Jácint
17 °C
31 °C

Orbán–Gyurcsány 0-0 X

2007.02.16. 19:56
A miniszterelnök és az ellenzék vezére sem állt elő újdonságokkal a 2007-es évértékelő beszédekben. Gyurcsány Ferenc az európai uniós fejlesztési pénzekkel zsonglőrködött, Orbán Viktor az elmúlt hónapok legjobb kormányellenes kijelentéseit gyűjtötte csokorba.

Tapsok száma

Gyurcsány Ferenc 55 perces beszédét hétszer szakította félbe taps, vagyis átlagban 7 perc 48 másodpercenként csattantak a szocialista tenyerek. Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is baráti közönség előtt szólalt fel, hiszen a Fideszt és a KDNP-t szokás szerint csak a frakcióvezetők képviselték beszéde alatt a parlamentben. A tapsokat a reformok folytatására és a nyugodt politizálásra vonatkozó miniszterelnöki kijelentések váltották ki, egy kivétel azonban akadt, amikor éppen egy reformintézkedés - a szülőnek mégse kell fizetnie a beteg gyermeke mellett a kórházban töltött éjszakákért - visszavonása nyerte el a képviselők tetszését.

Orbán Viktor percre pontosan annyi ideig beszélt, mint szocialista riválisa, beszédét azonban tizenkilencszer - átlagban két perc 54 másodpercenként - szakította félbe taps. A közönség soraiban fideszes politikusok mellett ott ült Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, valamint Szabad György egykori házelnök is, akiket név szerint köszöntött. A tapsokat a hasonlatok, illetve a viccek, valamint a szocialistákra vonatkozó vaskos megjegyzések váltották ki elsősorban, de az új többség és az 1998 és 2002 közötti időszak közötti kormányzás említésekor is hálás volt a közönség.

EU nevének említése szövegkörnyezettel

Gyurcsány Ferenc az elmúlt évek gyakorlatától eltérően mindössze egyszer említette név szerint az Európai Uniót: "Az igazi botrány az, hogy az Európai Unióban az utolsók között kullogunk az idegennyelv-tudásban". Az EU a hétfői beszédben csak a lemaradásunk illusztrálására került elő, akkor is, amikor a kormányfő "a korábbi 25 európai tagállamot" csak azért említette, hogy teljesítményüket összehasonlítva megállapítsa: a legfontosabb betegségcsoportokban elért gyógyítási arány tekintetében az utolsó előttiek vagyunk. Lett volna pedig oka a többszöri említésre is, hiszen a hétfői évértékelőjében meghirdetett öt zászlóshajóprogramból négyet közvetlenül az Európai Unió finanszíroz a második nemzeti fejlesztési terv keretében.

Orbán Viktor az Európai Unió nevét egyszer sem említette. A kontinenst is csak akkor, amikor a prominens fideszes politikusok felsorolásánál megemlékezett Szájer Józsefről, aki az Európai Parlamentben erősíti a Fideszt. Az uniós pénzek úgy kerültek szóba, mint amik fölött a kormányzat "ellenőrzés nélkül rendelkezhet".

Ellenfél említése

Gyurcsány Ferenc ezúttal kerülte az ellenfél démonizálását. A Fidesz neve nem hangzott el a szájából, az ellenzéké is csak egyszer, mégpedig gesztusként: "hadd mondjak most egy példát, s hogy ne legyek vádolható ebben a kérdésben bármifajta politikai pártoskodással, a példát kifejezetten egy olyan városból hozom, amelynek ellenzéki a polgármestere." A város Kaposvár volt, a példa egy kórház, ahol néhány éven belül olyan kórház épül, ahol internet lesz minden szobában. A bökkenő csak az, hogy a kórház megyei fenntartású, ahol fideszes ugyan az elnök, az erőviszonyok viszont kiegyenlítettek.

Orbán Viktor beszédének több mint a fele a szocialista kormányzatról szólt. (Érdekesség, hogy az SZDSZ nevét ezúttal nem említette, a szabad demokrata politikusok közül is csak Kóka János "gazdasági minisztert" - a pénzügyminiszter és a miniszterelnök társaságában -, aki "sikeres volt, ha a saját pénzéről volt szó, ha az államéról, akkor viszont hiányt hagy maga után".) Orbán többször is említette név szerint az MSZP-t: "az MSZP-kormány" hazudott, az államháztartási hiány miatt szed tandíjat vagy vizitdíjat, az új arisztokráciát képviseli, a napi politika szolgálatába állította a rendőrséget és kevesen maradtak mögötte. Megszólította a "szocialista szavazókat" is, akiknek igyekezett felnyitni a szemét.

Utalás a zavargásokra és a feszült belpolitikára

Gyurcsány Ferenc a beszédét így kezdte: "Magyarország a rendszerváltás óta tartó időszak talán legnehezebb hónapjait éli". Rögtön beszéde elején sietett leszögezni, hogy nem a háborús logika igazgatja, nem politikai háborúskodásra van szükség, sőt a háborúskodás elől kitér, az ország nyugalmát és a törvényességet azonban biztosítja. Ígéretet tett rá, hogy az évértékelőben nem a háborúskodás okairól beszél, hanem a tennivalókról, és ígéretét be is tartotta. Csak az üres ellenzéki patkó jelezte, hogy a beszéd egy hidegháborús belpolitikai környezetben hangzik el.

Orbán Viktor a zavargások okát - ahogy a Fidesz az őszi zavargások kirobbanása óta - egyedül a kormányban látta. "Elfogadhatatlan, hogy az MSZP a napi politika szolgálatába állítja a magyar rendőrséget" - mondta. A rendőrség még egyszer szóba került: az MSZP-t 2002 és 2006 között elfoglaló "új arisztokrácia" "akadálytalanul rendelkezik fölötte". Nem tett gesztust az ellenfélnek akkor sem, amikor megismételte őszi kijelentését, miszerint a miniszterelnök felelősségre vonása nélkül "nincs újrakezdés és béke".

Saját pártjának helyzete

Gyurcsány Ferenc a jövő héten minden bizonnyal az MSZP elnöke lesz, saját pártjáról, annak jövőjéről nem beszélt. Az aktív miniszterelnökök évértékelésükben amúgy sem szoktak pártjuk helyzetével foglalkozni. A miniszterelnök tavaly például annyit mondott a pártcsatározásokról - ráadásul alig néhány hónappal az országgyűlési választások előtt -, hogy azokba belefáradt az ország.

Orbán Viktor a tavaszi kongresszuson lesz minden bizonnyal újraválasztva a Fidesz elnökévé, pártja jövőjéről, stratégiájáról ő sem beszélt. A már korábbról ismert "új többség", illetve az "erős Magyarország" volt beszédének fontos üzenete, most azonban üzent a Fideszen kívülieknek is. Egyrészt, mint említettük, megszólította az MSZP-s szavazókat, másrészt a jobboldali egységet hivatott több éves "egy a tábor, egy a zászló"-jelmondatot átformálva meghirdette az "egy ország egy a zászlót".

Hasonlatok

Gyurcsány Ferenc kezd Orbán Viktorhoz felnőni, legalábbis ami a sportos hasonlatokat illeti. A reformok halogatóit olyan sportolóhoz hasonlította, aki "aki miközben kerüli a kemény edzéseket, tán szeretne győzni, de nincs kellő elszántsága és ereje az ehhez szükséges erőfeszítéshez". (A könnyebb érthetőség kedvéért egy fölkészülést halogató diákkal bővítette a hasonlatot.)

Orbán Viktor nem hazudtolta meg önmagát, és futballhasonlatot használt. A mai viszonyokat úgy jellemezte, hogy bundával többet lehet keresni, ezért a focisták inkább eladják a meccset, egy erős csapatban viszont (v. ö. erős Magyarország) a játékosok vigyáznak egymásra, örülnek a másik sikerének. Merészebb húzás volt a Fidesz elnökétől a választópolgárokat szamarakhoz hasonlítani. A reformszellemű gazda (kormányzat) a száraz kútba esett szamarat inkább eltemette, mint kihúzta onnan, de a szamár - tudtuk meg a beszéd egy későbbi szakaszában - a gödörből kikecmergett és faképnél hagyta a reformgazdát.

Történelmi személyek említése

Gyurcsány Ferenc a reformkor, illetve a korai dualizmus nagyjait említette név szerint. A kétszáz éve született Batthyány Lajost, valamint Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Eötvös Józsefet. Nagyon finoman és némileg szabadkozva, de mégiscsak párhuzamot vont a reformerek és saját személye között. "E nagyszerű államférfiakhoz csak kellő alázattal, szerénységgel és visszafogottsággal mérhetjük magunkat. Törekvéseik, tetteik, elszántságuk azonban világos példát mutat, a küzdelemhez pedig erőt ad."

Orbán Viktor - szokásától eltérően - csak egyetlen történelmi személyiséget említett, méghozzá éppen az 56-os államminiszter Bibó Istvánt, aki szerint a demokrácia lehetőséget teremt akár a vezetők elkergetésére is. Gyurcsány decemberben éppen Bibótól vett idézetekkel igyekezett barátkozni az őt a Heti Válaszban beteges hazudozónak nevező Orbánnal.

Prognózis az idei évre

Gyurcsány Ferenc most nem kertelt, "jövedelmek tekintetében és az árakról szólva az idei, a 2007-es év a legnehezebb" - mondta. A 2007-es évet még kétszer említette, amikor megdicsérte kormányát, hogy még alig telt el néhány hét az évből és máris adtunk be pályázatot az EU-nak.

Orbán Viktor nem szólította kormánydöntésre híveit, sem tüntetésekre vagy sztrájkokra. Pártja fontos bázisának az önkormányzatokat nevezte, valamint felhívta a figyelmet a "várhatóan ősszel esedékes országos népszavazásra". A referendumot korábban tavasszal szerette volna megrendezni a Fidesz, a kérdések egy része azonban elbukott az Országos Választási Bizottságon.

Évszámok említése a jövőből

Gyurcsány Ferenc szerint a következő választásokat már vastagabb zsebbel várhatjuk: "Jövőre, 2008-ban a reáljövedelmek már nem csökkennek. 2009-től pedig már lehet, és talán érdemes is egy olyan pályára állni, amelyben a gazdasági növekedés felét mindig a jövedelem növelésére fordítjuk." Mindezt igyekezett szájba rágni azzal, hogy később ezt megismételte, 2008-at az "átmenet", 2009-et a "gyorsuló gazdaság évének nevezve. Az általa remélt következő választás évéről, 2010-ről reménykedve jegyezte meg, hogy majd "a választók eldöntik, kívánják-e, hogy továbbvigyük a reformpolitikát".

Orbán Viktor nem említett évszámot, még a papíron 2010-ben esedékes országgyűlési választást, vagy annak esetleges előrehozását sem. (A volt miniszterelnök beszédét felkonferáló Martonyi János viszont egy 2012-ben játszódó álmát osztotta meg a hallgatósággal; a volt külügyminiszter 2007-re álmodta meg az euróövezethez való csatlakozásunkat, de aztán - mint mondta - felébredt.)

Új bejelentés

Gyurcsány Ferenc beszéde - eltérően a korábbi évek miniszterelnöki évértékelőjétől, például Medgyessy Péter közös európai parlamenti választási listájától vagy az Európa-tervtől - nem tartalmazott újdonságot. Egyedül a zászlóshajóprogram volt új kifejezés, annak tartalma viszont - a gyermekszegénység csökkentése, a kis- és középvállalkozás fejlesztése, a hátrányos kistérségek és a pólusvárosok támogatása, az iskolafejlesztés - már hetek, hónapok óta ismert, több eleméről már tavaly megállapodás született. Ha mégis újdonságot kell keresnünk a beszédben, az a már említett kórházi szülői napidíj eltörlésének bejelentése volt, ez viszont édeskevés ahhoz, hogy meghatározza a politikai közbeszéd irányát.

Orbán Viktor beszédében nem volt új elem, pedig ellenzékben is tudott meglepetésekkel szolgálni a korábbi évértékeléseken, 2005-ben például meghirdette a nemzeti konzultációt és a faluparlamenteket. Most - nem először - az "új többséget", illetve az "erős Magyarországot" emlegette. A beszéd legerősebb kitételei - például a kormányfő felelősségre vonása- nem újkeletűek. Ha úgy vesszük, a beszéd inkább az elmúlt hónapok emlékezetes fideszes mondásainak volt gyűjteménye, az újdonság erejével egyik bejelentés sem hatott.