Jön a negyedik! Gyurcsány mindjárt évet értékel

Gyurcsány Ferenc tavalyi évértékelőjében a következőket ígérte (az elhangzott ígéretek sorrendjében):

Honvédség belső struktúrájának mély átalakítása. (A beszéd elhangzásakor már hatályos volt néhány belső átalakítás a parancsnoki rendszerben, azóta sok változás viszont nem történt.)

Egészségkárosodottak tízezrei kapcsolódhatnak be az értelmes munkavégzés világába. (A fogyatékkal élők 9 százaléka dolgozott 2007-ben.)

Büntető- és polgári törvénykönyvek átfogó reformja. (Nem történt meg, idénre tervezik.)

Új energiapolitikai koncepció elfogadása. (Tervezet idén került a képviselők elé, eddig elég sok kritika érte.)

Volán társaságok jövőjének rendezése. (Nem történt meg, idén állítólag privatizálnak.)

MÁV jövőjének rendezése. (Ateherszállítást privatizálták, de a teljes rendezés még hátra van.)

Pár óra alatt lehet vállalkozást alapítani. (SIKER!)

Általánossá tesszük a teljesítményelvet a közigazgatásban. (A feladattal megbízott Szetey Gábor Madridba költözik, a programból alig lett valami.)

A pártfinanszírozási törvény parlament elé vitele. (A rendszer nem változott.)

Egészségügyi reform. (Decemberben megszavazták, az elnök visszaküldte, így a hatályba lépés 2008-ra tolódik.)

Öt zászlóshajóprogram. (Ezek EU-s pénzekből 2013-ig teljesítendő célok, így 2007-ben nem is valósultak még meg.)

A beszédekhez szorosan hozzá tartozik minden évben a tavalyi eredmények ismertetése. Elkészítettük az idei évre lehetséges változatot, csupa kedvező mutatókkal!

Gyurcsány évérteklőinek visszatérő eleme, hogy szakítani kell a kádárizmus hamis illúzióival, a mindenről gondoskodó állammal. A közelgő népszavazás miatt igen valószínű, hogy ez idén is megismétlődik, és a Fidesz le-MSZMP-zése minden eddiginél határozottabb formát kap.

A Népszava információi szerint Gyurcsány a kormányzás új szakaszát ígéri meg. Eszerint nem lesz több nagy megrázkódtatást hozó reform és a polgárosodás ideje következik. A vagyon nélküliek kedvezményesen szerezhetnének állami vállalatokból kisebbségi részvényeket, ennek bejelentése tűnik a legfontosabb új ígéretnek. A tavalyi eredmények közül szóba kerül a gazdaság fehérítése és a megszorítások eredményei.

A 2006-os beszédből jó eséllyel (talán más szavakkal) megismétli ezt:

„Az elmúlt 16 évben politikai, gazdasági és jogi tekintetben megtörtént a rendszerváltás. Mégis, az ország jelentős része, ha eszével el is fogadja, szívével, lelkével nagyon sokszor hadakozik e bonyolult új Magyarországgal. Mintha lélekben még most is két világ határán állna, mintha tétovázna, hogy merre induljon. Előre vagy talán vissza, hátra, a 90-es évek előtti világba. Szeretnék világosan fogalmazni: nincs út vissza a szocializmusba, és nincs út előre a polgári szocializmus fából vaskarika rendszerébe sem.”

Hiszen erről beszélt már 2005-ben is:

„Beszéljünk világosan! Három lehetőség van: vagy csökkentjük a nyugdíjakat és a jövedelmeket, vagy növeljük az adókat, vagy elfogadjuk, hogy kiadásaink egy részét hitelből finanszírozzuk. Nincs negyedik út, illetve ami van, az a féligazság, a félrevezetés, a szédelgés útja, a meghaladott kádárizmus hamis illúziójának útja. Én erre az útra nem lépek.

Vége van a Kádár-rendszernek, egyszer és mindenkorra. Hamis világ volt akkor is, ha azt hitte magáról, hogy jót akar. Ma is vannak, még azok között is, akikről ezt 1989-ben nem gondoltuk volna, akik a kádárizmus illúziókon alapuló biztonságát kérik számon ma rajtunk. Ők a mozdulatlanság nyugalmát akarják. Én a változás kiszámíthatóságában hiszek.”

2005-ös békülékeny hangnem viszont nem valószínű, hogy újra visszatér:

„Mert, ugye, hölgyeim és uraim, az itt ülők egyike sem vonja kétségbe, hogy valamennyien hazafiak, demokraták és európaiak vagyunk. Igen, mi valamennyien. Ezek vallását és vállalását politikai riválisainktól nem vitatjuk el.”

Várakozásaink szerint ebből sem merít újra:

„Nem kívánom, mert nem gondolom, hogy honfitársaink jobban hisznek nekünk, mint saját szemüknek vagy hétköznapi tapasztalataiknak. Magyarországnak felelős politikusokra, nem pedig a féligazságok és a hamis adatok romló árujával házaló erőszakos politikai kereskedőkre van szüksége. A politikát lassan leváltja a politikai kommunikáció. A politikai rivális tisztelete helyébe a sértő személyeskedés lépett...”

Ez a gondolat viszont jó eséllyel visszaköszön:

„Látom, ma már tisztán látom a magyar baloldal, és látom Magyarország felemelkedését.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!