és bizalomvesztést hozott, hanem utat nyitott az Új Magyarország programjának. Megtették, amit meg kellett tenni, elérték, amit el akartak érni. Azt mondta, a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, az egyensúly helyreállítása után pedig 250 milliárd maradni is fog. A legnehezebb szerkezeti átalakulások legfontosabb döntéseit is meghozták. A következő időszakban már nem lesznek húsbavágó döntések. Nem állnak meg, de nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet következik.

Az eredményekről Olcsóbb az állam, kevesebbe kerül, mint valaha, az egyetemek és főiskolák versengenek a diákokért, a gyógyszergyártók a verseny miatt csökkentik a gyógyszerárakat. Az egészségügy átalakítása eredményeként 200 ezer ember kezdett járulékot fizetni. A gazdaság kifehérítéséből minden magyar állampolgárra nyolcezer forint jut. Utakat és hidakat építettek. Az uniós források felhasználása meg olyan siker, hogy példának állítanak minket.

A polgárosodásról A változások végső célja kitörni a kiszolgáltatottságból, az alattvalói létből. Felidézte, hogy három éve vezeti a kormányt: az első szakasz a kompromisszumok, a második a kijózanodás jegyében telt, most jön a harmadik szakasz. Milyen országot szeretne? A rendszerváltáshoz nyúlik vissza; akkoriban jobb életet akartunk, nyugati színvonalat. Hogy egyszer majd nem mi könyörgünk telefonért, hanem minket ugrálnak körül. Azt kerestük, hogy miként lehetünk saját magunk urai, céljaink a 90-es években a polgárosodásról, azaz szabadságról, gyarapodásról, biztonságról szóltak.

Hogy mit jelent a polgárosodás, azt pontosan értette a 90-es években, mások mellett, Horn, Mádl, Göncz, Kiss János, Bokros, Orbán vagy Sólyom. Most is értik közülük sokan, de vannak, akik nem értik, ők hangosak.

Gyurcsány szerint a hétköznapok biztonsága munkából, tudásból és tulajdonból áll. Aki mindezekkel rendelkezik, annak könnyebb, akinek nincs, az gyenge és sérülékeny. A kormányfő nem hisz a gazdagság automatikus lecsurgásában, nem hisz a liberálisoknak a piac mindenhatóságát hirdető elvében sem. Abban a polgárosodásban hisz a miniszterelnök, amelyik utat nyit a tehetségeknek.

A munkáról Csökkenteni kell a járulékos adóterheket, hogy könnyebb legyen a foglalkoztatás. Jövőre 200 milliárd forinttal csökkenthető az adóterhelés. Korrigálni kell a segélyezési rendszeren, hogy azok is dolgozhassanak, akik tudnak.

A tudásról Helyes-e, hogy fokozottan elismerik a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárok munkáját, és ezért havi 30-50 ezer forint többlettámogatást kapjanak. Átfogó művelődésiház-programot akarnak, felújítanak házakat, 50 milliárdnál többet terveznek erre.

A tulajdonról Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás pillanatában a lakosság jelentős része nem rendelkezett érdemi tulajdonnal, és ez a helyzet máig nem változott jelentősen, ugyanakkor félmillió bérlakás került a lakók tulajdonába. 18 évvel később közülük sokaknak nincs más tulajdona, csak a lakás, amiben él. Az állam első lépését akkor nem követte újabb. Itt az ideje, hogy megnyissák a tulajdonossá válás útját.

Valamennyi magyar embernek esélyt adnának arra, hogy tulajdonosok legyenek. Állami cégeknél pár ezer forintos tulajdont vehetnek az állampolgárok. Hogy mely vállalatoknál, azt majd a jövőben döntik el. Részletfizetési és adókedvezmény adnak azoknak, akik tulajdonos polgárok akarnak lenni. Az egész folyamatnak ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie, ne kevesek kezébe kerüljön a tulajdon. A stratégiai vállalatok többségét azonban érdemes megtartania az államnak.